Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-22 / 8485. szám
Pesti Hírlap, 1993.6.18 ____________________________________________________________________________________h SZŰRÖS MÁTYÁS: HÁROM IRÁNYZAT VAN Al MSZP-BEN Csak a termő fát hajigálják meg A politikában nincs állandóiig. A politika élő szervezet, mely napról-napra változik, mindig mái arcot mutat. Egyaránt vonatozik ez politikusokra, a pártokra és a parlamentre is. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés »ülnöke és az MSZP parlamenti képviselője az egyik olyan magyar politikus, áld szereplője, aőt egyik főszereplője volt az elmúlt időszak legfontosabb politikai lönénéseinek, fordulópontjainak. SIIIC0Y1CS FERENC — Hon• Gyula, az MSZP elnöke nemrég azt nyilatkozta, hogy a nocialittik kénen állnak a kormányzásra. Kénen állnak akkor is, ha a kabinetalakítás lehetőségét, mondjuk éppen az előrehozott választásokon kapnák meg. Önnek, mint a parlament alelnökinek, és az MSZP parlamenti képviselőjének mi a véleménye az előrehozott parlamenti választások kérdés érőit — Szerintem az előrehozott választásoknak nem sok értelme lenne, nem oldaná meg az ország problémáit Tudjuk, hogy a kérdés az MDF belső válságával kapcsolatosan vetődött fel, így lett most a napi politika egyik nagy slágere. Am az a szakadás, ami a Demokrata Fórumon belül tapasztalható, az alapjában véve mégiscsak a párt belügye. Végtére is általában véve a társadalomnak nem lehet érdeke az, hogy csődbejusson a jelenlegi kormány, s előre kelljen hozni a parlamenti választásokat Az ország stabilitása és nyugalma azt kívánja, hogy az alkotmánynak megfelelően, csak 1994-ben járuljanak az urnákhoz a polgárok. — Ami a kormányzás kérdéséi illeti, azt rebesgetik, hogy nincs egyetértés az MSZP-n belül. A hírek szerint Horn Gyula valóban minden további nélkül. elvállalná d"kabihetalakitás feladatát, már ha erre lehetőség nyilik. Am a párt fiatalabb vezetői csak 1998-tól, vagyis ettől at időponttól szeretnének kormányozni, amikor már stabilizálódik valamennyire ax ország gazdasági helyzete. Vajon őrt hogyan foglal állást ebben a kérdésbenT — Kissé akadémikusnak tartom a problémafelvetést. Úgy gondolom, ha egy párt jól szerepel vagy megnyeri a választásokat, és a történelem a kormányalakítás lehetőségével tiszteli meg, akkor nincs kitérő. — Egyáltalán: milyen esélyekkel indul a választásokon azMSZPt — Szeretném előrebocsátani, ha a pártról kérdez, akkor én pusztán magánemberi minőségemben válaszolok. Az MSZP ügyeiről és esélyeiről ugyanis „hivatalból” elsősorban a vezetőség tagjainak kell nyilatkoznia. Egyébként pedig általában véve is eléggé szerencsétlen dolognak tartom a jóslatokat. Itt van például a tb-választások ügye. Úgy érzem, sokan ebből is messzemenő következtetéseket vontak le, noha a tb-választások csak egyfajta fejlődési irányt vagy halványan körvonalazható trendet mutatnak, de 'nem adhatnak prognózist parlamenti választásokra. Köztudott, hogy az MSZP mennyire jól szerepelt az időközi választásokon, s a viszonyokhoz képest a szocialisták mozgósították a legjobban a szavazóikat. Am önmagában véve ez sem ad alapot mérvadó előrejelzésekre, hiszen az időközi választások is más műfajt képviselnek. A, magam részéről nagy kérdésnek tartom azt is, hogy módosítjuk-e egyáltalán a választójogi törvényt. Nem vagyok ellene a korrekciónak, hiszen úgy látom, hogy az öt százalékos küszöb távol tartaná a »zélsőséges pártokat a parlamenttől. Arról már nem is beszélve, hogy nem aprózódna fel az Országgyűlés, i nem kellene a társadalomnak olyan katarzist megélnie, mint az ország kormányozhatatlansága. Ugye elég, ha csak a lengyel esetre utalok. Sok mindent befolyásolhat az is, hogy megmarad-e a jelenlegi választási struktúra. Kétségtelen, hogy a nagyobb pártoknak kedvez az, ha növekedik ** effyőni képviselőhelyek aránya, és elhagynák a megyei listákat. A nagyobb pártoknak ugyanis sokkal jobb az infrastruktúrájuk, és megvannak az anyagi lehetőségeik arra, hogy megismertessék a jelöltjeiket a szavazók szélesebb táborával. Az MSZP esélyei? Nyilván ön sem vitatja, ha azt mondom: nőtt a párt befolyása az ország életében. Az MSZP-t a nagyobb! vagy ha úgy teUzik, az erősebb pártok közé sorolom, elsősorban szervezettsége miatt. De kiderült az is, hogy nemcsak a párt befolyása nőtt az elmúlt időszakban, hanem a népszerűsége is, erről tanúskodnak a közvélemény-kutatások, de ezt bizonyítják személyes tapasztalataim is. Senkit sem szabad megtévesztenie annak, hogy ugyanakkor a párt egyes köreivel vagy vezető személyiségeivel szemÜeh erős fenntartások élnek a közvéleményben. Ugyanis az b lényeg, hogy az MSZP egyértelműen hirdeti a maga politikájában: az elmúlt három esztendőben másként is történhettek volna itt a dolgok, s következetesen kiáll a munkavállalók érdekeiért. — Korántsem biztos, hogy ez elegendő lehet egy jő választási szerepléshez, hovatovább a győzelemhez... — Beszéljünk bármelyik pártról is, szerintem olyan fé-i nyes és elsöprő győzelmet egyik sem arathat 1994-ben, mint három évvel ezelőtt az MDF. Úgy látom, hogy egyfajta kiegyenlítődés megy majd végbe az MDF, az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz között. Szerintem az MDF és az SZDSZ vissza fog esni, és kevesebb szavazatot kap majd, mint 1990-ben. Ezzel szemben előrelép az MSZP, és nyilvánvaló, hogy a Fidesz is előkelőbb helyen végez. De úgy tűnik, a KDNP is konszolidálódni, s talán erősödni fog. Biztos vagyok benne, hogy most az SZDSZ-szel kapcsolatos véleményemre többen is fölkapják a fejüket, de tudni kell azt, hogy a szabaddemokraták egy rendkívül offenzív és antikommunista politikával érték el sikereiket az 1990-es választásokon. A magyar társadalom pszichikai állapota azonban megváltozott az elmúlt években, már nem vevő erre az agresszív baloldal-ellenességre. Persze azért sem tudja mindezt megismételni az SZDSZ, mert maga is sokat változott az elmúlt három évben. Magyarországon egyébként túlságosan erősek a liberálisok. Az európai országok politikai berendezkedését egy jobbközép és egy balközép tömörülés jellemzi, a kettő között pedig egy kisebb és erőtlenebb liberális csoport játsza a mérleg nyelvét. Ez a struktúra elvileg rendkívül stabil. Kérdés persze, hogy mikor sikerül valami hasonlót alkotni Magyarországon. A jobbközép tömörülés már megvan a jelenlegi kormánykoalíció képében, a balközép viszont még nem alakult ki. Az MSZP viszont mindenképpen abba az irányba halad, hogy egy ilyen erős balközép centrum legyen. A választások nagy derbijén persze rajthoz áll néhány sötét paripa is. Ilyen például a Kisgazda, vagy mondjuk a Köztársaság Párt, amellyel mindenképpen számolni kell majd az 1994 utáni parlamentben, már ha továbbra is együttműködik az Agrárszövetséggel. Érdekes egyébként, hogy a Köztársaság Párt végül is a gazdagok pártja, bár erősen liberális színezetű. De egyáltalán nem tartom kizártnak az NDSZ sikerét sem, sőt a nemzeti centrum erősítése érdekében kívánatosnak tartanám bekerülését az Országgyűlésbe. Ami nagyon hiányzik a magyar politikai életből, az bizony egy erlös és eredeti parasztpárt. — A legtöbb elemző szerint az MSZP növekvő népszerűségében jelentős szerepe pan a Kádár-korszak iránti nosztalgiának... — Sajnos ez igaz, de ennek több oka is van. Es az is erősíti ezt a múlt iránti vágyakozást, hogy a párt egyes körei és politikusai időként régi logikával közelítenek meg bizonyos kérdéseket. Ennek ellenére állítom, hogy a választópolgárok szélesebb rétegei nem az emlékekkel vannak elfoglalva. Különben is az MSZP veí. tetői kövelkwlaten hangsúlyozzák azt, hogy nincs lehetőség a visszarendeződésre. És ezt hangsúlyozni kell, még annak ellenére is, hogy ezáltal szavazatokat veszíthet el párt. — Nem nehéz kitalálni, hogy ezek a szavazók előbbutóbb Thürmer Gyula lobogója
