Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-05 / 8511. szám

Magyar Hírlap, 1993.7.31 S' Lengyel László vádlott lesz? „A bíróságon ki sem kellene nyitnom a számat” Tegnap került nyilvánosságra a hír: Antall József miniszterelnök a kormány nevében feljelentette Lengyel László közgazdászt, aki szerinte rágalmazta a kormányt. A feljelentés alapja a Kurír június 13-ai számában megjelent beszámoló Lengyel egyik veszprémi előadásáról. Az ominózus szövegrészletet szó szerint idézzük: „A közigazgatásban kialakult a tökéletes korrupció: pontosan meg lehet mondani, melyik minisztert vagy főosztályvezetőt mennyiért lehet megvenni.” A feljelentés arra vonatkozik, hogy ez a kitétel kimeríti a Btk. 232. paragrafus 3. bekezdését, mely szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki nagy nyilvánosság előtt a hatóság becsületének csorbítására alkalmas kifejezést használ. Tegnap lapunk Lengyel László véleményét kérte az ügyben. —Legelőször azt kéne tudnunk, hogy vajon a június 13-ai cikk szerzője pontosan idézte-e az ön Veszprémben elmondott szövegéi. — Egy évben hatvan helyen tanok elő­adást. Nem emlékszem már és nem tudom megmondani, hogy pontosan ezt a kifejezési használtam-e. Lényegét tekintve — és ez az, amién a feljelentés megtörtént — én a ma­gyarországi korrupciót másfél éve cikkekben, könyvben, hosszadalmasam többszörösen tá­madtam és a magyarországi politikai és gaz­dasági helyzet egyik legrosszabb tényezőjé­nek tekintettem. Amit az újságíró kiemelt, az akkor hangzott el, amikor Olaszországhoz ha­sonlítottam Magyarországot. Ez egyébként külön fejezet az Útfélen című könyvemben, ennek a veszélyére hívtam fel a figyelmet. Te­hát hogy a politikusok személyes érdekből döntenek valamiről. Úgy gondolom, ez a vé­leményszabadság alkotmányos jogához tarto­zik és értetlenül állok a miniszterelnök tette előtt. A jelenség téma a kormányzó pártok között is: talán nem véletlen, hogy a KDNP parlamenti bizottságot kíván a privatizációs ügyek vizsgálatára, a privatizációs miniszter­nek eddig többször utasították vissza az inter­pellációkra adott válaszát. Abban, amit leírok, ezzel kapcsolatban a felelős közvélekedés ér­hető letten... — Ha bírósági eljárásra kerül sor, és önt arra kérik, hogy nevezze meg a megvásárol­ható minisztereket vagy főosztályvezetőket, akkor konkrét személyek is szóba kerülhet­nek? — Előre eldöntöttem, hogy ebben az ügy­ben nem úgy fogok viselkedni, mint egy ügyész Olaszországban, aki elkezdi feltárni a dolgokat és aztán a minisztereket sorban letar­tóztatják. Ez esetleg a valódi ügyészség és egy parlamenti bizottság feladata lenne. Véle-Lengyel László FOTO HASIK CSABA ményem szerint, mire a dolog bíróság elé ke­rülne, addig az újságok már régen túl lesznek néhány főtisztviselőnek az ügyein. Akkor már ki sem kell nyitnom a számat, csak fel kell mutatnom azokat az ügyeket, amelyeket akár a parlamenti bizottság, akár az ügyészség, akár a független bíróság megfelelő időben előkészít. — Nem lát olyasmit a miniszterelnök kez­deményezésében, hogy egy kellemetlen ellen­féllel való — talán durva kifejezési használok —leszámolással próbálkozna ? — Én az egészet úgy élem át hogy két do­log merül fel bennem. Kísértetiesen emlékez­tet az 1988-as pártkizárásomra, amikor az egész — MSZMP — pártvezetés a nyilván­való tényekkel ellentétesen olyan ügyekben indított eljárást és próbált végigvinni, ame­lyekbe rövid idő után belebukott. A másik ol­dala az ügynek pedig az, hogy a miniszterel­nök épp dienern indít eljárást, akiről nyilván­valóan tudja: a köztisztviselőkkel szemben nem éltem gvalázkodással. Nem közöltem se­hol, hogy a kormány hazaáruló, ahogy sajat pártjában közölték, nem közöltem saját meggyőződésemet egyes személyeket ille­tően. Igyekeztem nyugodt hangnemben, mint gazdasági elemző megírni a véleményemet. Mely vélemény természetesen sokszor nem volt kedvező a kormányra és személyesen a miniszterelnökre nézve sem. Hangsúlyozni szeretném, hogy az ellenzékkel kapcsolatban is kifejtem kritikai véleményemet. Nem tar­tom véletlennek, hogy rajtam keresztül pró­bálják megfélemlíteni az újságíró-társadalmat, a politikai elemzőket, a gazdasági elemzőket. Nehogy le merészeljenek írni egy élesebb kri­tikát és gondolkozzanak azon. mit írtak le teg­nap. Azon az alapon, ahogy engem feljelen­tettek, bárki, aki a magyar politikai életben megszólalt, legyen az politikus, újságíró vagy elemző, ugyanígy járhat. — Úgy érzem, önnek nagy lelki megráz­kódtatást nem okozott ez a feljelentés... — Egyáltalán nem. Politikailag inkább ko­mikus, mint tragikus lépésnek tekintem. Egyetlen szempontból vagyok személyesen felháborodva. Ahogy a miniszterelnök nem mérlegelte sem Hankiss, sem Gombár eseté­ben, hogy kikkel szemben lép fel, velem szemben sem tette meg. Tekintettel személy es kapcsolatunkra és hogy három évvel ezelőtt nem ebben a viszonyban voltunk, ezt kifeje­zetten nem tekinthetem ériemben magatartás­nak. Ezt velem szemben a pártállam sem csi­nálta meg. • Neumann Otto

Next

/
Oldalképek
Tartalom