Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-10 / 8514. szám
31 dugni, I abban is, hogy egyik sem értékesebb a másiknál, legfeljebb aktuális értéke vagy elismertsége kisebb vagy nagyobb. Házi használatra olyan inlegrációfogalmat fogadtak el, ami szerint egyaránt integrációnak nevezhető a laza politikai együttműködés, a közös politikai fellépés, a választási vagy/és kormányzási koalíció, a pártok és politikai szervezetek közötti unió, pártok egyesülése és végül a politikai irányok szellemi együttműködése, amire ez a konferencia is példa lehet. Szocialista/siociáldemokrata irány (haladó szociáldemokrácia); ide sorolandó a szodálliberalizmus, a népi baloldal és az európai kommunista nézetrendszer. Ezt az irányt leegyszerűsítve úgy leltet jellemezni, hogy a társadalmi elesettek, alul levők politikai filozófiája, ha nem tagadjuk, hogy a többi nézetrendszer Is többé-kevésbé érzékeny a társadalmi bajban lévők iránt. Ez az irány úgy is definiálható, hogy a munkavállalók, a gazdasági tulajdonnal nem rendelkező polgárok politikai felfogása, feltéve, ha nem tagadjuk, hogy a modern társadalmakban a polgár nem írható le pusztán a munka és a tőke ellentétével. A politikai-gazdasági rendszerváltás nagyszámú vesztese miatt lehet azt állítani, hogy a helyzet baloldalért kiált, de közben tudomásul kell venni, hogy a magyar szodalista/szodáldemokrata világkép és gondolkodás lejáratódott, hiszen a kelet-európai szocializmus a sztálini diktatúrától a brezsnyevi puhult erőszakig látszólag baloldalként volt uralmon. Ezért a nezetrendszert és a hatalmi berendezkedést ne maisuk össze, továbbá a baloldal általános sárba taposásával ne akarjuk elfedni a meglévő társadalmi igazságtalanságokat. A baloldal reneszánsza pedig nem várható a régi rossz, folytathatallan rendszer visszasírásától csupán azért, mert ennek a rendszernek az. utolsó húsz évében Magyarországon jórészt társadalmi biztonság és alacsony szintű, ám széles körű jólét jött létre. A nosztalgia nem ment egy nézetrendszerhez sem köthető, bűnös, bukott, működésképtelen hatalmi rendszert. Az új baloldal, avagy a születőfélben lévő, korszerű, európai szodalista/szodáldemokrata politikai felfogásrend' szer ezeket a különbségtételeket evidenciaként fogalmazza meg, s nem esik abba a gondolkodáskelepcébe, hogy Magyarországon azért legyen végre kapitalizmus, hogy aztán legyen mi ellen harcolni. Ez a nézetrenaszer tehát változatlanul a társadalom alsó felében élők politikai védelmét vállalja. Ez a gondolkodásmód nem eredendően kapitalizmusellenes, ám nem is támasztja alá a kapitalizmus romboló tendenciáit. Ez az értékrend nem köthető egyetlen párthoz sem, avagy egyetlen politikai párt sem sajátíthatja ki ezt a politikai filozófiát. A magyar belpolitikában ma kizárt, hogy egyetlen párt körül jöhessen létre valamilyen politikai integráció. Ezen a poliukai oldalon három centrum van: az MSZP, az MSZDP és a Munkáspárt. (A konferencia örömmel konstatálta, hogy az egységes Szociáldemokrata Párt októberben megszületik.) Az elemzések szerint a baloldal választási integrációjára óriási az igény, de a három politikai központ miatt egyelőre a választás előtti politikai szövetség kizártnak látszik. Az új baloldali nézetrendszer hiánya is akadályozza az egységes szocialista/szociáldemokrata politikai fellépést. 4. A MODERMZÁLT BALOLDAL MELLETT MODERNIZÁLT JOBBOLDAL SINCS Konzervathi/kereszténydemokrata irány (haladó konzervatívok). Ez a nézetrendszer leegyszerűsítve a munkaadók, a gazdasági tulajdonnal rendelkezők pofitikai érdekkifejezése, azzal a megszorítással, hogy a konzervatív gondolkodás mindig szociálisan érzékeny, s ezért a bajban lévők helyzetén a piacgazdaság fejlesztésével kíván segíteni. Ez a poliükai-társadalmi felfogás azonban nem kizárólag a társadalmi elit, a javakban bővelkedók programja, hiszen a haladó konzervatív mint értékmegőrző, evolúciós beállítottságú politizálás az egész társadalom s a nemzet érdekét is figyelemmel kíséri. Az elmaradt vagy félbemaradt rendszerváltás konzeruathi politikáért kiált, ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a hazai történelemben az egymástól is eltérő konzervatív államvezetések számos alkalommal lejáratták ezt a nézctrends7rrt is. Ezéit a részben vagy teljesen elutasít Itató, eszázadi, ókonzervatív fellépéseket ne mossuk össze a korszerű európai vagy pozitív hagyományaiban feltáratlan konzervatív gondolkodással. A konzervativizmus reneszánsza nem képzelhető el a Horthy-korszak visszaslrásával. Ezért ez a politikai filozófia nem redukdlhatl(jobboldali dogma tizmusra, a vidéki, falusi társadalom érdekképzésére vagy az új nagy- és középtőke elfogadtatására. Ennek a konzervatív politikának semmi köze a szocialista mezbe bújt puha diktatúra hatalomvédő konzervativizmusához. A modern hazai konzervatív felfogás eleve korszerű társadalom- és polgárképpel rendelkezik, és az anyagi tőke mellett kiemelten kezeli a társadalmi is szellemi tókét. Ahogy az utóbbi ötvenszáz év szociáldemokráciája, a konzervativizmus is sokat átvett a liberális világképből, a liberális tanokból. Ezért nemcsak tulajdonfelfogása modernizálódott, hanem a kereszténység vagy az egyénközpontú nemzet értelmezése is; minden esetre alapvetően a szervesfejlődés egyedül lehetséges alternatíváját kínálja oly módon, hogy nem az állam mindenáron való ujrakftzpontosltását, hanem éppen ellenkezóleg, az állami beavatkozások korlátozását és a tényleges civil jogok érvényesítését akarja. Miután Magyarországon az ökoszoaális piacgazdaság és az evolúciós polgárosodás a társadalom igénye, ennek a gazdasági-társadalmi építkezésnek vezetésére leginkább a konzervatív politika lehet alkalmas. De a mai kormányzó pártok (gyakorolt nézeteikben és az ország iiányításában) egyáltalán nem felelnek meg a konzervatív normáknak. Ezért tij konzervatív politikai koncepció szükséges. Az átmeneti időszakban ennél az iránynál sem képzelhető el egy központú politikai irányítás; még akkor sem, ha a vezető szerepet az MDF tartósan igyekszik kisajátítani. Ebből is következik, hogy az új konzervatív integráció egyáltalán nem képzelhető el egyetlen part körül; még akkor sem, ha ez a párt a lassan erősödő KDNP. A szakértők elemzése szerint nagy szükség lenne a konzervatívok választási integrációjára, ami akkor is kizárt, ha a I Konzervatív Kisgazda Párt elhagyja a kisgazda nevet és kötöttséget, és angolszász értelemben vett konzervatív árttá növi ki magát. Félő, hogy a mai ormányzási koalíció kissé ijedt hatalomvédő politikacsinálása lejáratta a_ konzeratlv gondolkodást is. Mindenesetre az is vdátfdS, hogy csák a haladó konzervatív politika állíthat gátat minden szélsőséges, jobboldali populizmusnak. (Megjegyzendő, hogy a haladó népi-nemzeü gondolkodás egyrészt populista, másrészt nem is jobboldali; inkább az elhanyagolt vidék jogaiért fellépő, szintén evolúciós fejlődést hirdető balközép nézetrendszer.) 5. LIBBWRÁLIS DIVAT ÉS LIBERÁLIS ZAVAR? A liberális/szociálliberális irány szintén rendkívül nehezen definiálható, hiszen a szellemi liberalizmus jelen van minden haladó politikai gondolkodásban. Magyarországon sincsenek tisztán liberális pártok, hiszen a szegényeket, elesetteket menteni kívánó szociálliberalizmus baloldali felfogás, míg például a szupernacionális tókét pártoló liberális érdekkifejtés kifejezetten jobboldali. Az európai liberális hagyomány alapvetően Daloldali, de a magyar politikatörténetben — a reformkorban — sok szempontból találkozik a konzervatív felfogással. Sokak szerint a jelenlegi liberális politika szintén többarcú: egyfelől a munkavállalók politikáját jelenti, másfelől viszont a vállalkozni akaró középrétegek érdekeit fejezi ki, hartnadsorban pedig gondolkozásában” az Európa-központú értelmiségi csoportok szellemi csapata. Ezért nemcsak az MDF, hanem az SZDSZ is politikai gyűjtőpárt, miközben az utóbbi felelevenítette a magyar radikális polgári párt hagyományait is. Ezért nem kevesen vetik a jelenlegi liberálisok szemére, hogy a lassú, megfontolt, evolúciós jellegű fejlődés helyett a gyors, radiku..s megoldások hívei; noha ellenzéki pártként képesek voltak tartózkodni a demagóg fellépésektől. Ma a liberális pártok hevesen kutatják társadalmi hátterüket, de azt még a növekvő számú tercier szektor alkalmazottaiban is csak részben találhatják meg. Ez a nézetrendszer is keresi gyökereit a magyar történelemben, de a visszafelé való politikai építkezés mindig kétes. Legjobbjai hirdetik a tulajdonlás szabadságát, de jól tud-Ík, hogy a tulajdonhoz jutás joga és helósége változatlanul erősen korlátozott; lelkesen hirdetik az egyén szabadságát, miközben kénytelenek elismerni az egyének korlátozottságát, a
