Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-13 / 8496. szám

Politikusainknak van hová visszavonulniuk- mondja Nagy Bálint, a Köztársaság Párt pártigazgatója

Népszabadság, 1993.7.7- A Köztársaság Párt programjában szerepel egy elég különös passzus, amely szerint a közéletben a magyar politikai pártok közös felelősségvállalására lenne szükség.

• Mit ertenek ezen?

I - Az elmúlt három év is bi! zonyitotta, hogy az ideológiai elveken szerveződött koalíció működésképtelen. Még arra is képtelenek voltak, hogy a koalíció megalakulása előtt egyeztessék programjaikat. A kormánvozhatóság érdekében tárcát kellett adni a Kisgazdapártnak, amely a legnagyobb kormánypártéval homlokegyenest ellenkező mezőgazdasági politikát folytatott. Láthatjuk, hogy mi lett ennek a következménye. Mi azt állítjuk: pusztán ideológiai alapon nem lehet koalíciót kötni. Természetesen ugyanez érvényes a liberális pártokra is. Ha programjaik nem egyeztethetők össze, akkor nem tudnak egymással koalícióra lépni.- A program nyilvánvalóan meghatározó egy párt életében. Ám, miközben a két liberális pártnál nincsenek lényeges különbségek, együttműködésük mégis akadozik.- Ennek részben személyi, részben történeti okai vannak. Meggyőződésem, hogy tevékenységüket egyre inkább az ideális munkakapcsolat határozza meg.- Ha már érintettük a személyszerepet. itt mindenképp adódik egy kérdés. Közismert, hogy ön annak idején a demokratikus ellenzék sűrűjében tevékenykedett, most pedig a Köztársaság Párt pártigazgatója. Azt hiszem, ez sokakat meglepett.- Elég pontosan tudom, hogy' mit keresek itt és miért akarok újra politizálni. A pártot pillanatnyilag egyetlen ember, Palotás Janos teljesítménye alapján Ítélik meg, de a párt természetesen semmiképp sem egyarcú. Én azért politizálok, hogy a Köztársaság Párt ismertté váljon és bekerüljön a parlamentbe Az Agrárszövetség megerősödésével párhuzamosan biztosítani lehet, hogy a két jelenlegi liberális párttal közösen. a jobbra vagy- balra nyitás

kényszere nélkül alakíthassunk koalíciót. Szerintem ez az öt párt - ide számítom a Fidesszel együttműködő Vállalkozók Pártját is - képes megszerezni a parlamenti helyek több mint ötven százalékát. Ennek birtokában a választások után, a nyugodt és stabil kormányzati négy év érdekében még így is lehetőség lehet jobbra és balra együttesen nyitni - azaz egy nagykoalíció megalakítása. Azon pedig felesleges most rágódni, vajon melyik lesz e koalíció legerősebb pártja. Ez elválik majd a hátralévő szűk egy esztendő alatt.- Vajon a többiek is így gondolják?- A vezetés többsége ezzel a gondolattal egyetért. Tudjuk, mi az a minimum, amelyet feltétlenül el akarunk érni. Ha csak öt százalék lesz a párté, akkor ide-oda tologathatnak bennünket, nem leszünk koalíciót alkotó vagy befolyásoló tényező. Mi annyi százalékot szeretnénk, hogy komoly befolyásunk legyen a koalícióban. De még egy dolgot kiemelnék. A jelenlegi koalíció népszerűségvesztésének mélyebb oka az a tény, hogy a koalíción belül nincs egység Az általam felvázolt blokk akkor érhet el átütő támogatást és sikert, ha a szervezetek már a választások előtt bizalmon alapuló kapcsolatokat tudnak kialakítani egymással. Itt nem feltétlenül szerződéses pártkapcsolatokra gondolok. Legfontosabb a jó viszony, nem az adok-kapok. Nekünk rokonszenvet kell kiváltanunk a választók minél szélesebb körében. Nem okozhat problémát, hogy egy esetleg biztos szavazót valamelyik űj párt elvesz egy „régitől”. A blokkra szavazók mindenképpen többen lesznek. Ezenkívül már most, jóval a választások előtt, ezeknek a pártoknak programjaik egyeztetésén kellene dolgozniuk. Mihamarabb asztalhoz kellene ültetni különféle szakbizottságainkat - nem szégyen tanulni a másiktól. Ha

Nagy Bálint 1949-ben született, s a debreceni Felsőfokú Épitógépeszeti Technikum építész szakának elvégzése után az Ipartervnél, a Lakótervnél, majd a VATI-nal vállalt munkát. 1978-ban alapító tBgja a SZETA-csoportnak, '81-tól a Beszélő szamizdat folyóirat egyik szerkesztője. Szabadfoglalkozásúként kénytelen megélni, majd 1987-ben hároméves ösztöndíjat kap az Egyesült Államokba. 1991-ben építészeti irodát alapit, idén pedig elvállalja a Köztársaság Párt pártigazgatói tisztét.

a választókat nem tudjuk közösen meggyőzni a arról, hogy a '94-ben kormányt alakító koalícióban nem fordulhatnak elő presztízsharcok, veszekedések, akkor csak szükségből fognak szavazni ránk - már. akik egyáltalán szükségét érzik annak, hogy voksoljanak.- Sokak szerint ez ismét egy rendszerváltó választás lesz, tehát nem valaki mellett, hanem valakik ellen voksolnak majd.- Igen, ez valószínűsíthető, bár az emberek nemcsak a kormánykoalícióval, hanem az ellenzékkel is elégedetlenek. Tehát ma a parlamenti ellenzéknek is .meg kell győznie a választót arról, hogy érdemesek a bizalomra. Szerintem pedig ebben a két űj párt segítségére lehet a jelenlegi ellenzéki pártoknak.- A lehetséges szövetségesek felkutatása mellett, a Köztársaság Part eleve elhatárolja magat minden szélsőségtől. Mit minősít ön szélsőségnek a mai Magyarországon?- Nem biztos, hogy határozottan meg tudnám fogalmazni ezt. Inkább példát mondanék. A magyar közélet igen jelentős része egyetért abban, hogy a fasizmus szélsőség. A fasiszták persze ennek az ellenkezőjét állítják, viszont a társadalom zöme elutasítja őket. Ugyanakkor azt a sajnálatos gyakorlatot, amit kocsmai vagy háztartási rasszizmusnak neveznék, nem tartják szélsőségnek. Én a magam részéről annak tartom, és a párt politikáját mindenképpen abba az irányba próbálom befolyásolni, hogy tagjaink és szimpatizánsaink, illetve leendő választóink is az ezt elutasítók köréből kerüljenek ki.- Jelenleg azonban számottevő erők azzal kísérleteznek, hogy kijátsszák egymássá! szemben a társadalom különféle csoportjait.- A rosszul működő gazdaság rosszul működő, konfliktusokkal terhelt társadalmat eredményez. Az ilyen társadalomnak - közismert tapasztalat - bűnbakra van szüksége. Ma már több ellenségkép kell, mert mindenkit mindenkivel szembe

kell állítani. így mindenfajta kisebbség konfrontálható a centrummal vagy egyéb nagyobb csoportokkal. Feltárhatjuk és fel is kell tárnunk a bűnbakképzés ■ mechanizmusait, de ha nem tudjuk megváltoztatni a kiváltó okot, a feszültségek sem enyhülnek.- Már esett szó a Köztársaság Párt ideológiamentességéröl. Mégis, programjuk, fölfogásuk közel áll a liberalizmushoz.

! - A párt ideológiamentessége félreérthetöen került be a köztudatba. Természetesen programunknak van filozófiá- i ja, de az nem monolit. A gazda- I sági program pedig egyértel-