Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-09 / 8494. szám

168 Óra, 1993.7.6.-L_ O Az átvilágítással Csurka István ismét reflektorfénybe került. Igaz, huzamos ott-tartózkodása csak nagy ritkán szünetelt, a régen várt feltárulkozás mégis igazi politikai szenzáció. A vallomás, ha egyetértést nem is, de némi megértést, önvizsgálatot mindenkiből kivált. A szerző ezúttal nem lehetett müvének dramaturgja, csak igen kis részben. Kényszerből vállalt ügynökséget huszonhárom évesen és kényszerből vallotta meg vállalását. Azt írja dolgozatában: „Senkit és semmit nem jelentettem és soha egy árulásnak minősíthető mondatot le nem írtam.” A három újságoldalnyi történetből részletesen tájékozódhatunk a korabeli politikai viszonyokról, a rendszerátadás, -átvétel érdekazonosságairól, de egyetlen mondatot sem olvashatunk a felső kapcsolatával történt találkozásokról, arról, hogy miért volt elég mindig a semmi, hogy miképpen tudott Csurka a legnagyobb hangerővel politizálni súlyos elhallgatnivalóval a lelkében. Ami bizonyosnak látszik: a magyarság erkölcsi megújítójának képlete ezután nehezen alkalmazható. Ezúttal kizárólag azok a képviselők mondtak véleményt Csurka István legutóbbi dolgozatáról, akik a politikussal egy sorban szerepeltek akár pártjában, akár a frakcióban vagy a kormányban. Tasi Katalin kérte őket mikrofonja elé egy-egy villanásnyi folyosóny ilatkozat erejéig. e- A Magyar Igazság-frakció egyik tagja­ként hogyan fogadta Csurka István önátvi­­lágítasat? HORVÁTH LAJOS (Magyar Igazság): Elhiszem azt, amit leírt. Van ma Magyaror­szágon egv ember, aki átvilágíttatott. Varom, hogy a többiek is megtegy ék, megtehessék ezt. Egy tiszta ember van eddig. f- Ön azt gondolja, bogy ebben a parlament­ben sokan vannak, akiknek ugyanezt meg kellene tenniük? H. L.: Nemcsak a parlamentben, hanem a magyar közéletben is. Tehát a polgármeste­reknek, különböző intézmények igazgatói­nak, szerkesztőségek vezetőinek, főszerkesz­tőknek mind meg kellene ezt tenniük. 1- Olyan formában, bogy tegyék nyilvános­sá, esetleg mit írtak alá, utána hogyan tar­tották a kapcsolatot, esetleg kire vonatko­zóan adtak információt, kiről beszélgettek velük? H. L.: Hát ehhez nagy bátorság kellene. Ezt a bátorságot Csurka István vette magának. Azt hiszem, nem mindenki venné magának ugyanezt a bátorságot. Inkább arra gondol: vagy így, vagy úgy, el kéne az egész ügyet felejtem. Ezt a listát valaki egyszer átadta a jelenlegi hatalomgyakorlóknak, beleértve eb­be a köztársasági elnököt is. Ez a lista pedig egyes bennfentesek számára nyilvánvalóan is­mert, akkor is, ha erről nem beszélnek. A pletykák nyilván az őtőlük való kiszivárog­tatásokból származnak. Tehát lehet alapjuk a pletykáknak. Hogy ezek aztán mennyire pon­tosak. azt nem tudom megítélni, mert én nem ismerem a listát. ■ - Ön bogyao fogadta Csurka Istvánnak a g Magyar Fórumban közzétett önátvilágiti­m sát? Mit gondol róla? MEDGYASSZAJ L.ÁSZLÓ (MDF): Nem olvastam a Magyar Fórumot. ■ - NyQ> an tudja azért bogy mi az írás lényege. M. L.: Nem akarok bibhás szerepben tet­szelegni. de nagyon okos és szép gondolatok vannak ebben a szent könyvben: ne ítélj, hogy meg ne ítéltessél! De furcsának tartom azt, hogy azok, akiknek a múltjában olyasmi van. amit nehéz vállalni, egy rendszerváltozás so­rán az új erők között vezető szerepet vállal­nak. Ezt az én etikai és erkölcsi felfogásom nem fogadja el. ä- Es mit gondol arról, bogy noha Antall József 1990-ben figyelmeztette Csurka Ist­vánt miért folytatta mégis politikusi pálya­futását? M. L.: Nem látok bele. Feltételezem, hogy Csurka, István meggyózödéses antikommu­­nista. És amit tett, abból sok mindent ezen indulata által vezéreltetve tett az elmúlt há­rom évben. ■ - Ezzel ön felmenti ót valamennyire? M. L.: Ez nehéz kérdés, erre nem tudok válaszolni. 3- ön mit szól ahhoz a fajta őnátvilágrtás­­boz, amelvet Csurka István gyakorolt? KINCSES GYULA (MDF): Úgy hiszem, ez az egész cirkusz rá világit arra. hogy miért haladt ennyire lassan ez a dolog. Épp Csurka tábora nem értette meg. hogy miért nem lehet itt olyan radikális megoldást találni, hogy hopp, akkor mindenkiről kitesszük az asztalra, hogy mit csi­nált. Nem tehetjük azt, amit a keletnémetek, hogy kinyitjuk a hivatalokat, mert nálunk sok­kal árnyaltabb a helyzet.- De hát 6 ugyanezzel a váddal revoberezi a másik tábor tagjait miszerint nagyon sokan vannak a parlamentben, akiknek érdekük az. hogy ez a törvény ne kerüljön a parlament elé. és ezek a listák semmilyen formában ne jussa­nak nyibánosságra. K. GY.: Innentől kezdve kezelhetetlen szá­momra mindez, hiszen ha azt állítom, hogy én jóként voltam rossz, a többiek rosszként voltak rosszak, ez már ugyanolyan revolverezés. Rá­adásul értelmetlen dolog is. V ä

Next

/
Oldalképek
Tartalom