Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-14 / 8497. szám
Népszava, 1993.7.8. 17 TÖrvóny módosítás által homályos szövőt kosotok Csoportosan elkövetett kiválások? Úgy tűnik, ismét a kormányon múlik, hogy az emlékezetes taxisblokád után három évvel lesz-e egy újabb, annál is nagyobb méretű blokád, amelyet a parasztok szerveznek. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Tanácsának álláspontja szerint az agrárágazat válságának enyhítése, megszüntetése érdekében sürgősen tenni kell, mégpedig működőképes program alapján. Ebben az értelemben írtak levelet Antall József miniszterelnöknek, s a kormánytól július közepéig várják a választ. Ennek ismeretében dől el, lesz-e demonstráció. Sokan úgy vélekednek, hogy ebben a helyzetben a szövetkezeti törvény módosításával túlcsordul a pohár. A törvényjavaslatot a parlament mezőgazdasági bizottsága nyújtotta be, ám ez csupán a koalíció támogatását élvezi. Előkészítése lényegében akkor kezdődött meg — tavaly év végén —, amikor a szövetkezetek túlnyomó többségében befejeződött az átalakulás. A megyei földművelésügyi hivatalok adataiból az derül ki, hogy 1441 szövetkezetből 1273 átalakult, s 247 milliárd forintnyi vagyont osztottak fel több mint egymillió ember között. Am ekkor már külföldön is tudták, hogy Zsíros Géza kisgazda honatya a törvény módosítására készül. Abban mindenki — koalíció. ellenzék, szakemberek — egyetértett, hogy a szövetkezeti törvény helyett, mivel az átmeneti, és a tapasztalatok azt igazolják, hogy nem igazán működőképes, jobb szabályozás kell. Ennek megfelelően volt egy előkészítő tárgyalás a Földművelésügyi Minisztériumban az érdekképviseletek bevonásával, ám ettől kezdve a színfalak mögött zajlottak az események — a törvényjavaslat benyújtásáig. Az ellenzéket a tárgyalásokból kirekesztették, az érdekképviseletek véleményét írásban kérték be, legfeljebb a gazdasági bizottság hallgatta meg őket, de ez a grémium is alkalmatlannak minősítette az előterjesztést — minden szempontból. Az SZDSZ szerint a mezőgazdasági bizottság koalíciós többsége ügyrendi trükkel, puccsszerűen tűzette napirendre ezt a törvényjavaslatot, de később az ügyrendi bizottság sem látta akadályát a vita folytatásának. Így június 22-e óta tárgyalja a plénum, heves indulatok közepette. A javaslat lényege, hogy a szövetkezeti tagok és a hozzájuk társuló kívülálló üzletrész-tulajdonosok egyszeri alkalommal csoportosan leválhatnak a szövetkezetektől, minimum 10 millió forint értékű vagyonnal, vagy az összvagyon 10 százalékával. Ezt idén november 30-áig tehetik meg, de a szándéknyilatkozatukat már szeptember végéig be kell nyújtani. Mielőtt felelevenítenénk a parlamenti vita részleteit, érdemes felidézni a kormány hozzáállását is. Május 25-én a MOSZ közgyűlésén Szabó Tamás tárca nélküli miniszter azt mondta: „A kormánynak az a véleménye, hogy a szövetkezeti törvényhez nem kell a továbbiakban hozzányúlni.” Szabó Iván pénzügyminiszter ugyanekkor kijelentette: „A kormány körülbelül öt héttel ezelőtt úgy döntött, hogy nem jogja támogatni ezt a bizonyos csoportos kiválási kérdést .. .” Később Medgyasszay László földművelődésügyi államtitkár Szabó Tamás közlését magánvéleménynek minősítette, s a kormánydöntésről senki nem . tud. Azóta a kormány hallgat. Most pedig következzék néhány idézet a parlamenti felszólalásokból. ZSÍROS GÉZA (36-ok) 1993. június 22., expozé: .. a tagok és a kívülálló üzletrész-tulajdonosok olyan működőképes vagyont vinnének ki, hogy a visszamaradóknak a va-vona is működőképessé válna továbbra is, és így e<*v olyan szövetkezés, olyan társulás és csoportosulás alakulna ki menet közben, hogy a gazdasági működőképesség folyamatosan megmaradhatna.” HACK PÉTER (SZDSZ): „Az Országos Szövetkezeti Tanács (...) három ponton is alkotmánysértőnek tartotta a törvényjavaslatot. Sérti a tulajdonformák egyenjogúságát és egyenlő védelmét; azt hogy az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát; továbbá azt, hogy biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Erre sem az alkotmányügyi bizottság koalíciós tagjai, sem a kor7 mány, sem az előterjesztő érdemben egy szót sem vesztegetett (...)” VÉKONY MIKLÓS (MDF): „(...) az érdekképviseleti szervek a javaslat elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz, illetve a köztársasági elnökhöz fordulnak (•••) A szövetkezeti szektornak a nagymértékű átalakulást követően nyugalomra és kiszámíthatóságra, stabilitásra lenne szüksége. Az átmeneti törvény által kiváltott vagyoni viták ezekben a hónapokban fejeződnek be, Így álláspontunk (a gazdasági bizottságé — a szerk.) szerint csak nagyon alapos hatáselemzést követően kerülhetne sor a vagyonmegnyitás ' gondolatának újbóli felvetésére,” GAAL ANTAL (MDF), egy héttel később: „(...) függetlenül a gazdasági tényezőktől, függetlenül a piac szabályozási mechanizmusától, függetlenül azoktól az összegektől, amelyeket a magyar költségvetés biztosítani tud, mint szubvenciót (...), még mindig szükség van jogszabályilag akár átdolgozva, átfogalmazva is segíteni ezt az átalakulást.” NAGY TAMAS (független): „Nagyon gondos intézkedések folytán a szövetkezeti bejegyzéseket előzetesen felül kellett vizsgálni. Most tehát az a történelmi pillanat áll elő, hogy a szövetkezetek kétharmada nincs bejegyezve a cégbíróságon (...) ezt a törvényt nem létező szövetkezetekkel végrehajtani bizony elég képtelen történetnek fog minősülni (...) A szövetkezetek két éve moratórium alatt élnek (...) olyan gazdasági döntéseket, amelyek a jelenüket és a jövőjüket meghatározzák, nem hoznak (...) Mert nem tudják, hogy milyen vagyonnal rendelkeznek, nem tudják, milyen törvények között élnek, és egész egyszerűen a gazdaság nem tűri azt a szereplőt, aki nem tudja, hogy kicsoda. (. ..) Kiszámítható, hogy a szövetkezeti vagyon azoknak a kezébe fog kerülni egyre inkább, akik nem dolgoznak a szövetkezetben.” MIHÁLY ZOLTÁN (MDF): „Le kellene szállni végre a magas lóról, s abbahagyni az öntömjénezést, mert a gigantomániára épült szövetkezeti mezőgazdaság messze nem termelt világszínvonalon, sőt, egyes ágazatok a lelkiismeretes munka, a precíz munka hiánya miatt megbuktak a szövetkezetekben ... Kinek az érdeke a kormányzatot a mezőgazdaság működésképtelenségével riogatni? (...) Azoknak, akik nem biztosak abban, hogy az általuk dirigált szövetkezet többletet tud nyújtani tagjainak (...) azoknak a ' bankoknak, amelyeknek kényelmetlen soksok magánvállalkozói kapcsolatot tartani egv-egy nagy szövetkezet helyett (...) azoknak az érdekképviseleti szerveknek, amelyek soha nem a tagok érdekeit védték ...” Csoknyay Edit
