Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-02 / 8474. szám
Magyar Nemzet 1993.máj.27. Május végén várható a végleges szám a GDP-ről Tavaly körülbelül öt százalékkal csökkent az ország teljesítménye Május végén leszik közzé a mór nagyjából véglegesnek mondtbatö, többé-kevésbé pontos számot az ország teljesítményét tükröző GDP-ről. A február végi, még előzetesnek nevezett ódátok szerint Mogyororszóg GDP-je 2800 milltórd forint volt 1992-ben. Ezt azonban sokan bírálják, mondván: a KSH odatai nem pontosak és nem fedik a valóságot. Magyarország GDP-je a KSH előzetes becslése alapján 1992-ben 2800 milliárd forint volt, ami reálértékben öt százalékkal kevesebb, mint ez 1991-es összeg. Ez jelentős visszaesés, és mutatja az ország gazdaságának nem kifejezetten jó teljesítményét. Beetles - adóbevallás után A dolog azonban másképp fest, ha valaki magukat a számokat kérdőjelezi meg: vitatja a számítási módszereket vagy az adatokat, amelyen a számítások alapulnak Több oldalról fehet támadni és támadják is a GDP-t, kivéve egyvalamit: azt még soha senki nem állította, hogy a „valóságos” GDP kisebb, mint a KSH hivatalosnak mondott adata. A GDP olyan mulatószám, amely egy oszágban adott évben megtermelt és elfogyasztott javak mennyiségét jelzi. így két oldalról közelíthető meg: egyrészt számolják a termelői, másrészt a fogyasztói GDP-t. Ezeknek elvileg egyeznie kellene, de ez ritka. Más és más nehézségekbe ütköznek a statisztikusok, ha az egyik vagy a másik úton indulnak el. Néhány évvel 'pzelótt-a vállalB-•oknak kötelezően előírták a mérleg- , beszámoló készítést, amelyek összesítése után már viszonylag pontosan meg lehetett becsülni a termelői szféra teljesítményét. Mára jelentősen megváltozott a helyzet, hiszen a vállalatok többsége már társasági formában működött, és nem adtak be mérlegbeszámolót, helyette adóbevallást kell benyújtaniuk, aminek határideje május 31. Mégis készült egy előzetes becslés, ami annak köszönhető, hogy a törvény értelmében február 28-ig előzetes adóbevallást kellett készíteni az érintett cégeknek. Ezek összesítéséből kerekedett ki az, hogy a termelői GDP ’92-ben mintegy 14 000 milliárd forint volt. A fennmaradó rész a nem vállalati szféra - főleg a költségvetési intézmények - produktuma és a kisvállakozók - elsősorban kft.-k és egyéni vállalkozók -, amely körnek a teljesítménye nagyjából ugyanakkora, mint az adóbevallást későtöké, s így jön ki a 2800 milliárd forint körüli összeg. A GDP a termelői oldal összegzésén kívül meghatározható a fogyasztásból is. A fogyasztás három elemből tevődik össze: lakossági és közfogyasztás, de ide tartoznak a beruházások is. A számításkor természetesen korrigálnak az inflációval, úgy számolnak, mintha a pénz értéke idő közben nem romion volna. A fogyasztás körében veszik figyelembe az exportot és az importot, tehát ekkor kerülnek felhasználásra a vámstatisztikák. A végleges nemzetijővedelemmeghatározásnál mind a termelői, mind a fogyasztási oldalt kiszámolják, és összevetik az eredményeket. Az ideális az lenne, ha két szám egyezne, de különböző okok folytán néha elég jelentős eltérés tapasztalható. Ezeket a réseket igyekeznek betömni és különböző matematikai módszerekkel összehangolni, aminek végeredményeként előáll a GDP. Az összehasonlítás sántít Ha elkészült ez a szám, akkor kezdődik ennek bírálata. Az egyik pont, ahol gyakran meg is teszik ezt, az egy főre jutó nemzeti jövedelem összehasonlítása egy másik országéval, amihez természetesen át kell váltani a valutákat. Ez pedig torzíthat, hiszen a valutaárfolyamok nem tükrözik egy az egyben két ország gaz•dasági helyezetének eltérését. Dollárban kifejezve például az osztrákok jegy főre vetített GDP-je hétszer nagyobb, mint a magyaroké. Ez nyilvánvalóan túlzás, de akkor mekkora a tényleges eltérés? Eme kitaláltak különböző módszereket, mint például az ICP-vizsgálatokat. Ennek az a lényege, hogy fogyasztói kosár összeállítása révén próbáinak meg következtetni a tényleges arányokra, így egy hasonló színvonalú kórházi kezelés költségét nem magyar bérekkel számolják ki, hanem osztrákkal. Ha ekképpen átszámoljuk a fogyasztást és a termelést, valóban más adatokat kapunk, mint a nemzetközileg ajánlott módszer esetén. Ahhoz, hogy ez a most ismertetett vásárlóerő-paritásos eljárás elfogadott legyen, ahhoz az kell, hogy az ENSZ ezt ajánlja a tagállamainak figyelmébe. Amíg pedig nem így van, addig a régi, a valutaárfolyamok felhasználásával, dollárban kifejezett számok használatosak a nemzetközi életben. Elbújva a feketegazdaságban Egy másik problematikus terület a feketegazdaság. Valójában mekkora ennek a szektornak a teljesítménye, és hogyan jelenik meg a statisztikában? Ezt nehéz megmondani, hiszen elsősorban olyan tevékenységről van szó, amelyet igyekeznek eltitkolni az adóhivatal elől. Másrészt az in szerzen jövedelmek megjelennek a fogyasztásban, ami lehetővé teszi a feketegazdaság kibocsátásának becslését, és ezzel a hozzávetőleges számmal növelik a „beismert” adatokból nyert GDP-t. A feketegazdaság az a terület, ahol legszembeötlőbb a termelői és a fogyasztói oldalról történő közelítés eltérése. A gazdálkodók az APEH- hel szemben letagadják a teljesítményüket, miközben a megszerzett jövedelmük megjelenik a fogyasztási statisztikákban. Erre egyébként a Magyar Nemzeti Bank szakemberei a legérzékenyebbek. A pénzforgalmi adatok, állításuk szerint, sokkal erőteljesebb gazdasági teljesítményre vallanak, mint ami a KSH adatai mögött meghúzódhat. Akik innen közelítik meg a témát, úgy vélekednek, hogy a feketegazdaság jóval kiterjedtebb, mint amennyire a KSH becsli. Általánosan elfogadott nemzetközi szabály az, hogy csak a hivatalos eredményeket veszik figyelembe az államok. Ez azonban azoknak az országoknak hátrányos, amelyekben kifejezetten széles körű az adózás megkerülése mellett végzett termelés. így nem meglepő, hogy az olaszok néhány éve egyszer csak fogták magukat, és a feketeszektorral növelt GDP-t használatát vezették be. Ez azonban több szempontból is bírálható. Mindenekelőtt azért, mert abban az évben, mikor bevezetésre keiül ez a módszer, hirtelen megugrik a GDP, ami az egész statisztikai rendszer összeomlását eredményezheti. (varga)
