Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-05 / 8491. szám
Népszabadság, 1993.6.26 36- Az előtte forgatott húsz-huszonöt perces, cigányokról szóló film készült részben így. Áz történt, hogy Sik Igor operatőr barátom keresett meg. Elmondta, hogy megkérdezték tőle, készít-e valamit a cigányokról. Ő kért meg, hogy csináljuk meg együtt a filmet. Az a film, amelyről ön kérdezett, a Balázs Béla Stúdióban készült - saját akaratból.- Annak idején a szemére vetették, hogy filmjeiben elfogult a cigányok iránt.- Akkor is és ma is vállalom, hogy elfogult voltam, vagyok. A filmeket a cigányok érdekében készítettem, azért, hogy utána esetleg másképpen nézzenek rájuk. Megpróbáltam, ha nem is lebontani, de legalább bontani az előítéleteket.- Erre ma is szükség van, vagy nem?- Biztosan. A cigánykérdés elég szerteágazó és bonyolult probléma. Mindkét részről, tehát az úgynevezett magyar és a cigány társadalom részéről is az.- Az új filmben esetleg megmutatná, hogy ön szerint melyik fél miben hibás?- Mindenképpen. '- Nem kiváncsi azokra az akkor nyolctíz éves cigány lányokra-fiúkra, akik a filmben Petőfi-verset szavaltak, vajon ma mit csinálnak?- Bizony ma már idős emberek lehetnek. Sajnos az életmódjuk miatt ők korán halnak, korán öregszenek. Érdekes lenne az azóta felnőttekről fil-1 met csinálni, de idő kell hozzá, mint mindenhez.- Beszéltünk az előítéletekről. Bizonyára ön is látja, hogy mekkora, korábban elfojtott indulatok törnek ma fel az emberekből.- Hadd kezdjem az elején. Amikor a változások elkezdődtek, a Nagy Imre-temetés és az oroszok kivonulása idején még mindenki nagy lélegzetvétellel és boldogsággal indult neki az életnek. Mindenki azt hitte, hogy’ más világ kezdődik. Más világ is kezdődött, de úgy' látszik, hogy az ellentétek is jobban feltörtek, mint gondoltuk. Ehhez biztos hozzájárul az is, hogy a demokráciát nem lehet pártok nélkül működtetni. Úgy látszik, hogy a pártosodás nagyobb indulatokat kavar, mint amennyit szeretnénk, vagy mint amennyi szükséges volna. Remélem, hogy a második vagy harmadik szabad választás után talán ■ megnyugszanak a kedélyek. Hosszú folyamatról van szó, amelybe bele 1 kell tanulni. Hosszabb távon optimista vagyok, de lehet, hogy ez alkati dolog és még sok nehézség lesz, tovább izzanak az ellentétek.- Izzanak az ellentétek a magyar doku - mentumfilm-gyártásban is. A Magyar Dokumentummühely Alapítványt a megszűnés réme fenyegeti - olvastam nemrég a Magyar Hírlapban. Az alapítvány kuratóriuma le-1 velet intézett Nahlik Gáborhoz, a televízió alelnökéhez, és ebben kéri, hogy a műhely alkotói továbbra is kapjanak lehetőséget filmjeik elkészítésére. „Ügy tetszik” - áll a levélben - „szembe kell néznünk azzal, hogy a Magyar Televízió nem igényli... e szellemi műhely létét és az együttműködést.” A levelet huszonkilenc filmes irta alá, köztük Jancsó Miklós, Kovács András, Gulyás János, Gyarmathy Lívia.- Én nem így látom a helyzetet. Az persze biztos úgy van, hogy a televízióban kevesebb pénz jut dokumentumfilmekre. De mondjam azt, hogy' tévéjátékokra is alig jut pénz? Az MTV régebben még a magyar filmgyártást is támogatta, de ez is megszűnt. Tulajdonképpen ez küldte padlóra a Mafilmet. Korábban a tévé a dokumentumfilmeket is támogatta, mint például az általam forgatott Krónikát is. Ez tulajdonképpen koprodukció volt a filmgyár, az Objektív Stúdió és az MTV között. A Magyar nők a gulágont is támogatta a tévé, bár a harmadik részre már nagyon nehezen tudták előteremteni a pénzt. Azt mondják, és gondolom így' is van, hogy’ a Hankiss-féle tévévezetés másfél milliárd forintos adósságot hagyott hátra. A kormány hiába szavaz meg pénzt a tévének, az rögtön adósságtörlesztésre megy7. Én is tapasztalom, hogy a tévének nincsen pénze. Az Objektív Stúdió is kényelmetlen helyzetben van, mert a tévé egy évvel ezelőtt két játékfilmhez is ígért pénzt, de nem utalták még át. Rózsa János már leforgatta a Jó éjt, királyfit, de egyelőre nem tudja befejezni okét. Nyilván csökkent az említett Magyar Dokumentummühely Alapítvány támogatása is. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a parlament tavaly például százmillió forintot szavazott meg történelmi dokumentumfilmekre. A Magyar Mozgókép Alapítvány pedig dokumentumfilmekre ötvenmilliót tudott adni. Az említett százmillió, amelyet a parlament szavazott meg, nagyon nagy összeg. Ebből hatvanvalahány dokumentumfilm készül. Azt gondolom, hogy a magyar dokumentumfilm nincs rossz helyzetben. Más kérdés, hogy a tévének tényleg többet kellene erre fordítani. Ha nincs, abból nehéz adni.- Nem az a helyzet, hogy a tévé vezetése nem nagyon kedveli ezt a műfajt?- Nem hiszem. Igaz, még nekem is vannak olyan dokumentumfilmjeim, amelyeket az MTV még nem mutatott be. Ilyen például a Csonka-Bereg, amelyet a Duna TV már sugárzott. A Te még élsz? című gulágtörténetet még szintén nem sugározta a tévé. Vannak még adósságok. Remél ?n, hogy szemléleti változás lesz a tévében. Eközben a Duna TV fogyasztja a játék- és dokumentumfilmeket.- Apropó, Duna TV. Tényleg ön lesz az elnöke?- Jó egy hónappal ezelőtt megkeresték Lugossy Lászlót, Hanák Gábort és engem, hogy' gondolkozzunk el, miként lehetne összekapni, megformálni a Duna TV-t. A kuratórium és köztünk folyik a tárgyalás, de erről nem szívesen mondok többet. Remélem, hogy' a felállás egy-két héten belül megtörténik.- Ön nemrég Bukarestben járt, ahol bemutatták az 1944-ben játszódó Könyörtelen idők című filmjét. A film, noha a háború utolsó szakaszában játszódik, a mának szól, a kibekkelésröl és a részvételről. Kik mellett áll Sára Sándor?- Cselekedni kell, mert ha az ember félreáll, csak magának és másoknak tesz rosszat. Röviden: vállalni kell a cselekvést, szemlélődni nem igazán célszerű. Pogonyi Lajos
