Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-02 / 8474. szám

Magyar Nemzet 1993.máj.27. Május végén várható a végleges szám a GDP-ről Tavaly körülbelül öt százalékkal csökkent az ország teljesítménye Május végén leszik közzé a mór nagyjából véglegesnek mondtbatö, többé-kevésbé pontos számot az ország tel­jesítményét tükröző GDP-ről. A február végi, még előzetes­nek nevezett ódátok szerint Mogyororszóg GDP-je 2800 milltórd forint volt 1992-ben. Ezt azonban sokan bírálják, mondván: a KSH odatai nem pontosak és nem fedik a való­ságot. Magyarország GDP-je a KSH előzetes becslése alapján 1992-ben 2800 milliárd forint volt, ami reálér­tékben öt százalékkal kevesebb, mint ez 1991-es összeg. Ez jelentős visszaesés, és mutatja az ország gazdaságának nem kifejezetten jó teljesítményét. Beetles - adóbevallás után A dolog azonban másképp fest, ha valaki magukat a számokat kérdő­jelezi meg: vitatja a számítási mód­szereket vagy az adatokat, amelyen a számítások alapulnak Több oldalról fehet támadni és támadják is a GDP-t, kivéve egyvalamit: azt még soha senki nem állította, hogy a „valósá­gos” GDP kisebb, mint a KSH hiva­talosnak mondott adata. A GDP olyan mulatószám, amely egy oszágban adott évben megter­melt és elfogyasztott javak mennyi­ségét jelzi. így két oldalról közelíthe­tő meg: egyrészt számolják a terme­lői, másrészt a fogyasztói GDP-t. Ezeknek elvileg egyeznie kellene, de ez ritka. Más és más nehézségekbe ütköznek a statisztikusok, ha az egyik vagy a másik úton indulnak el. Néhány évvel 'pzelótt-a vállalB-­­•oknak kötelezően előírták a mérleg- , beszámoló készítést, amelyek össze­sítése után már viszonylag pontosan meg lehetett becsülni a termelői szféra teljesítményét. Mára jelentő­sen megváltozott a helyzet, hiszen a vállalatok többsége már társasági formában működött, és nem adtak be mérlegbeszámolót, helyette adóbe­vallást kell benyújtaniuk, aminek ha­tárideje május 31. Mégis készült egy előzetes becslés, ami annak köszön­hető, hogy a törvény értelmében feb­ruár 28-ig előzetes adóbevallást kel­lett készíteni az érintett cégeknek. Ezek összesítéséből kerekedett ki az, hogy a termelői GDP ’92-ben mint­egy 14 000 milliárd forint volt. A fennmaradó rész a nem vállalati szfé­ra - főleg a költségvetési intézmé­nyek - produktuma és a kisvállako­­zók - elsősorban kft.-k és egyéni vál­lalkozók -, amely körnek a teljesít­ménye nagyjából ugyanakkora, mint az adóbevallást későtöké, s így jön ki a 2800 milliárd forint körüli összeg. A GDP a termelői oldal összeg­zésén kívül meghatározható a fo­gyasztásból is. A fogyasztás három elemből tevődik össze: lakossági és közfogyasztás, de ide tartoznak a be­ruházások is. A számításkor termé­szetesen korrigálnak az inflációval, úgy számolnak, mintha a pénz értéke idő közben nem romion volna. A fo­gyasztás körében veszik figyelembe az exportot és az importot, tehát ek­kor kerülnek felhasználásra a vám­­statisztikák. A végleges nemzetijővedelem­­meghatározásnál mind a termelői, mind a fogyasztási oldalt kiszámol­ják, és összevetik az eredményeket. Az ideális az lenne, ha két szám egyezne, de különböző okok folytán néha elég jelentős eltérés tapasztal­ható. Ezeket a réseket igyekeznek betömni és különböző matematikai módszerekkel összehangolni, ami­nek végeredményeként előáll a GDP. Az összehasonlítás sántít Ha elkészült ez a szám, akkor kezdődik ennek bírálata. Az egyik pont, ahol gyakran meg is teszik ezt, az egy főre jutó nemzeti jövedelem összehasonlítása egy másik országé­val, amihez természetesen át kell vál­tani a valutákat. Ez pedig torzíthat, hiszen a valutaárfolyamok nem tük­rözik egy az egyben két ország gaz­­•dasági helyezetének eltérését. Dol­lárban kifejezve például az osztrákok jegy főre vetített GDP-je hétszer na­gyobb, mint a magyaroké. Ez nyil­vánvalóan túlzás, de akkor mekkora a tényleges eltérés? Eme kitaláltak különböző módszereket, mint példá­ul az ICP-vizsgálatokat. Ennek az a lényege, hogy fogyasztói kosár összeállítása révén próbáinak meg következtetni a tényleges arányokra, így egy hasonló színvonalú kórházi kezelés költségét nem magyar bérek­kel számolják ki, hanem osztrákkal. Ha ekképpen átszámoljuk a fogyasz­tást és a termelést, valóban más ada­tokat kapunk, mint a nemzetközileg ajánlott módszer esetén. Ahhoz, hogy ez a most ismertetett vásárló­erő-paritásos eljárás elfogadott le­gyen, ahhoz az kell, hogy az ENSZ ezt ajánlja a tagállamainak figyelmé­be. Amíg pedig nem így van, addig a régi, a valutaárfolyamok felhasználá­sával, dollárban kifejezett számok használatosak a nemzetközi életben. Elbújva a feketegazdaságban Egy másik problematikus terület a feketegazdaság. Valójában mekko­ra ennek a szektornak a teljesítmé­nye, és hogyan jelenik meg a statisz­tikában? Ezt nehéz megmondani, hi­szen elsősorban olyan tevékenység­ről van szó, amelyet igyekeznek eltit­kolni az adóhivatal elől. Másrészt az in szerzen jövedelmek megjelennek a fogyasztásban, ami lehetővé teszi a feketegazdaság kibocsátásának becs­lését, és ezzel a hozzávetőleges szám­mal növelik a „beismert” adatokból nyert GDP-t. A feketegazdaság az a terület, ahol legszembeötlőbb a termelői és a fogyasztói oldalról történő közelítés eltérése. A gazdálkodók az APEH- hel szemben letagadják a teljesít­ményüket, miközben a megszerzett jövedelmük megjelenik a fogyasztási statisztikákban. Erre egyébként a Magyar Nemzeti Bank szakemberei a legérzékenyebbek. A pénzforgalmi adatok, állításuk szerint, sokkal erő­teljesebb gazdasági teljesítményre vallanak, mint ami a KSH adatai mö­gött meghúzódhat. Akik innen köze­lítik meg a témát, úgy vélekednek, hogy a feketegazdaság jóval kiterjed­tebb, mint amennyire a KSH becsli. Általánosan elfogadott nemzet­közi szabály az, hogy csak a hivata­los eredményeket veszik figyelembe az államok. Ez azonban azoknak az országoknak hátrányos, amelyekben kifejezetten széles körű az adózás megkerülése mellett végzett terme­lés. így nem meglepő, hogy az ola­szok néhány éve egyszer csak fogták magukat, és a feketeszektorral növelt GDP-t használatát vezették be. Ez azonban több szempontból is bírál­ható. Mindenekelőtt azért, mert ab­ban az évben, mikor bevezetésre ke­iül ez a módszer, hirtelen megugrik a GDP, ami az egész statisztikai rend­szer összeomlását eredményezheti. (varga)

Next

/
Oldalképek
Tartalom