Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-16 / 8517. (8518.) szám
Az emberi jogok érvényesülése Magyarországon (l'olytatás az I. oldalról) Jól érzékelték a rendőrségi fegyverhasználat körüli bizonytalanságot. Az ötnapos őrizetbe vételt egy kicsit hosszúnak tartották, különösen annak fényében, hogy ez az időtartam 1989előtt 72óra volt. Azt már elfelejtették, hogy annak idején az ügyész döntött, most pedig bíró dönt az előzetes letartóztatás elrendeléséről. Nagyon pontosan rákérdeztek a „habeas corpus" meglétére is. Ez azt jelenti, hogy a bármilyen okból személyi szabadságától megfosztott személynek joga van ügyének mihamarabbi bírói felülvizsgálatára. A kiutasítási határozat végrehajtása miatt foganatosított fogvatartás, illetve a katonák fogdabüntetése bírói felülvizsgálatára ma még nincs lehetőség, az elmebetegek esetében pedig túl hosszú idő elteltével vizsgálják felül a fogvatartás jogszerűségét. Szerencsére az összes szóvá tett esetben annyiban meg tudtam nyugtatni a bizottságot: ma a törvények sorsa nagyobbrészt már az Országgyűlés kezében van- A bizottság tagjai mennyire voltak tisztában a magyar helyzettel?- Általában jól látták a helyzetet, de a részletekben nem tanúsítottak igazi jártasságot. Mert ha tudták volna, hogy az elmúlt rendszerben milyen volt az államhatalmi berendezkedés és a jogrendszer, biztosan nem kifogásolják az igazságszolgáltatásban dolgozók párttagságának tilalmát, a lelkiismeret és az egyesülés szabadsága okán, azt sem értették, miért szerepel az Alkotmányban az, hogy politikai árt közvetlenül nem gyakorolhat atalmat. Fel kellett hívnom a figyelmüket arra, hogy itt pártállam működött, és hogy azért ott van az a bizonyos „közvetlenül" szócska is. Azon is csodálkoztak, hogy miért kell az Alkotmányban deklarálni a kormány felelősségét a határon túli magyarokért. Voltak (nás természetű kérdések is. A bizottság egy ausztriai hölgytagja szinte minden kérdés kapcsán a nők helyzetét firtatta. Hogy miért ilyen alacsony a nők aránya a politikai életben, azon lényleg el kell gondolkoznunk. Sokszor saját országa jogrendszerének problémáit vetítette ki ránk, például amikor megkérdezte, hogy lehet-e keresztkérdezni az erőszakos szexuális cselekmények áldozatául esett nőket. Kénytelen voltam felvilágosítani, hogy a kontinentális jogban, így a magyar jogban sem létezik keresztkérdezés. Külön kérdéskör volt az igazságtétel. Az Alkotmánybíróság határozatainak az elévüléshez fűződő aggályait nem teljesen értették. De ha az Alkotmánybíróság így döntött, akkor Genfben mit is mondhatnának.- A jogi feltételrendszeren túl a bizottság érdeklődött az emberi jogok gyakorlati megvalósulása felől is?- Különösen a kisebbségek, a külföldiek, menekültek és a Togvatartottak iránti magatartás keltette fel figyelmüket. Felhoztak néhány konkrét ügyet is, hiszen a magyar állampolgárnak joga van emberi jogi sérelem esetén a bizottsághoz fordulni. Ezeken a bejelentéseken túl néhányan az Amnesty International világszervezetet is megkeresték vélt vagy valós sérelmeikkel Elmondtam, hogy kialakítottunk egy olyan intézményrendszert, amely alkalmas arra, hogy kivizsgálhatok legyenek a hatósáok esetleges túlkapásai. A meneültekkel es az idegenekkel szembeni ellenszenv ügyében rávilágítottam arra, hogy Magyarorszag toleráns és befogadó ország, ezért is sikerült a menekültek nagy részét menekülttáborok helyett családoknál elhelyeznünk, és az idegengyűlölet korántsem üti meg azt a szintet, mint más, akár nyugateurópai országokban ez megfigyelhető. Abban viszont, hogy nálunk még nem megfelelő az emberi jogi ismeretterjesztés, egyetértettünk. Az alsóbb iskolákban már oktatnak valamiféle alapjogi ismereteket, az egyetemeken és a posztgraduális képzésben szintén, de a középiskolák szintjén ez hiányzik. Hiányoznak azok a kiadványok is, amelyek közérthetően megfogalmaznák a mindenkit megillető jogokat. A másik probléma azoknak a társadalmi szervezeteknek a hiánya, amelyeknek az emberi jogokat kellene védeniük az állammal, a kormány intézkedéseivel szemben. Az pedig mégsem járja, hogy a kormány nagydobra verje működésének esetleges hibáit... Néhány már működő szervezettel az a gond, hogy inkább „beleérző típusú", az emberi jogok iránt elkötelezett emberek vezetik, akik együtt panaszkodnak a sérelmet szenvedettel. Hiányzik a megalapozott jogi szaktudás, amelynek birtokában valóban élhetnek törvény adta jogaikkal. De csak azokkal. Ha ez így lenne, biztosan nem kapnának az emberi jogi világszervezetek annyi megalapozatlan panaszt...- Összességében a bizottság milyennek minősítette a magyar delegáció szereplését?- Egyetlen kifogásuk az volt, hogy a jelentés talán túlságosan „jogászias" volt. Ennek következményeképpen mindenesetre a beszélgetés végig konkrét témákról folyt, pontos kérdésekre pontos és érdemi válaszokat kaptak. Összegezésül elismerték, hogy ritkán sikerül ilyen átfogó képet kapniuk egy ország emberi jogi helyzetéről. A jogászzsargon túltengését magyarázza az is, hogy Magyarországon a rendszerváltoztatás fő feladata a stabil jogállami intézményrendszer kiépítése volt, és ez döntően jogszabályalkotást igényel. E tekintetben pedig jóval előbbre já' runk, mint a térség más államéi;és1 érre méltán lehetünk büszkék. Adorján István