Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-12 / 8516. szám
14 vége a Torgván-pemek: a kisgazda pártelnök-képviselő ellen azért tett följelentést tavalv Für Lajos honvédelmi és Boross Péter belügyminiszter, men az azt állította. hogv az 1992. június 11-i .kisgazdapuccsban' a titkosszolgálatok is .benne voltak". Folvik még az eljárás - Boross Péter indítván vára - a Heu Szuper Pszt! nevű pletvkalap négv munkatársa ellen, mert kommunista utkosügvnöki múlttal gyanúsították meg jeszenszkv Géza külügvminiszten (aki mellesleg egv polgári perben 10 millió fonni kánéritést is követeli. Véget en viszont - bűncselekmény hiánvában felmentéssel - Schmidt Attila újságíró közel kétéves kálváriája, aki cikkeiben 1991-ben arra utalt, hogv a .Zwack-tűz’ ügve a rendőrségen magas rangú személvek telefonjai után .aludt ki". A Belügvminisztérium rendészed hivatalának - onnan azóta már távozott - vezetője. Körinek László helvettes államtitkár által megtett feljelentés után az újságírót előbb felmentették, másodfokon elítélték (jogerősen. 25 ezer forint pénzbüntetésre), a tórvénvességi óvás sikertelen volt (pedig a sajtóügvekben járatlannak nemigen mondható főbíró, Solt Pál emelte), s a felmentés - az előző eljárások jogi hibáira hivatkozva - csak a Legfelsőbb Bíróság döntése ellen (ugyancsak Solt Pál által) emelt úgynevezett szuperóvás után született meg 1993. január IS-án. Végleg lezárt magyarországi ügvek hiánvában leheleden tehát megválaszolni, a strasbourgi joggyakorlat miféle hatással van - lenne - a magvar igazságszolgáltatásra. Jellemző lehet azonban az a legalábbis meglepő okfejtés, amelyet az Eörsi Mátyást bűnösnek találó másodfokú bíróság szóbeli indokolásában - nyilvánvalóan utalva a strasbourgi jogorvoslat lehetőségére - mondott: .Európa még nem egységesült olyan ménékben, hogv a véleménynyilvánítás szabadságát ugyanúgy ítéljük meg." Nem lehet véletlen persze az .enyhének" mondható jogerős döntés sem - bűnössé nyilvánítás büntetés nélkül hiszen többen vitatják e Btkszakasz alkotmányosságát, sőt Nehéz-Posony István ügvvéd. már tavalv a 232. megsemmisítését indítványozta az .Alkotmánybíróságnál. A magvar kormánvt. a törvényhozást mindez nem zavana. a jelek szerint ebben az összefüggésben nem hatottak rájuk a szólásszabadsággal kapcsolatos európai jogelvek. .Az igazságügy-miniszter előterjesztésére tavasszal módosított Btk. szerint 1993. május 15-től már nem 2 évig. hanem 3 évig tetjedő szabadságvesztéssel sújtható az. akit a hatóság vagy hivatalos személv nagv nvilvánosság előtt elkövetett megsértésében találnak bűnösnek. .Ahhoz képest egyébként, amit a Strasbourgban felmentett Miguel Castells állított 1979-ben - tehát hogv a jobboldali szélsőségesek baszkföldi akciói mögött .csak a kormány állhat, a kormány tagjai és állománya' Lengyel László mostani állítása szinte ártadan általánosítás. Mondták már a parlamentben hazugnak a kormányt, hazaárulónak döntését, lekommumstázták már az egész Miniszterelnöki Hivatalt - hogv csak a miniszterelnököt közelről érintő eseteket említsünk -, akkor mégsem próbálkozott a kormány efféle büntetőeljárások kezdeményezésével. A kormányfő és emberei tehát nyilvánvalóan megfontolják, ki ellen és mikor indítják meg az igazságszolgáltatás gépezetét (a .válogatás" egyébként törvény adta joguk). A jelek szerint azonban nem látják be, hogy a 232. § alkalmazása könnyen visszaüthet; vannak törvény adta jogok, amelyeket nem illik politikai bírálatok kapcsán felhasználni, pláne nem akkor, ha azok ügyészi idézéssel járnak. A hatóság és hivatalos személy megsértése címén kormánykörökből indított eljárások elszaporodása - túl azon, hogv szavazatvesztéssel járhat a mai kormánypártok számára a következő választáson - erősítheti azt az érzetet a választókban, hogy újra kialakulóban van egv védett kaszt Magyarországon. Ennek bírálata a jelek szerint sokkal kockázatosabb, mint az ádagpolgáré (a .sima" becsületsértés és rágalmazás magánvádas eljárás), sőt tetteik is másképp minősülnek. A magvar parlamenti demokrácia számára alighanem nagyobb veszély, men sokkal inkább alkalmas a demokratikus alapintézményekbe vetett bizalom megingatására, ha már gvorshajtásén sem bírságolható meg egv kormánypárti képviselő - tönénetesen István József (36-ok). men az Országgyűlés nem függeszti fel a mentelmijogát -, mint ha valaki, legyen ezén jogi szempontból bármily elmarasztalható. azt tekinti a jelenlegi közigazgatás legfőbb jellemzőjének, hogv korrupt. JUHÁSZ GÁBOR
