Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-09 / 8513. szám
Népszabadság, 1993.8.4 ^ \> A vfzlépcsőhirdetés és a visszhang Élénk visszhangra talált a Népszabadság hétfői számában közölt hirdetés, amelyet a bösi vizi erőműben érdekelt szlovák vállalat adott fel. A Zöld Alternatíva nyílt levélben kéri a szerkesztőséget, hogy a hirdetések közlésénél vegye figyelembe az ország és az ökológia érdekeit is. Az Új Magyarország Júdáspénz című cikke szerint: „új frontot nyitott a szlovák vízügyi lobby, s ehhez jó partnerre lelt a Népszabadság főszerkesztőjének személyében Hirdetésben hozzák "tudomásunkra, hogy a magyar álláspont tudománytalan. hogy a jogtalanul elterelt Duna mennyi áldást hozott a szlovák oldali ágrendszer számára, s hogy hasonló módon élne és virágozna a Szigetköz is, ha rájuk hallgatnaíik." Az Esti Hírlap munkatársa, Kecskés László bizonyos Szerencsés Lászlótól, a hirdetést feladó szlovák cég munkatársától azt tudta meg. hogy a hirdetés azért ott jelent meg, mert Binder úr és „legnépszerűbb” napilapunk kapcsolatai kiválóak. A Pesti Hírlap címoldalán, vezető anyagként adott hírt a hirdetésről. és közölte Hajóssy miniszteri biztosnak, valamint Jávor Károly országgyűlési képviselőnek az építkezésről alkotott véleményét. Ugyancsak a Pesti Hírlap közli dr. Bragyon’a András, az Állam és Jogtudomány felelős szerkesztője véleményét. Ö elmondta, hogy az általános szólásszabadság, valamint az információáramlás és a kommunikáció szabadsága erre az esetre is vonatkozik, természetesen azzal a korlátozással, hogy jogszabályellenes tevékenységre hirdetésben sem szabad felhívni, illetve az adott ország bizonyos reklámokat tilalmazó jogszabályainak eleget kell tenni. így például Magyarországon a szeszes ital és a dohányáru reklámozása tiltott, nincs azonban külön paragrafus a politikai hirdetésekre. Dr. Bragyona erdekes példát is idézett: néhány évvel ezelőtt a londoni Timesban Észak-Korea hirdetése jelent meg. A politikai elvek hirdetés útján való propagálása tehát nem példa nélkül álló, és miután a lap egyértelműen elkülöníti a reklámszöveget saját cikkeitől, az olvasó egyértelműen tudhatja, kinek a véleményét olvassa a fizetett hirdetésben, - állapítja meg. Mint a hivatalos tárgyalások első számú érintettjét, megkérdeztük Martonyi János külügyi államtitkárt, miképpen ítéli meg a hirdetés megjelentetését.- Nem látok semmi megdöbbentőt abban, hogy a hirdetés megjelent, noha tartalmilag természetesen nem értek egyet vele. A hirdetés állításai ökológiailag tévesek. Véleményem szerint a magyar közvélemény elég nagykorú ahhoz, hogy ilyen forrásokból is megismerje a másik fél álláspontját. Megjegyzem, magam is kiváncsi voltam, honnan nyerik a vizet a szlovák oldalon. Nos. meggyőződtem róla, hogy a viz forrása maga a csatorna, ahová viszont a jogellenes elterelés eredményeként kerül a víz. Megjegyzem még. hogy a magyar szervezeteket semmi nem gátolja abban, hogy hasonló hirdetést jelentessenek meg Szlovákiában, vagy legalábbis kísérletet tegyenek egy hasonló akció magyar részről történő lebonyolítására - mondotta. A tegnapi számunk 3. oldalán lévő cikkünkben már ki fejtettük álláspontunkat a hirdetés körüli vitáról. Ehhez csak annyit tudunk hozzátenni: a sajtószabadság a vélemények sokféleségének szabadságát jelenti. Lehet érvelni az erőmű ellen, a különböző lehetséges ellenintézkedések mellett és ellen (az utóbbi témáról élénk vita folyt a parlament ülésszakának utolsó napjaiban). És persze lehet érvelni a létesítmény mellett is. még akkor is. ha ezzel a hazai közvélemény jelentős része nem ért egyet. Vélhetően a hirdetés közlését ellenzők sem kívánják vissza azt az időszakot, még fordított előjellel sem, amikor csak a létesítmény mellett lehetett szót emelni. A hirdetés közlése pedig a lap részéről nem politikai állásfoglalás. Ha egy téma belefer a sajtószabadság fogalomkörébe, úgy annak hirdetéskent való közlése ele sem lehet tiltó táblát állítani. És saját gyakorlatunk, éppúgy, mint a nemzetközi sajtó praxisa igazolja: a hirdetés tartalmának - ez a lap szerkesztőségi részétől egyértelműen elkülönül - semmi köti ahhoz, hogy mi a témáról a szerkesztőség véleménye.
