Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-02 / 8474. szám
Pesti Hírlap 1993.máj.27. A LEGNAGYOBB KOCKÁZAT, HA NEM VÁLTOZTATUNK Javallt gyógymód: infrastruktúra-fejlesztés Az elhúzódó gazdasági pangás, növekvő munkanélküli* •ég közepette minden olyan hírnek örülünk, amelyik a kibontakozás, a gazdaságélénkülés lehetőségével kecsegtet A Privatizációs Kutató Intézetben nemrég készült el egy tanulmány „Infrastruktúra-fejlesztő és gazdaságélénkítő program” címen. Az intézet igazgatóját, Giday Andrást kérdeztük a kilátásokról. ma Donom »rtm — Megvan az új csodaszer7 — Nem mondanám se újnak, se csodaszernek. Teljesen új ötletekkel és módszerekkel ritkán állnak elő a közgazdászok vagy kutatóintézetek. Meg lehet nézni, hogy a hazai pártok vagy nagyon hasonló gazdasági programmal rendelkeznek, vagy el sem készítették a magukét, mert minek is: az első menetre úgy sem tudtak volna gyökeresen mást készíteni. A gazdasági világkömyezet azonban számunkra úgy alakult — a recesszió olyan tartósnak bizonyult, és a keleti társadalmak, gazdaságok olyan nehezen akarnak talpra állni —, hogy mindenképp változtatni kell az eddigi gazdaságpolitikán. E változtatáshoz javasoljuk kitörési pontként az infrastruktúra-fejlesztést. Hangsúlyozom, hogy kitörési pont, vagyis egy reális gazdaságélénkítési program kulcspontja, s nem maga a teljes program. Ez ennél sokkal összetettebb. — A vasúi-, telefon-, út hálásai fejlessUt^ a csatornaépítés ét a tMn igen drága mulatság. Nekem égj tinik, inkább viszi, mint hozza a pénzt. Miért nem az ontó- vagy számító gépgyártást jaztasolják 7 — Itt arról van szó, hogy a kormányzatnak, a gazdaságirányításnak mit kellene lépnie. Minden történelmi-gazdasági helyzetnek megvannak a maga valószínűleg helyes gyógymódjai. A fejlett piacgazdaságokban, amikor stabil a kereslet és kínálat, elkerülik a beavatkozást. A második világháborút megelőző világválságból Olaszország, Németország óriási autópályaépítésekkel és a hadiipar fejlesztésével igyekezett kilábalni. Bár a háborút követően a hadiipar egész Nyugaton — különösen az USA-ban —jelentős szerepet kapott, a kormányok emellett a lakásépítések ösztönzésével, általában pedig a termelő beruházások élénkítésével pörgették fel a gazdaság motorját. Az utóbbi évtizedekben azonban kiderült, hogy a kamatkedvezmények, az amortizációs kedvezmények vagy az olcsó beruházási források már nem alkalmasak a beruházási kedv növelésére — csakis a valós piád igény keltette kihívás jelent ösztönző gazdasági erőt. Éppen ezért a piacgazdasági elveket követő kormányzati szabályozás — a fejlett országokban — csaknem teljesen lemondott a termelő beruházások direkt befolyásolásáról.-— Helyette most újra az infrastruktúrát, vagyis a nem termelő szférát fejlesztik... — Valóban vannak ilyen törekvések, de egyelőre ott is, itthon is inkább a szigorú monetáris politikát erőltetik, amely csak a versenyképes befektetéseknek, beruházásoknak ad esélyt. Erről a szigorú kiválasztó szerepről persze nem szabad lemondanunk, de azt se lehet, hogy ez legyen a döntő szempont. — Ha még ennyire sem vigyáztak volna, síiig nagyobb lenne a költségvetési hiány. Összeomolhatott volna a gazdaság... — Sose az a baj, hogy sok pénz megy el, hanem az, hogy nem mindig arra, amire kellene. Amikor Bőd Péter Ákos és Szabd Iván nemrég az IMF képviselőivel tárgyalt, akkor is kiderült, hogy miközben ezek sokallják a hiányt, egyenesen szorgalmazzák a gazdaság élénkítését szolgáló költségvetési kiadásokat. Az ebbőt fakadó hiányok fedezésére, hosszú távú beruházási programok finanszírozására világbanki hiteleket ajánlottak fel. — Ezenkívül, ebben a nagy pénszúkében miből lehetne fedezni az infrastruktúra-fejle sztélékét 7 — Több forrás is lenne. Paradox módon a hiány későbbi csökkentése érdekében a mainál valamelyest nagyobb költségvetési defidtet is vállalni kell, persze, jobb kiadási struktúra mellett. Hosszú lejáratú állampapírok, kötvények kibocsátásával a lakossági és közületi megtakarítások koncentrálhatók. Számítani lehet a koncessziós megoldásra, amikor hazai és külföldi vállalkozók, befektetők időlegesen megkapják a kifejlesztett infrastruktúra — például autópálya —jövedelmét. Továbbá építünk az önkormányzatokra és nem utolsósorban a magánszférára, amely a recesszió mellett is évről évre gyarapítja betétállományát, s nyilván szívesen fektetne be olyan értelmes dolgokba, amivel az életfeltételeit javíthatja. Itt elsősorban a csatornázásokra, gázhálózatokra, helyi utakra gondolok. — Az államnak egyszer vissza is kell fizetnie a pénzt. Len-e miből7 — A kamatok későbbi visszafizethetóségéhez valóban be kell következnie a gazdaság élénkülésének. Ez a tanulmány sok számítást tartalmaz, és egy-egy részlet tisztázásához még rengeteg számításra és elemzésre lesz szükség. A gazdaságot azonban mégsem az jellemzi, hogy minden összefüggést pontosan fel lehetne tárni — hogy mást ne mondjak, nehéz'az ország hangulatának alakulását kiszámítani, pedig ez is meghatározó tényezó. Nos, az a véleményem, hogy a gazdaságélénkülés egyik legfontosabb feltétele — a gazdaságiakon túl — az erről való meggyőződés. Az a meggyőződés például, hogy reálisan alig követhető áttételeken és közvetítéseken keresztül a gazdaság egészében képződő többlelérték forrása lesz a kamatok visszafizetésének. Azt is mondhatom, hogy bár a változtatás kockázattal jár, de a legnagyobb kockázat, ha nem változtatunk. — Milyen kézzelfogható eredményei lennének a fefleiztémekl — Mindenekelőtt többletkereslet támadna a gazdaságban, s ezen keresztül is már élénkülne a gazdaság. Ez szinte automatikusan a munkahelyek számának növekedéséhez vezet, ami ma elsődleges szempont. A fejlett infrastruktúra kedvező környezetet nyújt a termelő és szolgáltató beruházásokhoz: azt hiszem, közismert, hogy semmi nem vonzza úgy' a befektetőket, mint a kialakulatlan piac a kiépített infrastruktúrával. De említhetem azt is, hogy mivel képes lekötni a máshol felszabaduló munkaerőt, ezzel elősegíti a gazdasági struktúra- és tulajdonváltást. Megjegyzem, intézetünk egyebek meÚeti ezért kezdett foglalkozni ezzel a témával. De hogy ne feledkezzek meg még egy nagy előnyről, ami az infrastrukturális befektetések sajátossága: a tárgyiasult eredmény nem vihető ki az országból, az úthálózat, a vasútvonalak, a hidak mindmind Magyarországon, a nemzeté maradnak.
