Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-14 / 8497. szám
Új Magyarország, 1993.7.9 21 Mentőöv a tehetséges tanulóknak 0 Mi a jelen történeti helyzet nagy kihívása? A piacgazdálkodás megteremtése. Ez eszmefuttatásom tézise. Erre a kihívásra - megítélésem szerint - a magyar oktatásügy illetékesei megkeresték a megfelelő választ. Ez tükröződik az Antall-kormány által elfogadott és a parlament elé terjesztett új közoktatási törvénytervezetben. S ez a válasz van jelen a gomba módra szaporodó hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban. Nem pedagógia - politika Mi volt a Rákosi- majd a Kádár-rendszer nyolcéves általános iskolájának a célja? Többféle. Elsőként említeném a Bibliára épülő zsidó-keresztény vallásos világnézet helyébe az ateista világnézet elfogadtatását. Célja a Horthy-féle parlamentáris rendszerben helyet foglaló középosztály utánpótlásának széttörésé volt.' Természetesen célja volt az is, hogy az átszervezés címén felszámolják a nagy tanítási múlttal rendelkező egyházi iskolákat, egyidejűleg megszüntessék a magasan kvalifikált szakmai irányítást végző tankerületi főigazgatói rendszert is. (A tankerületi főigazgatókat kitelepítették.) A cél tehát elsődlegesen nem pedagógiai, hanem politikai volt, melvet egalitárius köntösbe burkoltak. Egyébként nem vagyok biztos benne, hogy a nvolcosztálvos általános iskolával kapcsolatos rendelkezést már az 1945-tól '48-ig tartó koalíciós kormányzás idején kiadták volna De tudni kell, hogy ezekben az években hurcolták el hazánk volt miniszterelnökét, Bethlen Istvánt, továbbá Kovács Béla kisazda képviselőt a Szo\jetunióa, és végezték ki Tildy Zoltán köztársasági elnök vejét, Cholnoky Viktort. Ries István (SZDP) igazságügy-miniszter így nyilatkozott a Koalíciós kormányzásról: „Jogilag az a helyzet, hogy az orosz parancsnokságnak egyszerűen joga van utasítást adru." (Az idézet megtalálható: Szerencsés Kárólv - Magyarország Története a II. világháború után - (1945-1975) című könwében az 52. lapon. IKVA Kjadó"Budapest. 1990. Eredetiben pedig megtekinthető az Új Magyar Központi Levéltár XVH1-7. számú iratcsomójában.) A nyolcosztályos általános iskola bevezetésével párhuzamosan megcsonkították a gimnáziumokat is. Mindössze négy év alatt kellett felkészíteniük az ifjúságot az elhelyezkedésre és a továbbtanulásra. Az úgynevezett tervgazdálkodás viszonyai között ezt a „csonka" gimnáziumok eredményesen oldották meg. E témához tartozik, hogy a gimnáziumok még ígv is szálkát jelentettek mind a ra'kosi, mind pedig a kádári proletárdiktatúrában. Lépésről lépésre egyre jobban kiszolgáltatták mind az igazgatókat, mind pedig a tanárokat a helvi hatalmi szerveknek, a helvi kiskirályoknak. (Klasszikus példája a nem is oly régi tiszakécskei eset). Megjegyzendő: a Horthy-korszakban a gimnázium igazgatóját a tankerületi főigazgató felterjesztése alapján az államfő (Horthy Miklós) nevezte ki, s a kinevezést a kultuszminiszter ellenjegyezte. A tanárok kinevezését pedig a mindenkori kultuszminiszter intézte. De mi történt a szocializmusban a tehetségesekkel? Sikerülte kitömiök időben a szürkeségből? A tehetségek kiugrására elsősorban a gimnáziumokban, másodsorban az időközben létrehozott, nem konvertálható képzettséget adó szakközépis-Egy-egy jelenséget vágj- eseményt többféle nézőpontból lehet megközelíteni. Szerény személyem, aki elsősorban a történettudomány fapados rendjéhez tartozik, Toonby-ból indul ki. Századunk legnagyobb angol történészének híres mondása: minden történelmi „kihívásra" a történelem „válaszol". kólákban volt lehetőség. A Kádár-korszak hatalmi elitje és a Művelődésügyi Minisztérium tehetséges középvezetői hamar felismerték, hogy a tehetségek f'ondozására új formákat kell étrehozni. ígv jöttek létre a Kádár-rendszer konszolidációs politikájával egy időben a gimnáziumok tagozatos osztályai. Az innen kikerülő tanulók többségét fel is vették az egyetemekre, főiskolákra. A tagozatos osztálvok megjelenése azonban nem ellensúlvozta kellőképpen a szélsőbaloldali pedagógiai irányzatot, mely azt hirdette, hogy lehetőleg minél több tanuló szerezzen érettségi bizonyítványt. Jaj volt annak az iskolának ahol bukott néhány diák. S miután az igazgatók és a tanárok ki voltak szolgáltatva a helyi hatalmi szerveknek, melyek kíméletlenül végrehajtották a felülről jött pártutasítást - átmenetileg kénytelenek voltak azt elfogadni, a tanulmányi színvonal rovására is. Új típusú gimnáziumok Az egyetemek természetesen észrevették a színvonalcsökkenést, mint újabb kihívást, s válaszként és védekezésként bevezették a felvételi vizsgákat. Ezzel viszont az érettségi értéke devalválódott. Az érettségi bizonyítvány azóta nem jelenti automatikusán az egyetemre, főiskolára való jelentkezés (beiratkozás) lehetőségét. Ide vezetett a nyolcosztályos általános iskola, és a gimnáziumok megcsonkítása. Úgy’is mondhatnánk: „pedagógiai Trianonhoz". Napjainkban a piacgazdálkodásra való áttérés egvre több konvertálható tudással rendelkező ifjút követel. Szükségszerű tehát, nogy az általános iskolák tehetséges növendékei minél előbb olvan iskolatípusba kerülhessenek, amelyik megfelel képességeiknek, fejlődésüknek Ez a folyamat még Glutz Ferenc professzor úr kultuszminisztersége idején kezdődött el. Erénve abban van, hogy nem felülről, rendeleti úton, hanem alulról, a szülők, a társadalom kezdeményezésére történik A piacgazdaság szükségleteit felismerő világi és egyházi gimnáziumi igazgatók egymás után hozzák létre a hat és a nyolcosztályos gimnáziumokat. Természetesen az oktatási kormányzat jóváhagyásával. S hogy milyen nagy áz igénv ezen iskolatípusra, azt jól példázza a budapesti Balassi Bálint (egykori Fürst Sándor) Gimnázium. Az átszervezés folytán kinevezett új igazgató, Ballá László elmondta, hogy a nyolcosztályos gimnázium három elsős osztályába négyszeres túljelentkezés volt. S ez nem egyedülálló eset. Nyilvánvaló, hogy ezen osztályokba csak az igazi tehetséges gyerekek kerülhettek be. Akiknek többsége az érettségivel egy időben legalább egy felsőfokú és egy középfokú nyelvvizsgával fognak rendelkezni. Azaz, a többszörösen konvertálható tudással, azonnal munkába állhatnak, illetve - a felvételi vizsgák
