Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-02 / 8509. szám

HVG, 1993.7.24 csak egvike a befektetési kedvre ható té­nyezőknek, és általában nem is a leg­fontosabb. „Ha az adó mértéke lenne a döntő szempont a kelet-európai beru­házásokban, akkor az adómentességet kínáló Belorusziába, Ukrajnába, l'zbe­­gisztánba vagv Romániába dőlne a tőke, és nem Magyarorszag, Csehor­szág és Lengyelország vezetné a listát, ahol már megszüntették vagy éppen ké­szülnek megszüntetni a többiekhez ké­pest egyébként sem túl magas adóked­vezményeket" - mondja Keith Crane, a washingtoni PlanEcon kutatóintézet szakértője. Az adott ország hitelképes­sége, az intézményi hálózat minősége és a konvertibilitás foka lényegesen fontosabb szempont a befektetést mér­legelő tőkések szemében, mint az eset­leges adókedvezmény." Hasonló ered­ményre jutott a Deioitte Touche Toh­­matsu nemzetközi tanácsadó cég is, amely szerint a térségben beruházni szándékozók motivációi között az itteni kormányok által nyújtott kedvezmé­nyek és támogatások csak a negyedik helyen szerepelnek a piaci lehetőségek, az alacsony termelési költségek és a to­vábbi befektetési esélyek mögött. Azok a magyarországi vegves vagy száz százalékban külföldi tulajdonban lévő vállalatok egyébként, amelyek a most ér­vényben lévő szabályok szerint már meg­kapták vagy az év végéig megkapják az adókedvezményt, továbbra is élvezhetik azt a tíz éves határidő lejártáig. „Sikerült rábeszélnünk a Pénzügyminisztériumot - mondja Gerendási Péter, a Nemzet­közi Vállalatok Magyarországi Szövetsége adóbizottságának vezetője, a Price Wa­terhouse nemzetközi cég budapesti iro­dájának adószakéi tője -, hogv azok a be­fektetők is élvezhessék még a kedvezmé­nyeket, akik az év végéig benyújtják cég­­bejegyzési kérelmüket és a „fontos tevé­kenység" végzésére irányuló beruházást legalább formálisan megkezdik. Ennek köszönhetően, Gerendási szerint, van rá esélv, hogy a magvar adóparadicsom be­zárása előtti utolsó fél évben felszökik a külföldi beruházók érdeklődése Magyar­­ország iránt. „Sőt ezt akár továbbra is éb­ren lehetne tartani - teszi hozzá -, ha a PM elfogadja azt a javaslatunkat is, hogv a mai kedvezmények 1994 végéig marad­janak érvényben." Ez utóbbira azonban nincs sok esélv akkor, ha a törvényjavaslat kidolgozóit a költségvetés szempontjai vezérlik. A külföldi részesedésű társaságoknak nyújtott adókedvezménvek ugvanis ta­valy - Pölöskei Pálné PM-főosztályve­­zető szerint - 13-14 milliárd forinttal já­rultak hozzá az állami költségvetés hiá­nyához, miközben a tőlük származó tár­­saságiadó-bevétel mintegy 10 milliárd forint volt. Rövid távon ezeken az ará­nyokon az új szabályok sem változtatná­nak, azt pedig egyelőre a Pénzügymi­nisztérium illetékesei sem tudják, hogv az egyedi elbírálás során a kormány mi­lyen elveket fog követni. A törvényjavas­lat mindenesetre tág teret ad a mérlege­lésnek, ezzel a mostani kormány még fél évig élhetne, s akár több száz vagv ezer egvedi adókedvezmény megadásá­ról hozhatna - egyenként - rendeletet. A feltételek be nem tartása esetére vi­szont a tervezet az adókedvezménvek késedelmi pótlékkal növelt visszafizeté­sét írja elő - ennek behajlása pedig a következő kormányra maradna. RÉTI PÁL

Next

/
Oldalképek
Tartalom