Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-02 / 8509. szám
HVG, 1993.7.24 0 O TÁRSASÁG1ADÓ-KED\TZMÉNYEK 200 millió fixszel Jövőre valószínűleg már nem kaphatnak automatikusan adókedvezményi a Magyarországon befektető külföldiek. Egyes megfigyelők szerint a szubjektív elbírálást újra bevezetni szándékozó törvényjavaslat elfogadása esetén az ország elvesztheti vonzerejét a nemzetközi tőke szemében. Mások viszont örülnek, hogy végre megszűnik a hazai vállalkozók hátrányos megkülönböztetése magyar földön. A törvénymódosítás ugyanakkor adókedvezmény-kérelmek eddig példátlan méretű áradatát indíthatja el. Mién kapjon Schwarz úr, aki 1956- ban elhagvta az országot, és most alapít itt egy kereskedelmi vállalkozást, adókedvezményi, amikor az unokatestvére, aki itt maradt, nem kap - világítja meg a hazai szakértők körében évek óta dúló vitában elfoglalt álláspontját a HVG kérdésére Neményi János, az MDF gazdaságpolitikai bizottságának ügyvivője. A hozzá hasonlóan gondolkodók szerint semmi nem indokolja, hogy még a hazai adórendszer is preferálja a hazaiaknál egyébként is jobb helyzetben lévő - tőkeerősebb, tapasztaltabb - külföldi vállalkozókat. Mások úgv vélik, hogv a külföldi befektetőkért folyó verseny nemzetközi pályán zajlik, ott a magyar adókulcsokat a portugál, a malajziai, a cseh, a lengvel adókulcsokkal vetik össze. Ha tehát az a cél, hogv a magyar befektetői piac ebben a mezőnyben versenyképes legven, akkor a jelenlegi nem versenyképes magyar adókból a külföldieknek igenis kedvezményeket kell adni. A társasági adó 1991 óta érvényes hazai szabályozása, mint ismeretes, az első öt évre 60, a második öt évre 40 százalékos adókedvezményt garantál azoknak a cégeknek, amelyeknek alapítói vagyona meghaladja az 50 millió forintot és a külföldi részesedés hányada bennük legalább 30 százalék. Bizonyos, tételesen felsorolt „különösen fontos tevékenységek" esetében az adókedvezmény 100, illetve 60 százalékos az első, illetve a második ót évben. A ma hatályos törvény, ha úgv tetszik a végső állomás azon az úton, amelyen a külföldi beruházóknak adható adókedvezmény szabályozása eljutott a szubjektív egvedi elbírálástól a kivételmentes normatív törvényig. A kormány napokban nyilvánosságra hozott javaslata ezen az úton némileg visszafelé araszol, és körülbelül a Németh-kormány idején 1988 decemberében hozott törvény módjára nyitná meg ismét a kiskaput az egvedi elbírálás előtt azzal a különbséggel, hogy ezen most már a hazai befektetők is „közlekedhetnének". A törvényjavaslat szerint ugvanis a kormány egyedi rendeletekkel, az osztalékvisszaforgatás mértékéig adókedv ezménvben részesíthetné azokat a cégeket, amelyeknek alapítói vagyona legalább 200 millió forint, vagy az adott évben legalább 50 millió forintnvi osztalékot viszaforgamak a vállalkozásba. A törvény ezen túl semmiben nem kötné meg a kormány kezét, tehát az alapítás idejétől, a tulajdonos kilététől és a működési területtől függetlenül bármelv. a fenti két követelménynek eleget tevő társaság eséllyel pálvázhatna a kormánv kegyeire. „Ezek lényegében azok a változtatások, amiket mi már többször javasoltunk" - mondja Neménvi János. A lényeg szerinte ugvanis nem a külföldiek preferálása, hanem a „beruházási környezei’javítása. Az MDF szakértője nem tartja aggályosnak az egvedi elbírálást sem: „a modern technológiákat behozó vagy infrastrukturális beruházásokban részt vevő nagv befektetőket amúgy is érdemes egvedi elbánásban részesíteni." Dan Allan, a magvarországi Ford pénzügvi igazgatója szerint viszont nem sok maradna a külföldi befektetőkre gyakorolt magvar vonzerőből. ha a tórvénvjavaslatot elfogadná a parlament. .Ha az adókedvezménvt nem pótolják valami mással, akkor könnven visszaeshetnek a külföldi beruházások" - mondja Allan, emlékeztetve arra. hogv több nvugat-európai országban új munkahelvek teremtéséhez és az infrastruktúra kiépítéséhez direkt pénzügyi támogatást adnak a nagv külföldi befektetőknek. Egvedi kedvezménvek osztogatása pedig - az amerikai szakember szerint - komoly konfliktusokat okozhat, és a döntés elhúzódása is elriaszthatja a befektetőket. Más szakértők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogv a tapasztalatok szerint az adó 50 millió dollár feletti külföldi tőkebefektetések Magyarországon (1992. december 31.) Befektető cég (ország) Eddig Profil betekre) ett töke (millió dollár) General Motors (Egyesült Államok) 250 Suzuki (Japán) 225 General Eiectnc (Egyesült Államok) 200 Allianz (Németország) 125 Prmzhom (Ausztna) 110 Guardian Glass (Egyesült Államok) 100 Siemens (Németország) 100 Ferruzzi-Únilever (Olaszország-Hokancte) 80 Sanofi (Franciaország) 80 Ford (Egyesült Államok) 80 Lufthansa. Corvmus-konzorcium (Németország) 80 Alitalia (Olaszország) 75 Elektrolux (Svédország) 60 Amiium (Belgium) 60 Reemtsma (Németország) 60 Messer Gnesheim (Németország) 55 Sara Lee (Egyesült Államok) 55 Begin Say (Franciaország) 55 US TEL (Egyesüli Államok) 55 Pnmagáz-konzorcium (Nagy-Bntanma-Hollandia) 50 Daewoo (Dél-Korea) 50 Alcoa (Spanyolország) 50 Alex (Oroszország) 50 összeszerelő üzem, motorgyártás személygépkocsi-összeszerelő üzem támpagyártás biztosítás papirgyartás üveggyártás kábelgyártás telefongyár, villanyszerelés növényolaj- és marganngyártas gyógyszergyártás alkatrészgyártás szállodai oa' légi közlekedés hűtőgépgyártás, porszívó szeszipar dohányipar ipangáz-gyártás kávé tea cukoripar rádióteteton PB-gázpabank alumíniumpar autóbuszgyártás
