Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-02 / 8509. szám
168 Óra, 1993.7.27 n“X 1 Forró pénzek, piszkos dollárok Adóveszélyben a devizabetétek '~~ ^ __iBTTirrgEre-:y*,ar va. --v^ tb.__ ~i i A matrac vagy egy bécsi bank? Ismét napirendre került, hogy a magyar lakosság devizaszámláin elhelyezett kétmilliárd dollárnyi betétet a forintban lévő megtakarításokhoz hasonlóan megadóztatják. A terv nem új, jó egy éve egyszer már volt róla szó, de akkor a kormány úgy határozott: bevezetését a forint konvertibilitásához köti. Adorján Dóra a hazai pénzvilág szakembereit arról kérdezte: a lépésnek milyen előnyös és hátrányos következményei lehetnek?- Ez í gondolat legutóbb egy éve vétódon fel. Akkor az volt a kormány álláspontja, bogy addig nem szándékoznak bevezetni, amig a forint nem lesz konvertibilis. Konvertibilis-e ma már a forint? Illetve ez valóban szükséges-e ahboz, bogy a devizabetétek kamatait meg lehessen vagy meg kelljen adóztatni? Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank aieinöke. CZIRJÁK SÁNDOR: Bizonyos vonatkozásokban a forint máris konvertibilisnek tekinthető, hiszen a külföldi befektetőnek, a magyar vállalatoknak a forint gyakorlatilag konvertibilis. Bármilyen devizában fizetendő költségük merül fel, ezt - ha van forintjuk - tulajdonképpen megtehetik. Ha arra gondolunk, hogy közel kétmilliárd dollárnyi devizabetéte van a magyar lakosságnak, ami elég nagy összeg, szükség esetén a lakosság nagy része is hozzá tud jutni a konvertibilis devizákhoz. A teljes konvertibilitás - ami azt jelenti, hogy a magyar állampolgár külföldi befektetései számara is megnyílik a lehetőség -, azt gondolom, hogy ma még elég messze van ettől, hiszen nagy bizonytalansági tényezőket jelent. Ezért a devizabetét megadóztatásának nem igazán a konvertibilitással van szoros kapcsolata. Egyszerűen arról van szó, hogy egy országban a belföldi fizetőeszközben történt megtakarításokat adóztatják, míg a külföldi fizetőeszközben lévő megtakarításokat nem. Ez közgazdaságilag azt jelenti, hogy ez az ország diszpreferálja a saját pénzét. % Közgazdasági abszurdum*~1 - A másik félelem ezzel kapcsolatban j mindig is az volt, bogy akkor egyszer csak kiveszik majd a devizában lévő meg- J takarításokat a bankokból és ezek a péniB zek elhagyják az országot.- A környező országokban például, vagy azokban az országokban, ahol a pénz biztonságban lehet - és itt a nyugati országokra gondolok majdnem mindenhol jelentős adót kell fizetni a devizabetétek után. Ahol nem kell a devizabetét után adót fizetni, azok olyan országok, ahová szerintem a magyar lakosság nem óhajtja kivinni a devizáját, mert a környező volt szocialista országokban például a bizonytalanság jóval nagyobb. Ráadásul, ha valaki megnézi, akkor például a szomszédos Ausztriában a kamatok alacsonyabbak, mint amit a magyar lakosság az itthoni bankokban kap. A jegybank korábban is azt az álláspontot képviselte, hogy a forintbetéteknél is alacsonyabb szintű legyen a kamatozás és ezen az alacsonyabb szinten legyen egységesítve a különböző betétek adóztatása. |1 - lndokolt-e egyáltalán a devizabetétek •J megléte, hiszen a nemzetközi gyakorlat J az, hogy bár mindenki szabados válthat pénzt pénzre, de betétben csak az adott 4 ország saját fizetőeszközében tarthatják Bi a pénzt- Azt gondolom, hogy egyszer Magyarországnak is el kell majd érnie ide. Ma ezt még két okból sem lehet megtenni. Egyrészt mert még korlátozott a lakosság számára a közvetlen devizavásárlás. A másik a pszichikai oldal. Egy pénzügyi rendszer mindig bizalmi elven alapul, és ha ma valaki azt mondaná, hogy csak forintban lehet megtakarítani, akkor itt mindenfajta bizalmi probléma merülne fel. Egy országban más valutákat adókedvezménnyel preferálni, és ezzel tulajdonképpen arra ösztönözni a lakosságot, hogy ne a saját fizetőeszközünkben, hanem valami másban takarítson meg: úgy gondolom, hogy ez közgazdasági ellentmondás. ? - A kormány elfogadta azt a 94-es adórendelet-tervezetet, amelyben a jegybank J 1 elképzeléseivel ellentétben nem szerepel a forintbetétek kamatainak csökkentese. 1 Az Általános Értékforgalmi Bank úgy döntött, hogy a kamatadó terheit átvállalja az ügyfeleitől. Mi volt a döntés i oka? Erős János, az Általános Ertékforgaimi Bank vezérigazgatója. ERŐS JÁNOS: Mi nem fogjuk makrogazdasági szinten kommentálni a döntést, mi a törvényekhez igazodunk. Egy banknak van külső és belső környezete, amihez igazodnia kell. Ezt mi külsőnek tekintjük. Ami a belsőt illeti, kiszámítottuk és úgy döntöttünk, hogy a bank 93-as terveiben van annyi tartalék, hogy mi ezt a kamatadót az ügyfeleinktől át tudjuk vállalni. Többen azt mondják, hogy ez üzleti fogás. Én inkább úgy nevezném, hogy egv többletszolgáltatás azoknak az ügyfeleknek, akik a bankunkat választják. ? Üzleti fogás?*&*^?'; J- Lebet-e számítani pénzmozgásra, pontosabban arra, bogy akkor a deviza kiáramlik a bankokból, az országból?- Szerintem nem lesz jelentős kiáramlás. Ugyanis ha az ember elkezd számolni, ez az adó nem befolyásolja annyira a deviza kamatköltségeit, emiatt nem fogja megérni az embereknek megmozgatni a pénzüket, a - A külföldieknek sem?- Ez egyik országban sem vonatkozik a külföldiekre, csak a devizabelföldiekre. Azt hiszem, az egyik módosítás az lesz, hogy a devizakülföldieknek nem kell fizetniük a
