Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-14 / 8497. szám
18 Népszava/ 1993.7.7 Kelvinen cáfolja Kondor állításait Vezérőrnagy! pengeváltás „Onmozgó lerohodás van a Honvédelmi Minisztériumban. A tábornokok önmagukat csalhatatlannak hiszik, és nem látják be, hogy helyüket át kellene adni a más szellemiségű fiatalabb korosztály tagjainak. Küszöbön van a hadsereg teljes szétesése ..Egyebek között ilyen állításokat tartalmazott az az előadás, amelyet Kondor Lajos nyugállományú vezérőrnagy a közelmúltban tartott, s amelyről lapunk beszámolt. A HM az általunk felajánlott interjú lehetőségével nem élt, helyette válaszcikket írt Kelemen József vezérőrnagy. Kondor Lajos vezérőrnagy. az SZDSZ katonai tagozata részére tartott — a Népszava június 25-i számában ismertetett — előadásán kifejtette állításokra szeretnék néhány megjegyzéssel reagálni. Vezérőrnagy úr fejtegetései ugyanis olyan túlzásokat, egyoldalú megállapításokat tartalmaznak. amelyeket akkor sem lehet szó nélkül hagyni, ha most fogadkozik. hogy soha többet nem kíván a hadsereg és a honvédelmi vezetés problémáival foglalkozni. Kondor vezérőrnagy szerint: — ,.Az országnak komoly kárt okoz, hogy honvédelmi politikája nem kiszámítható, és nem logikus . .. Ennek az az oka, hogy nem történi meg sem a régió, sem a világpolitika folyamatainak tudományos szintű elemzése.” A tények azt bizonyították. • hogy a demokratikus választások után alakult kormány programjában az elsők között célul tűzte ki a megalapozott biztonságpolitika kialakítását és ellenségkép nélküli új — nemzeti érdekközpontú, realitásokon alapuló — katonai doktrína megteremtését. 1990 szeptemberében a Védelmi Kutatóintézet — a minisztérium irányításával, s ebben maga Kondor vezérőrnagy is meghatározó szerepet játszott — kialakított egy elgondolást. A tapasztalatok alapján tovább finomodott koncepciót a kormány 1991. február 14-i ülésén áttekintette, és a további munka alapjául elfogadta. Az 1991 augusztusáig terjedő munka során a honvédelem politikai stratégiájából levezették a honvédelem technikai szervezési kérdéseit. Kondor vezérőrnagy a munka ezen.fázisaiban is részt vett, előbb a HM kabinetiroda titkáraként, később, mint a HM helyettes államtitkára, egészen 1991. decemberi lemondásáig. Egy másik megállapítása szerint: „Hadseregünk ma is idejétmúlt struktúrában működik, törekvései célszerűtlenek.” Ismét a tényeket sorolva: A Magyar Honvédség egészen átalakulóban van, az alkotmány és a honvédelmi törvény előírásai, az ebből formálódó, majd az Országgyűlés által elfogadott honvédelmi alapelvek szerint. Harci képessége megfelel a reá háruló béke- és háborús feladatoknak, és megfelelő alapot biztosítva a jövő korszerű hadseregének megteremtéséhez. A mai helyzetben ugyanakkor bizonyos szükségszerű átalakítások is folynak a térségben jelentkező közvetlen veszélyek miatt. Kondor vezérőrnagy állítja: „A tömegtermelés és a tömeghadsereg kora lejárt, a csúcstechnológia és a hivatásos haderő irányába halad a világ, a Magyar Honvédség mégis »rögeszmésen«• ragaszkodik a jelenlegi létszámhoz, s azt a divatos kifogást emlegeti: drága a hivatásos hadsereg.” Erre csak azt lehet mondani, hogy a végrehajtott elemzések alapján egyelőre mintegy 100 ezer fős békeállományú (melyből mintegy 72 ezer a katona), alapvetően a szárazföldi és légvédelmi csapatokból és az azokat irányító, békében biztosító és ellátó központi - szervezetekből álló fegyveres erő fenntartása szükségszerű jelenleg. Ma már gyakorlattá vált, de távlati elképzeléseinkben növelni kívánjuk a hivatásos és szerződéses állomány létszámát az összlétszám változtatása nélkül. Ezzel is biztosítani kívánjuk a hadsereg „profi” jellegének erősítését, az átszervezés következő szakaszában várhatóan rendszerbe kerülő korszerű haditechnikai eszközök hozzáértő üzemeltetését, kiszolgálását és megóvását. Meglepő „felfedezésre” iut a cikk szerint Kondor vezérőrnagy az anyagiak kérdésében is: „Az a drága mulatság, hogy 3 év alatt 180 milliárd forintból vegetált a haderő, amiből a kiképzésre és a technikai fejlesztésre csak néhány százaléknyi összeg jutott.” A tárca rendszeresen -közzétette gazdálkodásának tényeit, jellemzőit, költségvetési előirányzatait, s ezekből kiderült: a reálértékcsökkenés 3 év alatt közel 50 százalékos volt. Ebből valóban csak vegetál a haderő a változatlan alaprendeltetés mellett. Az előadást, ismertető cikk végén néhány személyeskedő megjegyzés is előfordult: a honvédség jelenlegi tábornokaival az a nagy probléma, hogy Grósz Károlynak hűségnyilatkozatot tettek, azután pedig hagyták, hogy ez a kormány megvásárolja őket.” Erről nehéz lenne teljesen tárgyilagosan nyilatkozni egy másik tábornoknak, de a korrekt tájékoztatás követelménye miatt szükségesnek tartom megjegyezni: a honvédség Grósz Károly idején szolgáló tábornokai közül alig páran vannak a hadseregben. A jelenlegi tábornoki kar tagjai (27 fő) — néhány kivétellel — a rendszerváltozás után, a köztársasági elnöktől kapták tábornoki kinevezésüket, akiknek szakmai felkészültségére, munkájára valóban számíthat az ország, a politikai vezetés. Az ország függetlenségét katonailag ma már egyedül garantáló hadsereg társadalmi és politikai legitimitást kapott. „Hűségesküjüket” nem Grósz Károlynak és nem a későbbi miniszterelnököknek tették le a tábornokok, hanem a Magyar Köztársaságnak, a demokráciának, s fogadalmuk — Kondor vezérőrnagyé is — a népre, az alkotmányra szóló esküt jelentik. Kelemen József vezérőrnagy
