Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-22 / 8503. szám

i

1

Népszabadság, 1993.7.14

32-Bér és infláció*• *

Az év első negyedében 2,2 százalékkal volt nagyobb a nemzetgazdaságban mért bruttó átlagkereset a tavaly novemberi Érdekegyeztető Tanács ülésén ajánlott 18 százaléknál. A kedvezőnek tűnő béremelések azonban jelentős feszültséget okoznak, mivel a feltételezettnél nagyobb volt a fogyasztói árnövekedés. így a nettó átlagkereset reálértéke hat százalékkal csökkent az év első három hónapjában.

A Munkaügyi Minisztérium napokban közreadott tájékoztatójából kitűnik: a munkáltatók az idei béremeléseknél figyelembe vették az ÉT tavalyi ajánlásait, amelyben a legkisebb mérték 10-13, az átlagos 18, a legmagasabb 25 százalék volt. Azt is megállapította az illetékes tárca, hogy júniusig csupán három új középszintű (ágazati) kollektiv szerződést kötöttek és két tavalyit erősítettek meg.

A munka törvénykönyve szerint ezután a kollektív szerződés kötésére azok a szakszervezetek jogosultak, amelyek az üzemi tanácsi választások eredményétől függően a leginkább támogatottak (reprezentatívak) a munkahelyeken. Mivel az üzemi és közalkalmazotti tanácsi választások eredményeinek összegzését most végzik az ágazati bizottságok, vélhetően heteken belül kiderül: mely szakszervezetek kezdhetik meg a kollektív szerződésekről és azok részeként a bérmegállapodásokról folyó tárgyalásokat.

A munkaügyi tárca elemzéséből kitűnik, hogy az első negyedévben az új középszintű bérmegállapodások csupán ötvenezer munkavállalót és hatvan vállalkozást érintettek. Június végéig 335 vállalati bérmegállapodást Írtak alá. A vállalkozási szféra egyes ágazataiban továbbra is jelentős, 8-32 százalék közötti az átlagkereset-növekedés szóródása.

A legkisebb keresetnövekedés - «-1? százalék—=—a.

villamosenergia-, a gázhö-, a vízellátás, a -■valamint

a posta és távközlés területén tapasztalható. Viszonylag alacsony, 13,1 százalék volt az építőipari, és ennél mindössze egy százalékká! magasabb a kereskedelmi áíkaltnazcrttak bérnövekedése

Önmagában az a tény, hogy a keresetek nem növekedtek lényegesen jobban az ÉT-ajánlá\ soknál, bizonyltja, hogy ideje j volt a központi bérszabályozás megszüntetésének. Kiderült, hogy az inflációt nem a béremelések okozzák, hiszen még ma is csupán 6-10 százalék a bérhányad a termékek önköltségében.

Eltérő a helyzet a közalkalmazotti területen. Az idén a közalkalmazottak és köztiszt- I viselOK nem kaptak béremelést a központi költségvetésből.

, Mindössze tízmilliárdot osztha| tott szét a Költségvetési Intéz - I mények Érdekegyeztető Tanáj csa, amit visszamenőleg, május elsejétől határidővel kapnak meg az alkalmazottak, vélhetően augusztusban. Az összeg 1 éves viszonylatban átlagosan három-négy százalék béremelésre elég Kiemelt, tehát hatszázaléknyi lesz az oktatásban, az egészségügyben, a kulturális intézményekben és a helyi igazgatásban dolgozók béremelése. A területi igazgatásban dolgozók négy, a központi igazgatásban dolgozók pedig két százalékra számíthatnak. Egyébként rájuk is vonatkozik az ET-megállapodásban rögzített kilencezer forintos minimális bér. A | köztisztviselők, tehát az igazgatási szféra munkavállalói kol| lektiv szerződést nem köthet; nek, a közalkalmazottaknak í pedig csupán az egyes munka! helyeken van módjuk e megállapodások kialkudására.

A vállalkozók általában munkaszerződést kötnek alkalmazottaikkal. .A VOSZ-nál szerzett információink szerint a munka törvénykönyve alapján kötik meg az egyéni szerződéseket, az idei béremelés 10-25 százalék között volt A nyolcvanezer kis- és középvállalkozóról pontos adataik egyelőre nincsenek, ősszel tervezik a teljes körű felmérést.

Nógrádi Tóth Erzsébet