Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-09 / 8513. szám

Népszava, 1993.8.4 26 kozására válaszát azzal fe­jezte be ott, akkor, 1988 november utolsó napjai­ban, hogy „ami pedig a Munkásőrséget illeti, meg­nyugtathatom Boross urat, ha megvalósul a többpárt­rendszer, a Munkásőrséget meg fogjuk szüntetni!’' Akkor hangzottak el mind­ezek, amikor a hatalom még Grósz Károly, Fejti György és társai kezében t volt, s szilárdan álltak a létező szocializmus bás­tyái körülöttünk min­denütt. Az állásfoglalás mutatta, hogy Nyers Re­zső, aki már az 1968-as re­formnak is motorja volt, az akkor levegőben lévő változások egyik vezéralak­ja volt. Az események 1989 ta- , vaszán felgyorsultak. Az Ellenzéki Kerekasztal meg­alakulását követően fontos tárgyalások kezdődtek az EKA és az MSZMP veze­tői között. Az EKA-t Só­lyom László és Tölgyessy Péter képviselték. Az MSZMP részéről György István és Tóth András — jelenleg MSZP-ügyvivő — voltak a tárgyalópartne­rek. Ebben az időben fontos esemény volt az az MSZMP- kezdeményezés, amely áp­rilis 8-ára az ellenzéki szervezeteket — a Fidesz kivételével — egy asztal­hoz akarta ültetni az MSZMP-vel, és az általunk „csatlósoknak" nevezeti társadalmi szervekkel, mint a Hazafias Népfronttal, a Magyar Nők Országos Ta­nácsával,. a Münnich Fe­renc Társasággal, a SZOT- tal és hasonlókkal. Ápri­lis 7-én az EKA a késő es­ti órákig tanácskozott, hogy elfogadjuk-e április 8-ára a meghívást, vagy sem. A Kisgazdapártot Bö­­röcz István, . Prepeliczay István és jómagam kép­viseltük. Mi keveset ha­boztunk. az elutasítás mel­lett voltunk. Hasonlóan vé­lekedtek az SZDSZ-t kép­viselő Tölgyessy Péter, Magyar Bálint és Mécs Im­re is, valamint a Fidesz delegációja Orbán Viktor­ral az élen. Az MDF-et Szabad György és Csurka István képviselték. Csur­ka amellett kardoskodott, hogy a tárgyalásra el kell menni, de ott fenn kell tartanunk álláspontunka t, ragaszkodni kell az egy­séghez. Negligálni a tár­gyalást — hangoztatta — a jelen politikai helyzetben nem lehet. Aztán a kezé­be került egy újság, ab­ban olvasta, hogy a Nyers Rezső vezette Üj Márciusi Front sem megy el a tár­gyalásra, mire úgy nyilat­kozott, ha az Üj Márciusi Front, Nyers Rezső sem megy el. akkor nekünk sem kell! Így alakult ki a Fórum álláspontja. Az április 8-ai tárgyalás eredménytelen volt. Az MSZMP-nek engednie kel­lett. Elfogadta azt a köve­telést, hogy az egységes el­lenzék, az EKA legyen a tárgyalópartner. A törté­nelmi helyzet, valamint Sólyom László és Tölgyessy Péter okos, következetes tárgyalási stílusa kikény­szerítőt te az akkori ellen­zék számára a kedvező eredményt. Az év június 10-éjén létrejött a megállapodás az érdemi politikai tárgya­lások megkezdéséről. Jú­nius 13-án a Parlament­ben ünnepélyes keretek között megtartották a nyi­tó ülést. Az MDF delegá­ciójában ekkor már helyet kapott Antall József is, aki azután fontos szerepet töl­tött be. Amikor Fejti György vezette az MSZMP delegációját, nem volt elő­rehaladás, amikor Pozsgay Imre vagy Gál Zoltán, ak­kor határozott kompro­misszumkészség mutatko­zott. Végül 1989. szeptember 18-án megszületett a meg­állapodás a nemzeti egyez­tető tárgyalások lezárásá­ról, amely azután elveze­tett az 1990. évi első sza­bad választásokhoz. A történészek sok évti­zed múlva az egykori do­kumentumok föle hajolva fogják megállapítani, hogy az események alakulásá­ban kinek milyen — pozi­tív vagy negatív, kisebb vagy nagyobb — szerepe volt. Boross Imre (A szerző a Nemzeti Kisgazdapárt főtitkára)

Next

/
Oldalképek
Tartalom