Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-10 / 8514. szám

Új Magyarország, 1993.8.6 36 Újjászületni lélekben, magyarságban Beszélgetés id. Surján Lászlóval, a Magyar Cserkészszövetség elnökével Hatvan év útin újból a gyönyörű és vendégszerető város, Gödöllő adott otthont a nemzetközi cserkésztalálkozónak. Augusztus 1- jén számos országból érkezett több ezer ifjú- és öregcserkész em­lékezett istentisztelettel, kiállítással, közös programokkal a hat évtizeddel ezelőtti világtalálkozóra, ahol az alapító, lord Baden- Powel és a magyar főcserkész, gróf Teleki Pál mellett megjelent Horthy Miklós kormányzó is. Ez a találkozó szintén üdvözölhe­tett rangos vendégeket, hiszen a délutáni, Világfinál tartott nagy­gyűlés szónoka az egykori piarista cserkész, Antall József minisz­terelnök volt, aki nagy sikerű beszédében erkölcsi helytállásról, a humanista életszemlélet fontosságáról, a nemzeti értékek meg­becsüléséről, a cserkésztörvények tiszteletéről szólt A rendezvény egyik főszereplő­jének magas alakja sokszor fel­tűnt a a nap folyamán. Idősebb Surján László nyugalmazott or­vos, a Cserkészszövetség elnöke a negyvenévi kényszerű kata­kombaélet után, egykori társai­val három éve vállalkozott a mozgalom újjászervezésére.- Hogyan kezdődött az ön cserkész­élete?- 1922-ben lettem kiscserkész. A gimnáziumba kerülve már alig vártuk, hogy elérjük a korhatárt, és csapatot toborozzunk. Sok kedves emlékem fűződik a cser­készethez, ezek egész életemben megszabták gondolkodásomat. A cserkésztörvényekhez meg­próbáltam a hétköznapi életben is hű maradni, később ez orvosi munkámban is hasznosnak bi­zonyult. Én nagyon sokat kö­szönhetek a pécsi ciszter gimná­ziumnak, a szüleimnek, de - ez egy kicsit furcsának tűnik föl - még többet a cserkészetnek. Olyan élményeket adott, ame­lyek alól egy gyermek nem tudja kivonni magát. Sajnos, a háború, a kommunizmus megakasztotta ezt az életformát. Az Isten külö­nös kegyelme, hogy ez a korszak véget ért, és negyvenévi búvó­patak élet után még megélhet­tük a változást, és újrakezdhet­tük a munkát.- Évtizedek után folytatni a mun­kát, újjáéleszteni egy közösséget nem kis feladat. A kimaradt idő nem kímélte az egykori társakat sem.- Azt hiszem, ebben az élet­korban már nem kellene ezt csi­nálnunk. De tennünk kell, mert nincs, aki ezt helyettünk elvé­gezze. A hiányzó negyven év mindent meghatároz. At kell ad­nunk azt a sok-sok élményt, ta­pasztalatot, amelyet a régi cser­­készéletból magunkkal hoztunk. Szerencsére vagyunk még néhá­­nyan, akik tovább tudjuk adni hitünket, ismereteinket. Erre szükség van, hiszen majdnem ötszáz csapatunk és több mint 20 ezer tagunk van. Ez jó, de egy­ben nehézség is, mert nem min­dig tudjuk megfelelően képzett vezetőkkel erősíteni a mozgal­mat. Ha a mai fiatalok felnőnek, akkor már könnyebb lesz. Egy if­júsági közösségnek egyetlen cél­ja lehet: megteremteni a feltéte­leket a boldog, kiegyensúlyozott gyermekkorhoz. A cserkészek láthatóan jól érzik magukat.- Ön hatvan érvel ezelőtt is itt volt Gödöllőn. Hogyan emlékszik azokra a napokra ?- Egyetemi hallgatóként vet­tem részt a világtalálkozón. Sok nemzetből rengeteg gyermek volt itt, és nagyon jól éreztük magunkat. Beszélni nem na­gyon tudtunk egymással, mégis értettük a másikat. Cseréltük a jelvényeket, a nyakkendőt, a sí­pot. Én igyekeztem megfigyelni a más nemzetbelieket. Sok min­dent másnak találtam a külföldi­eknél. Visszagondolva azt hi­szem, a magyar cserkészet nem járt rossz úton, mert amit még a '10-es években akart, hogy újjá­születni lélekben, újjászületni magyarságban, az még mindig élt. Ánnvira élt, hogy az angol cserkészek, az~alapítók is felfi­gyeltek arra: nálunk még komo­lyabban veszik a cserkészéletet, mint Angliában. Meggyőződé­sem, hogy a magyar cserkészet nem a gyakorlati tudás maga­­sabbrendúségén született meg, hanem éppen a magasabb szin­tű lelki beállítottságon. Úgy lá­tom, hogy most is jó úton já­runk. Sok mindent lehet tanulni Európától, Nyugattól, de nem kell mindent utánozni, meg kell Sáfár Tibor felvétele maradnunk a saját, a magyar lé­lekhez, egyéniséghez szaDott el­képzeléseinknél, mert máskü­lönben zsákutcába jutunk.- A cserkészek mindig mentesek ivltak a szélsőséges eszméktől. Zsi­nórmértékük a tiszta erkölcsiseg, a vallás, a testi edzettség, a bajtársias­­ság volt.- A cserkésztörvény nem tilt, nem ír elő, nem fenyeget. A tör­vény kijelentő mondatokat használ; a cserkész egyenes lel­kű, a cserkész takarékos stb. Aki nem ilyen, az nem cserkész. Ilyen egyszerű.- Itt a táborban jobbára csak két korosztályt látni: az idősekét és a gyer­mekekét. Egy nemzedék hiányzik. Mit jelent ez a szervezet életében?- A kimaradt évek a legna­gyobb gondunk. Az elmúlt évti­zedek rányomták bélyegüket a cserkészetre. Rá kellett jönnünk, hogy nem csak a gyermekeket kell nevelnünk, hanem a felnőt­teket is. Nagyon nehéz megfele­lő munkatársakat, vezetőket ta­lálni. Fiatalítanunk kell, fiatal ve­zetők kellenek, akik tudnak és akarnak is a helyes úton járni. Ez óriási feladat.- Vannak határon túli magyar kapcsolataik?- Ez nagyon komoly és nehéz feladatunk. Érezzük; segítenünk kell a szomszédos országok ma­gyar cserkészeit anélkül, hogy beavatkoznánk az államok bel­­ügyeibe. Bölcsességgel kell ezt megoldanunk. Egyéni, baráti kapcsolatokon keresztül, ta­náccsal, ötletekkel. Aztán min­denkinek magának kell eldönte­nie, hogy mit akar csinálni. Kö­zös élmények kellenek, mert azok hozzák egymáshoz közel az embereket- Milyen a kapcsolatuk az állami vezetéssel?- Pártokkal semmiféle kapcso­latunk nincs, és ez így van jól. A parlamenttől kapunk némi anyagi támogatást De ha azt vesszük, hogy volt székházunk, a Hármashatár-hegven repülő­terünk, vízitelepeink, és ma egyik sincs, akkor nem lehetünk elégedettek- Az újjászerveződő egykori kö­zösségeknél. pártoknál szinte tör­vényszerű jelenséggé vált a széthú­zás. a vita. így zvlt ez önöknél is?- Először úgy nézett ki, egysé­gesek leszünk, de aztán elkezdő­dött a vita, legven-e a cserkészet­ben valláserkölcsi nevelés? Ez egv-két évig eltartott, aztán lát­szólagos megegyezés jött létre: cserkészvezető nem lehet ateis­ta. Közben két szövetség jött lét­re egy föderativ tanáccsal, de az nem volt életképes. Próbálkoz­tunk, de közös nevezőre nehe­zen jutottunk A másik szervezet létszáma a mi taglétszámunk 5-10 százaléka volt. Ez feltűnt a genfi központnak - és törölték a föderációt a tagok sorából, kizá­rólag minket ismertek el, így mi képviseljük hazánkat nemzetkö­zi szinten. Érdekes, hogy a 10-es években már volt nálunk egy' cserkészszövetség, amely ugyancsak vallás nélküli volt, de aztán beolvadtak a szövetségbe, és eltűnt. Hasonlóan alakult most is. A másik szövetség tag­ságának több mint a fele átje­lentkezett hozzánk anélkül, hogy hívtuk volna őket. A kapu nyitva volt, jöttek . A találkozón tapasztaltak alapján úgy érzem, ez a kapu most is nyitva áll minden nemes szándékú magyar fiatal előtt, aki jó közösségben, értékes progra­mokkal kívánja színesíteni sza­bad idejét Gödöllőn sok-sok kis­cserkész, öregcserkész tölt el né­hány vidám napot Gondtala­nok bíznak a jövőben, és jól ér­zik magukat Hogy is mondta Pascal: azok az emberek a jók, akik jól is érzik magukat. r Százdi Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom