Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-10 / 8515. szám

Az önkormányzati elnöki tiszt nem örökre szól Kiknek állt érdekében a tb-önkormányzatok tiszteletdíjkérdésének botránnyá dagasztásával megingatni a járulékfizetők bizalmát? Míg az ügy hullámai magasra csaptak, egy szó sem esett a tb érdemi ügyeiről, az elmúlt hetek eredményeiről, illetve a megoldásra váró gondokról. A politikai manipulálás szándéka nyilvánvaló, állítja Kökény Mihály, az MSZP ügyvivője* — Ön szerint kinek vagy kik­nek állt érdekükben ügyet ková­csolni a tiszteletdíj kérdéséből? — Vannak néhányan, akik­nek kapóra jött ez a kiszivárog­tatás. Bennem felvetődik: vajon nem a közalkalmazotti üzemi tanácsi választásokon szerény eredményt elért szakszervezeti szövetségek akarják-e ilymódon kárpótolni magukat a mérsékelt sikerért. Vagy esetleg olyan szervezetek, amelyek — vára­kozásukkal ellentétben — nem értek el komoly eredményt az önkormányzati választásokon. — Miből gondolja, hogy ez így van? — Az egész vita során kizá­rólag az MSZOSZ-t, illetve személy szerint Nagy Sándort és Sándor Lászlót érték táma­dások. S ez azért is elgondol­kodtató, mert az önkormányzati képviselők felét a munkaadók delegálják, a munkavállalókat pedig nem csupán az MSZOSZ, hanem más szakszervezeti kon­föderációk is képviselik. Őket azonban e viharnak még csak a szele sem érintette. Az is fur­csa, hogy az egész botrány ak­kor robbant ki, amikor a két ön­­kormányzat igen rövid idő alatt jelentős eredményeket ért el. Sikerült kimozdítaniuk a holt­pontról a vagyonátadást illetve a profiltisztítást, valamint a tb­alapok költségvetési garanciá­jának ügyét. Miközben a köz­vélemény a tiszteletdíjakkal foglalkozott, igen fontos kérdé­sek a háttérbe szorultak. így az egészségügyiek májusra ígért korrekciós béremelésének elhú­zódása, a közalkalmazotti tör­vény maradéktalan bevezetésé­hez szükséges források körüli vita. A botrányt egy olyan ter­vezet okozta, amelyet még az Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia. Olyan tényekről folyt a vita, amelyek még nem té­nyek, legfeljebb azokká válhat­nak. — A vita nem véletlenül csú­csosodott ki Nagy Sándor és Sándor László személye körül. A közvéleményt nyilván egyre jobban zavarja, hogy épp álta­luk teljesen összemosódik a szakszervezet — jelen esetben az MSZOSZ — és a társada­lombiztosítás A helyzet tisztá­zása érdekében meg kellene válniuk vagy az egyik, vagy a másik tisztségüktől. — Ez valóban jogos támadá­si pont. Tisztázásra szorulnak, mint sok egyéb önkormányzati kérdés. A legtöbb szavazatot kapott munkavállalói szervezet — az MSZOSZ — valószínűleg úgy gondolta: a testületek mű­ködésének kezdeti időszakában az első emberek töltsék be az önkormányzatok vezetői tisztét. De ez nem örökre szól. Egy idő után vélhetően főállású elnököt delegálnak majd a tb élére. Té­vedés lenne azt hinni, hogy az alapszabályt Nagy Sándorra és Sándor Lászlóra méretezték. A kérdés hosszú távú rendezése volt a cél, amely alapvetően meghatározza majd utódaik po­zícióját is. Az esetleges önkor­mányzati botlások megelőzésé­­,nek legfőbb biztosítéka a nyil­vánosság. Annál is inkább így van, mert a közvéleményt ez nagyon érzékenyen érinti, hi­szen szociális biztonságának a legfontosabb rendszere a társa­dalombiztosítás. — A jelenlegi felállás mái veszélyeket is rejteget. A főállá­sú munkavállalók adott esetben egyértelműen és szigorúan fele­lősségre vonhatók, ha hanyagul, rosszul vagy felelőtlenül látják el tisztségüket. Most viszont az elnökök és az alelnökök társa­dalmi munkások. Miként ren­delkezik erről az 1989-es ön­kormányzati törvény? — Enől külön nem szólnak a paragrafusok. Arról viszont igen, hogy a felügyelőbizottság — amely a gazdálkodást, a pénzügyeket hivatott felügyelni — felszólíthatja az elnökséget döntése korrigálására, s ha az erre nem hajlandó, közgyűlést hívhat össze. — S ha a felügyelőbizottsá­gok összejátszanak az elnöksé­gekkel? — A legfontosabb jogosítvá­nyok kivétel nélkül a közgyűlé­sek kezében vannak. Ugyanak­kor az Állami Számvevőszék, a kormány s legfőbb testületként az Országgyűlés szigorúan ellen­őrzi a tb-önkormányzatokat. Szélsőséges esetben akár biztost is kirendelhet az önkormányzat gazdálkodási jogosítványainak és hatásköreinek gyakorlására. Súlyos törvénysértés esetén pe­dig új választás kiírását is elren­delheti. • Horváth Judit Magyar Hírlap, 1993.8.6

Next

/
Oldalképek
Tartalom