Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-13 / 8496. szám
NépszaPduság, 1993.7.6 18 mint amilyennek sokan várták. Amennyiben a politika nem képes a felhalmozódó csalódottságot és elkeseredettséget kezelni, akkor az új rendszer elveszítheti kezdeti legitimációs tőkéjét, mielőtt az új intézmények gyökeret ereszthetnének. Előadódhat, hogy az intézményi szerkezetet meg kell változtatni, de ez csakis demokratikus úton, a kompromisszumképes polgári erők összefogásával történhet meg.- Csakhogy Csurka István és mozgalma is elégedetlen...- Ez meglehetősen összetett politikai, kulturális, ideológiai és gazdasági jelenség, amelyet több egymást kiegészítő módon lehet magyarázni. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a Csurka-jelenség a döntéshozatalon kívül rekedtek állandó és veszélyes frusztráltságának egyik változatát jeleníti meg. A miniszterelnök ugyanis sikeresen választotta el a pártot a parlamenti frakciótól és mindkettőt a kormánytól, ahol lényegében a politikai és gazdasági erőforrások elosztásáról döntenek. így' a rendszerváltás kezdetétől Csurkáék nemcsak az erőforrások elosztásából szorultak ki, de semmilyen érdemleges befolyást sem tudtak gyakorolni a kormány, s így a miniszterelnök ellenőrzésére. Az én értelmezésemben Csurkáék lázadása a vesztesek lázadása volt. Kiválásuk új helyzetet teremt: amíg formálisan a hatalmon belül voltak, kormányellenességük meglehetősen korlátozott volt. 1994 után azonban igazi ellenzékként léphetnek fel, akár egyesítve a szociális demagógiára hajlamos nacionalista erőket, legyenek azok „bal-” vagy „jobboldaliak”.- Ezzel nyilván minden politikai erőnek számolnia kell, amely eséllyel indul a kővetkező választásokon. Mi lenne erre a Fidesz válasza?- Egy így hipotetikus kérdés, i s nem is vagyok hivatott a Fi- I desz nevében nyilatkozni. Én ’ magam úgy gondolom, hogy az egyik kritikus kérdés az, hogy a szélsőségesek bekerülnek-e a parlamentbe vagy sem, s egyáltalán, nyúlnak-e alkotmányellenes, netalántán erőszakos eszközökhöz? Azoknak a politikai erőknek és szervezeteknek, amelyek erőszakra építenek, nincs helyük a demokratikus politikai életben. A politikai erőszak megtörése a gyenge demokráciák jellemzője. Ez vonatkozik a fajgyűlölet politikai és erőszakos kifejeződéseire is.- Disszertációjában a kelet-közép-europai országok kialakulóban lévő rendszereinek konszolidációs problematikájáról is irt.- Az imént már utaltam a stabilitás, legitimáció és konszolidáció összefüggéseire. Ehhez még két dolgot tennék hozzá. Az egyik, hogy az átmenet politikai, szociális és gazdasági bizonytalanságai és válságjelenségei felértékelik a folyamat irányításában résztvevők demokratikus elkötelezettségét. Nálunk ide tartoznak a kormányzati erők, az ellenzék pártjai és a döntéseket befolyásoló egyéb érdekcsoportok is, mint például a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek. • Adam Przeworski amerikai pojlitológust idézve azt mondanám, hogy a demokrácia olyan berendezkedés, amelyben a kormányzó pártok választásokat veszítenek. A másik, amit a konszolidációval kapcsolatban fontosnak tartok, az, hogy gazdasági fellendülés nélkül nincs tartós politikai stabilitás. Azt gondolom, hogy egyebek mellett ez a fő tétje a ’94-es választásoknak. Washington, 1993. július Serény Péter
