Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-05 / 8491. szám
Magyar Nemzet, 1993.6.28 37 Megvizsgálják a térség médiapolitikáját- mondja Soros György (Munkatársunktól) Soros György, a nemzetközi tekintélyű pénzügyi szakértő a múlt héten Magyarországon tartózkodott. Az európai és a magyar gazdasági, politikai erőviszonyokról kérdeztük a magyar származású amerikai milliárdost.- A világ átrendeződött, Amerikának már nem olyan fontos Európa, mint volt a bipoláris világban. Hogyan látja helyzetünket egy amerikai magyar üzletember?- Nem kétséges, hogy a világban, a helyzet nagyon labilis, mert a régi világrend összeomlott, az új pedig még nem született meg. Amerika az egyetlen megmaradt szuperhatalom, nem hajlandó a világuralkodói szerepet fel- ! vállalni, mert áldozatokkal jár, de : nincs is kellő gazdasági ereje, hogy ezt a nagyhatalmi pozíciót fenntartsa. 1 Amerika a ü. világháború után olyan mértékben uralta a világ gazdasági 1 életét, hogy a Marshall-segélybe ölhetett jó pár milliárd dollárt Egy ilyenfajta befektetés az USA önérdekét szolgálta, mert piacot nyert Európában. Ma gazdasági erejét tekintve Japán vállalkozhatna ilyen vagy hasonló szerepre, de nem tudja megtenni, mert nincs igazi hatalmi pozícióban. A világban így káosz uralkodik. Ez pedig nagyon veszélyes, mert polgárháborút, esztelen helyi háborúskodást, az értékek pusztulását hordozza magában.- A boszniai válsággal kapcsolatos katonati lépések elhúzódása azt jelenti-e, hogy Amerika nem kíván beavatkozni? Ön Boszniának 50 millió dollárt adományozott, Macedóniának 25 millió dolláros hitelt nyújtott. Hogyan ítéli meg a Balkánon kialakult helyzetei?- Amerika húzódozik, nem akar Boszniában beavatkozni, ezért sajnos az etnikai tisztogatás módszere diadalmaskodott. És ez már visszafordíthatatlan károkat okozott. Boszniából egy önálló államot csinálni már nem lehet. A Vance-Owen-mandátum lényege kezdettől fogva az volt, hogy mi, amerikaiak jelen vagyunk, ám nem vagyunk hajlandóak áldozatokat hozni, de azért szeretnénk befolyásunkat felhasználni arra, hogy valamiféle béke teremtődjön. Ezért állt elő Vance és Owen egy ilyen tervvel, amely Boszniát etnikai alapon osztotta fel. Tehát már ott egy nagy engedményt tettek az etnikai elgondolásnak, de még nem engedték meg, hogy a szerbek álma, a Nagy- Szerbia megvalósuljon, legalábbis nem egyszerre. Aztán értől is lecsúsztak, mert a nyugati országok egymással sem tudtak megegyezni és nem tudtak kellő fenyegetést alkalmazni. Most már ez a terv sem aktuális, már csak boszniai gettókról beszélhetünk. Sajnos, a demokráciának és az ENSZ-nek ez egy szörnyű felsülése, mert kiderült Boszniában, hogy tehetetlenek. S a legrettenetesebb, hogy precedens teremtődött arra, hogy egy kisebbségi csoport hatalma hogyan diadalmaskodhat, aki pedig erőszakos, az győzhet. Tehát ami kialakult, az nem kecsegtet sok jóval, rosszul sültek el a dolgok, rosszul léptünk, veszendőbe mehet egy nagy történelmi lehetőség.- Borúlátása Magyarországra is vonatkozik?- Magyarországgal kapcsolatban optimista vagyok. Úgy vélem, itt a demokratikus gondolkodás már kellően meggyökerezett. Ha van is egy etnikai irányzat, a csurkista, ami azért az ellenerőket is megmozgatja. A Magyarországon zajló eseményeket egészséges folyamatnak tartom, az, hogy Csurka és Antall szétváltak, pozitívum. A médiák körül folyó háború viszont negatívum. A médiahelyzetnek volt egy biztató szakasza, amikor a tévé és a rádió pártpolitika fölött állt, de most visszaesést látok, amit veszélyesnek ítélek meg.- Mire gondol? Arra, hogy minap állítólag a tévé egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy a televíziónak a kormányt kell szolgálnia?- Erre a veszélyre föl kell hívni a világ figyelmét, ezt valahogy egyensúlyozni kell, és erre lesz is lehetőség. Ez év novemberében az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) konferenciát tart, és ennek keretében megvizsgálják a térség médiapolitikáját. Akkor ez a téma nyilvánvalóan terítékre kerül, és remélhetőleg megfelelő nyomást fog gyakorolni az irányba, hogy ne fajuljanak el a dolgok. Remélhetőleg az MDF, Csurka nélkül, mint egy mérsékelt demokrata párt fog megjelenni a választásokon, s érdekében áll majd, hogy e veszélyeket kiküszöbölje, s ne tegye ki magát kritikának emiatt. Az EBEÉ értekezleteiét megelőző akcióként kell felfogni, mert nem akkor kell közbelépni, amikor már vér folyik, a pluralizmust akkor kell megvédeni, mielőtt elmérgesedne a helyzet.- Változott-e a stratégiája? A jelen viszonyok között milyen módon próbál beavatkozni a Soros-alapítvány?- Az elveim nem változtak. Az anyagi lehetőségeim bővültek, a nemzetközi befolyásom is nőtt, ennek megfelelően szélesítem alapítványi tevékenységemet. Minél többet keresek, annál többet tudok társadalmi célokra fordítani. A múlt héten
