Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-09 / 8513. szám

Magyar Hírlap, 1993.8.4 . < / Az előjel A keddi Pesti Hírlap első olda­lán nagybetűs cím: Szeressük a bősi erőművet! Alatta egy hirde­tés kópiája a Népszabadságból. Szlovák vízgazdálkodási vállalat érvel a szövegében a bősi erőmű mellett. Ha én ezért a címért és szövegért nemzeti érdekeink sé­relmével vádolnám a lapot, hely­telenül járnék el. Hiszen a szö­vegösszefüggésekből kiderül, a lap azért írja, hogy „Szeressük a bősi erőművet!”, hogy ne szeres­sük a bősi erőművet. És azért közli a hirdetést, hogy magyar lap ne közöljön ilyen hirdetést. A keddi Uj Magyarország har­madik oldalán felcím: Bős után Nagymaros is megépül. Alatta a következő állítások olvashatók: ......Magyarország és Szlovákia két éven belül megállapodik a bősi erőmű nagymarosi részének felépítéséről ...az erőmű térségé­ben minden körülmény az előze­tes számításoknak megfelelően alakul. Mar bebizonyosodott, hogy nem kerül sor környezeti katasztrófára...” Ha én ezeknek a nyilvánvalóan egyoldalú és ha­mis állításoknak a közléséért az Új Magyaroszágot a magy ar ér­dekek elárulásával vádolnám, nagy hibát követnék el. Hiszen a szövegből kiderül, ezeket nem az Új Magyarország állítja, hanem Julius Binder, a vízerőmű szlo­vák atyamestere. Ebből az egy­szerű tényből az Új Magyaror­szág olvasója rögtön tudja, hogy ez egy szlovák érdeket tükröző vélemény. Éppen ezért teljesen érthetet­len a — számomra nem legked­veltebb — napilap hirdetése kö­rül kialakult hisztéria. A szöveg­hez oda van írva, hogy hirdetés, és oda van írva, hogy ez a szlo­vák Vodohospodárska álláspont­ja, ők próbálják ezzel meggyőzni a magyar olvasót, és ha sikerül a ' toborzás, akkor az érdeklődőket is a helyszínen. A szövegnek — mint a számoknak — van előjele, például az, hogy ki mondja és miért. Az olvasó mindig ezek is­meretében olvas — és hisz. nem hisz. „Van százezer forintom.” Tegyünk oda egyetlen mínuszje­let. s máris ugyanennyi az adós­ságom. Enny it számít az előjel. Különben is elég szégyenletes lenne a magyar sajtó hatására, meggyőzőképességére nézve, ha több éven át tartó vízlépcsőelle­nes cikkeinek ezreivel szemben egy fizetett hirdetés komoly el­lenerőt képviselne. A nemzetiet­len. hazafiatlan jelzőt pedig egy kicsit óvatosabban kellene hasz­nálni. Mi a nemzetietlen abban, ha valaki — ellenérdekű fél. szomszéd, akárki — kifejti a vé­leményét. Ha agitál az igaza mel­lett? A nyilvánosság ezért van. Emellett foly ik a harc a politikai küzdőtéren is. Sajnos eddig a szlovák hirdetés nélkül sem men­tünk sokra a bősi ügy megoldá­sában. Ez a hirdetés az úgy érde­mi részét tekintve nem oszt, nem szoroz. Annyit jelent, hogy a nyilvánosság szabadsága akkor is érvényes, ha ellenünkre van. Utálom a vízerőművet teljes szívemből — mert érzelmi okok- J ból azoknak a tudós szakembe­reknek hiszek, akik ellenzik —, de Voltaire szellemében fogcsi­korgatva is azt mondom, a szlo­vák vízügy esek is hadd mondják a magukét. Hátha a végén még megértjük egymást... SZÁLÉ LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom