Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-13 / 8496. szám

Új Magyarország, 1993.7.6 11 Szabó Jván pénzügyminiszter előadása Kölnben, a magyar fórum megnyitóján A kelet-kozíp-«urópai térségben az 1980-as évek vége óta poliükai és gazdaslgi rendszerváltozás zajlik. Mind Európa, mind a világ más regió. szempontjából alapvető fontosságú ez a kérdés. A rendszerváltozás lényegi nagy problémája: hogyan lehet a negyven- la volt Szovjetunió nagy része esetében hetven-) évi politikai és gazdasági zsákutcának bizonyult társadalmi fejlődési útról az embe­rség működőképesnek bizonyult fő fejlődési vonalára visszavezetni az adott térség országait. A centralizált tervgazdasági rendszer­ből a szociálispiacgazdaságba történő átmenet kettős problémát jelent. Egyidejűleg kell megteremteni a magántulajdonon alapuló a-piacgszdaság kél fő elemét-» tókétia.*iőkésekít-AJvprábbi,4Z9Ciilista világ lényegében Jemaradt a világgazdasági fejlődés legna­gyobb kihívásában: a termelékenység,'a hatékonyság kérdésében. '■ - -t ''’? ■“«.***. >•'»*'• - r----------------------------------------■— - - ________Közel teljes a A rendszerváltozás gazdasági vetiilete szükségszerűen tártál- I mázzá mind a bomlás, mind az építés elemeit. Az új struktúrák létrehozása különféle mértékű: más-más megjelenési formák­ban zajlik mind társadalmi, mind politikai, mind pedig szo­ciális téren. Ilyen körülmények ; között legnagyobb eredmé­nyünknek azt tekintjük, hogy Magyarországon sikerült a törte­­. nelmi átalakulást szélsőségektől mentes keretek között tartani és a gazdaság működőképességét - a külső és belső föltételek drámái ' gyorsaságú és jelentős változása mellett-Fenntartani. A magyar kormány nehéz te­hertétellel indult el az 1990-es szabad választások után. A késői Kádár-korszak minden erővel törekedett a rendszer túlélését ■ támogató, a belső társadalmi bé­­j két szolgáló életszínvonal-politi- I ka fenntartására, amit sokáig a külföldön felvett hitelekből fi­nanszíroztak. Ennek eredmé­­j nveképpen a rendszerváltozás 1 időszakára az ország külső adós­ságállománya mintegy huszon­­egymilliárd dollárra növekedett, és a rendszerváltozás gyakorlati­lag annak következtében jöhe­tett létre, hogy a rendszer továb­bi működtetéséhez a külső for- 1 rások elapadtak. Ez az adóssá­gállomány olyan mértékű, hogy ma is rátelepszik a gazdaságra, és az államháztartásnak a törlesz­téssel kapcsolatos kiadásai megha­ladják az éves deficit mértékét. Az eredetileg föltételezettnél nagyobb nehézségek ellenére - melyeket a kormány hivatalba lépésekor még előre nem látható külpolitikai és külgazdasági ese­mények - mint például a Szov­jetunió teljes felbomlása, a jugo­szláv polgárháború, Csehország és Szlovákia szétválása - okoz­tak, mind a piacgazdasági rend­szer kiépítését, mind a gazdaság ' stabilizálását tekintve sikerült je­lentős eredményeket elérni. 1993-ra azonban bizonyossá vált, hogy a gazdaság átalakítá­sa, sok tekintetben szanálása, több időt vesz igénybe, mint azt eredetileg reméltük. A piaci rendszer kiépítése Az úgynevezett szocialista vi­lágrendszer összeomlásának ideológiai, morális, társadalmi és Eolitikai okai mellett egyik meg­atározója volt a gazdaságnak a kollektív tulajdonra épített téves. víziója. Bizonyossá vált, hogy minden belső ellentmondása el­lenére a magántulajdonon ala­puló piacgazdaság a hatéko­nyabb és a működőképes rend­szer. Ezért az új gazdasági rendszer kiépítésének homlokterében a tulajdonváltási problémák és azok rendszerbe foglalása áll. A szabad választások idősza­kában Magyarországon a terme­lő vagyon 93 százaléka állami tu­lajdonban volt, melyhez a mező­gazdaságban a Kollektivizált földtulajdon speciális rendszere járult. Ez hivatalosan szövetke­zeti tulajdon volt, irányítását és .működését tekintve azonban ténylegesen állami tulajdonként működött. A tulajdonváltozással kapcso­­. latban abban nem kizárólag ar­ról van szó, hogy a nemzetgaz­daság érdekében magánkézbe adjuk a korábbi állami vagyont, hanem - legalábbis részleges - kárpótlás keretében az eredeti föld-, illetőleg tőketulajdonosok részére visszaadjuk államosított tulajdonukat. A kárpótlási tör­vény értelmében mintegy 800 ezer magyar állampolgár nyúj­tott be igényt a törvény adta ke­retek között hajdanvolt tulajdo­nuk részleges visszaszerzésére. ’ Ez a kárpótlási folyamat bele­illett a kormányzat azon filozó­fiájába, hogy a magántulajdon­hoz magántulajdonosokat is te­remtsen. Az állam vállalkozói vagyoná­nak ez ideig 20-30 százalékát pri­vatizálták. A korábbi néhány ezer állami vállalattal és-úgyne­vezett szocialista szövetkezettel szemben ma több mint J80 ezer gazdasági szervezet és mintegy 600 ezer egyéni vállalkozó mű­ködik. 1992-ben a GDP 45 száza­lékát már a magánszektor adta. Az elmúlt három év folyamán létrejöttek a szociális piacgazda­ság alapvető jogi és intézményi keretei. Több mint hetven új gazdasá­f;i törvény született, hozzávető­­eg ugyanannyit módosítottak, többek között a tulajdoni rend­szer átalakítására, az európai színvonalú bank- és pénzintéze­ti szektor létrehozására, a szám­vitel, az adózás, a csődeljárás szabályainak nyugati normák szerinti korszerűsítésére, a fog­lalkoztatás problémáinak piac­gazdasági kezelésére, az állam­háztartás működési kereteire vonatkozóan. liberalizálás az árak, a bérek és a külkereskede­lem területén. A forint a vállal­kozók számára már lényegében konvertibilis, hiszen a kivitelről, illetve behozatalról - beleértve azok devizális hátterét - lénye­gében maguk döntenek. A kül­földiek által befektetett tőke pro­fitja repatriálható. Más.kérdés, hogy a magyarországi lehetősé­geket tekintve mi úgy gondol­juk, hogy nemcsak a magyar, de a külföldi fél is akkor jár jól, ha profitját továbbra is Magyaror­szágon forgatja vissza a vállalko­zásba. Devizális megkötések a tőkekivitelben (engedélyezési eljárás) és a lakosság utazási célú valutaváltását tekintve vannak, ezeket is tovább akarjuk enyhí­teni. Működik a Gazdasági Ver­senyhivatal, a Tőzsde. Kiépültek az állami vagyon privatizálását, az újonnan létesülő, illetőleg a már működő vállalkozások tevé­kenységét segítő, valamint a megmaradt, még mindig szá­mottevő állami vagyon hatéko­nyabb kihasználását célzó intéz­mények, mint például az Állami Vagyonkezelő Rt., az Állami Va­gyonügynökség, a Magyar Be­fektetési Rt., az Exportgarancia Rt. Stabilizációs törekvéseink Szerves kapcsolatra léptünk a világgal, s belső gazdasági nor­marendszerünkbe is széleskörű­en beépültek a fejlett piacgazda­ságokban honos szabályok. Külső kapcsolatrendszerünk gyökeresen átalakult. A volt KGST együttműködési rendsze­re megszűnt, hazánk e térség­ben elsősorban a Visegrádi Né­gyek, illetve a Közép-európai Kezdeményezés keretében tö­rekszik ésszerű kapcsolatok ki­alakítására. Létrejött a társulási megállapodásunk az Európai Közösséggel (EK), és együttmű­ködési megállapodásunk az EF­­TA-val is. A magyar külgazdaság szem­pontjából különösen nagy jelen­tőségű a sikeres átcsoportosítás az EK-piacokra. A piaci váltás mára gyakorla­tilag oly mértékben következett be, nogy Magyarország export­jának közel 70 százaléka az EK, illetve az EFTA országaiba irá­nyul. A piacgazdaság kiépítésében igen jelentős szerepet )átszanak azok a külföldi országok és vál­lalkozások, amelyek revén eddig Felfilkai teizcsiytÄsagiroz is vezethet a gazdasági vasfüggöny , .. • ><n -­­... .... . ... . • . '

Next

/
Oldalképek
Tartalom