Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-09 / 8513. szám
Magyar Hírlap, 1993.8.4 Interjú Püski Sándorral a szárszói konferenciáról „Szárszó” nem akar senkit kirekeszteni — Antall József és az MDF jelenlegi vezető centrumpolitikusainak jelenléte terhelné a szárszói találkozót, s hátráltatná a párbeszédet — nyilatkozta lapunknak Püski Sándorva neves könyvkiadó, a rendezvény főszervezője. Mint korábban ismertté vált, augusztus 23—29. között Balatonszárszón tábort tartanak az 1943-as népi politikusi találkozó ötvenedik évfordulóján. A konferencia tárgya a „magyarság megmaradása”. A résztvevők között szerepel Lezsák Sándor, Für Lajos, Csoóri Sándor, Pozsgay Imre, Kiss Gy. Csaba, Csurka István, Szűrös Mátyás, Kádár Béla, Kosa Ferenc és Nagy Sándor is. — A szervező szerint mi lehet az aktualitása — az ötvenedik évfordulón túl — a szárszói találkozónak ]993-ban? — 1993-ban szintén a nemzeti gondokról kell beszélni. A párbeszéd nemcsak politikusok részvételével zajlik majd — s ők sem pártjuk vezetőiként keresnek szószéket —, hanem társadalmi szervezetek képviselői, írók, művészek és más független személyiségek együtt próbálnak megoldást keresni a nemzeti gondok rendezésére. Az összekötő kapocs a mai, illetve az ötven évvel ezelőtti találkozó között az égető nemzeti sorsproblémák tárgyalása iránti igény. A politikai-társadalmi helyzet természetesen más, mint 1943-ban volt: sok tekintetben ma roszszabb állapotban vagyunk. 1943- ban a háború fenyegetett minket, ám a nemzet a visszacsatolt területekkel kivételesen jó állapotba került. Akkor csak kevesen hitték, hogy a területek visszaszerzésére még ráfizet az ország és az új békekötés a trianonihoz hasonló őrültségeket okoz. Mai nemzeti gondjaink nem csupán a gazdaság és a politika állapotát érintik, a közvélemény nagy részét sem sikerült bevonni a politizálásba. Az ötvenedik évforduló ürügyét arra szeretnénk felhasználni, hogy visszaállítsuk a közéleti tevékenység és a politizálás iránti társadalmi kedvet. —1943 Szárszójához szorosan kapcsolódik a „harmadik utas” politikai koncepció. Van-e erre esély, lehetőség a mai modern politikai viszonyok között? — Egy saját út vagy magyar út — ki hogyan nevezi — a nemzet mindenkori követelménye. A szellemi-politikai áramlatokat a nemzetnek mindig saját testére kell szabnia, különben elsorvad. A harmadikutasság nem kötődik évszámokhoz, alkalmakhoz: a nemzet természete, ízlése, alkata szerinti alkalmazkodás a mindenkori, szélesebb politikai áramlatokhoz. A magyar társadalom elutasította a kommunizmust. és a nyers kapitalizmus első kísérletei is elfogadhatatlanná váltak számára. — Lát-e esélyt a jelenlegi politikai helyzetben a dolgok sajátos „átszabására" ? — Valamennyi parlamenti párt meggyöngült az elmúlt három év alatt. Egyik sem számíthat arra, hogy önálló, nagy pártként 1990-hez hasonló magas szavazati arányokhoz jusson. A jelenlegi koalíció a jövőben is beletartozik a nemzeti oldalba — bár az MDF belső válságát éppen a népi szárny kiszorulása okozta —, de önmagában kevés erőt képvisel ahhoz, hogy ismét kormányozhasson. A stabil kormányzóképességhez, a nemzeti oldal koalícióalkotásához szükség lesz az MDF-ből kizárt Csurka Istvánék pártjára és táborára. Ugyanakkor a nemzeti oldalhoz hozzátartozik még a Pozsgay Imre vezette Nemzeti Demokrata Szövetség, és ide szeretném számítani az MSZP erős nemzeti irányzatát is. A hátralévő hónapokban el kell szánni magunkat a küzdelemre, nehogy liberálisok győzelme szülessen 1994-ben. — Lakiteleken egy politikai párt. az MDF csírája bontakozott ki: várható-e hasonlóan szoros összefogás Szárszótól? — Együttműködés kialakítására lesz lehetőség, de szoros szervezeti kötelékekre senki sem gondol. Elméletileg lehet, hogy szükség volna az összefogásra, de nem bízom ennek eredményességében. Az összejövetel közvetlen célja: elvinni a választókat a szavazóumákhoz. Nem muszáj egységesnek lennünk, de együtt kell működni. Egyébként tervezünk egy közös zárónyilatkozatot, amelyet remélhetőleg minél több személyiség ír alá. — A jelen lévők névsorán végigtekintve felvetődhet: jelentősen eltérő politikai irányzatok képviselői jönnek össze. Nem zárhatja ki ez az együtt gondolkodás esélyéi? — Igyekeztük úgy meghúzni az együttlét határvonalait, hogy ne hiúsuljon meg a párbeszéd. A magyarság jövőképével foglalkozó legnagyobb témakört már „kipróbáltuk kicsiben” Kisújszálláson, nagyjából ugyanebben a politikusi körben. — Csurka István irányzatát sokan nem tartják szalonképesnek. Jelenlétük nem járat-e le más erőket? — A jelenlévők névsora hosszú egyeztetés eredményeként, néhol engedményeket téve alakult ki. Az ellentétek elrendezhetőek a mi köreinken belül. — Azt is a szemére vethetik önnek, hogy túlzottan szűkre szabta a határokat. Egyesek kirekesztésként is értékelhetik, hogy a liberális pártok politikusai, liberális gondolkodók nincsenek a meghívottak között. — Természetesen émek ilyen vádak, miként Lakiteleket is. Szárszó is a saját politikai-kulturális kereteink kialakítására szolgál, amelybe nem tartozik bele minden politikai árnyalat. Senkit sem akarunk kizárni, s nyilván mindenki kialakítja a maga köreit. Szárszó nem akar „össznemzeti összebújás” lenni, mindenütt folynak a szövetségkeresések. — Az MDF egykori alapítói jelen lesznek, ám feltűnő a legnagyobb kormányzó párt mostani vezetőinek szinte teljes hiánya. Miért nem hívták meg őket. így Antall Józsefed — Az MDF-ből nagymértékben kiszorult a népi-nemzeti irányzat, és a kereszténydemokrácia került előtérbe a pártban, amely számunkra egy nemkívánatos fejlődést jelentett. Mihelyt az MDF tudja rendezni a kiválás zavarait és fájdalmait, újra lehet tárgyalni a párttal. A kiváltak — Csurka, Bíró, Kiss Gy., Fekete — a későbbiekben újra megtalálhatják egymást az MDF-fel. Tudatosan nem hívtuk meg Antall Józsefet és az MDF-centrum politikusait: túl friss a szakítás élménye, jelenlétük minden MDF-ből kiszorult személyiség számára terhes volna és elronthatná a párbeszédet. • Szombathy Pál
