Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-09 / 8494. szám
Népszabadság, 1993.7.3. ítéletek, amelyek szerint az MDF antiszemita. nacionalista, az SZDSZ pedig filoszemita, nemzetellenes part. Mindez a politizáló értelmiségnek szinte a mindennapi életét is érintő tényező, míg a nagy választói tömegekben legfeljebb tendenciaként, hangulati elemként van jelen. A nepi-urbánus ellenteteknek bizonyos értelemben tükörképei azok a társadalomtagoló, véleményformáló faktorok, amelyeket modernizációs stratégiáknak nevezünk. Ezek nagyon jellegzetes módon jelennek meg az egyes pártok kínálatában. Ilyen a Fidesz, illetve az SZDSZ esetében a klasszikus liberális modernizáció, amely a piaci hatások lehető legteljesebb érvényesítésére, illetve az állam minél nagyobb mértékű háttérbe szorítására törekszik. Ez a modell elfogadja. hogy a piac nemcsak nyerteseket. hanem veszteseket is termel, így sok tönkrement vállalkozást. Vele szemben választhatja az állampolgár azt a fajta kapitalista modernizációt. amelyben a nemzeti érdekre hivatkozó politikai elem a gazdasági ésszerűség fölé kerekedik. Vagyis azt. amely a magyar tulajdonosi osztályt részesíti előnyben, megtiltja a föld külföldi tulajdonlását, sót igyekszik „megbízható’' magyar tulajdonos és középosztályt kialakítani. Mindez az MDF gyakorlatában, illetve a kisgazdák programjában jelent meg. A modernizációs stratégiák harmadik típusában a piacgazdaságnak fontos szerepe van. az állami monopóliumok igen erősen visszaszorulnak. viszont az elosztásra hárul a nagy,szociális egyenlőtlenségek meglehetősen erőteljes enyhítése. Ezt kínálja a választópolgárnak az MSZP, a szociáldemokrata modernizációs program. Mármost, ha ezeket az elnagyoltan de a lényegre koncentrálva bemutatott modernizációs stratégiákat lefordítjuk a hétköznapok nyelvére, más és más privatizációs, társadalombiztosítási, ár- vagy bérképzési gyakorlatot kapunk, amelyek között meglehetősen jól el tudnak igazodni a választók.- Ón azt mondta, hogy az államszocializmusból a biztonságot es az egyenlőséget választanak az emberek, ha lehetne, politikai rendszeréből viszont nem kérnék. Éppen ezért döntő jelentőségű lehet, hogs vajon az új rendszer „demokráciakínálata'’ milyen allasfoglalasra készteti őket.- A demokrácia bizonyos minimumát minden párt elfogadja. Ilyen az állampolgári jogok garantálása, a hatalommegosztás intézményesítése, a parlamenti demokrácia és így tovább. Ezen az alapon nem nagyon lehet választani közöttük. Az, hogy a hatalom gyakorlásához a társadalom hogyan viszonyul - aktívan-e vagy passzívan -, az már jelez valamit az igényekkel kapcsolatban. Száz-százötven éves tapasztalataink vannak arról, hogy ez az ország nem nagy híve a tömeges politizálásnak. Bizonyos, hogy a svájci rendszer nem nekünk való, amelyben se szeri, se száma a népszavazásoknak - legalábbis tartományi szinten. Ezt a rendszeres politikai szereplést és részvételt a magyar társadalom szemmel láthatóan nem igényli. Sok-sok történelmi példával bizonyítható, hog\r a magyar mentalitáshoz közelebb áll egy megbízható politikai elit működtetése, ezen elit tevékenységének szemlélése, és az ennek nyomán való ítéletalkotás. Ami - félreértés ne essék - korántsem azonos az apolitikussággal. Épp ellenkezőleg. Bármily furcsa: mint az eléggé köztudott, Magyarországon mindenki született politikus, amíg „politizálni” kell, tehát amíg csak véleményt kell mondani. Amikor azonban valóságos politikai részvételről van szó, a legtöbben visszavonulnak. Vagyis a magyar társadalom számára leginkább az úgynevezett gondoskodó, a paternalista demokrácia elfogadható. amelyben a politikai elit viszonylagosan jó gazdasági, szociális létfeltételeket biztosít. Ha ez megvan, és a demokrácia alapintézményei működnek, akkor az emberek nem törekszenek tömeges politikai részvételre és nem akarnak gyökeres politikai változást. Megjegyzendő azonban: szó sincs arról, hogy’ a gondoskodó demokrácia iránti vonzalom magyar sajátosság lenne. Jó néhány ország van a világon, ahol csak időnként aktivizálható a társadalom.- Ha végigtekintünk az eddig elmondottakon, azt látjuk, hogy ön. ahelyett, hogy azt igyekezett volna bizonyítani, hogy mi szól például egy MDF-Fidesz szövetség mellett vagy ellen, arról beszélt, hogy milyen törésvonalak osztják meg ezt a társadalmat. Ezek ismereteben mire lehet következtetni az ország politikai jövőjével kapcsolatban? Ön szerint hogyan fogunk szavazni?- A pártok feladata az lenne, hogy' ezeket a törésvonalakat szem előtt tartva formálják programjukat, alakítsák tevékenységüket, és így próbálják a választókat megnyerni. Ugyanakkor azt a különben kézenfekvő tényt is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az itt elmondottakból nem következik valamiféle uniformizálódás szükségessége. Ellenkezőleg, több, egyszerre képviselhető, egymás mellett létező stratégia képzelhető el. A választások ugyanis épp arra valók, hogy ezeket kipróbálhassuk. A négyévnyi „próbaidő" alatt kiderülhet, hogy a választott politikai ajánlat mennyire sikeres. Mert hiszen nem tökéletes és tökéletlen programok versenyéről van szó. Csak nagyon primitiv propaganda beszélhet egyrészről katasztrofális, másrészről a mennybe vivő pártpolitikákról. A szélsőséges programoktól eltekintve mindegyikben van valami ésszerű elem. Éppen ezért társadalmilag és politikailag akár kívánatosnak is nevezhetnénk, hogy a most következő egy-másfél évtizedben ez az ország két-három komoly politikai váltást megtapasztaljon. így nagyobb lenne az esély arra, hogy demokratikus korrekciókon keresztül találjuk meg az optimális történelmi fejlődés útját.- Ön tehát elkepzelhetönek tartja, bogy a magvar nép szemlélődő természete ellenére hatalomvaltasokkal lesz kikövezve lehetséges sikereink útja? Mas szóval: úgy gondolja, hogy ez az ország a következő, majd az azt követő választáson radikális változásra szavaz?- Azt hiszem, hogy az MDF-es korszak,,az úgynevezett szerves magyar modernizáció modelljének kipróbálása után nagy esélye lesz egy szociális elemeket tartalmazó, liberális alternatívának. Továbbá azt, hogy amiként a liberális politika igyekezik majd kijavítani a konzervatív k által elkövetett hibákat, úgy az övéit egy szociáldemokrata politika fogja korrigálni.- Tapasztaljuk, hogy van a társadalomban valamiféle vagy arra, hogy az említett három irányzat között megegyezés jöjjön létre a társadalmi béke érdekében.- A társadalmi béke iránti óhaj nagyon is érthető, de ahhoz nem a politikai irányzatok összeolvadása vezet el, hanem versengésük, egymás után következésük a hatalomban, és hibáik egymás által elvégzett korrekciója. Amint láttuk, már három esztendeje is illúzió volt a nagykoalíció és illúzió a következő választást illetően is. Ameddig az időben előre látunk, a különböző politikai irányzatok erősödésével, gyengülésével, illetve az ebből következő helycserékkel kell számolnunk. Ha ezt így fogjuk fel. nem látjuk majd tragédiának egyikmásik partnak a hatalomból való kikerülését. Ellenkezőleg, a megújulás lehetőségét látjuk benne. Tudnunk kell, hogy a megújulás folyamatos biztosítása a demokrácia legfőbb feladata. Hovanyecz László
