Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-22 / 8485. szám

Pesti Hírlap, 1993.6.18 ____________________________________________________________________________________h SZŰRÖS MÁTYÁS: HÁROM IRÁNYZAT VAN Al MSZP-BEN Csak a termő fát hajigálják meg A politikában nincs állandóiig. A politika élő szerve­zet, mely napról-napra változik, mindig mái arcot mutat. Egyaránt vonatozik ez politikusokra, a pártok­ra és a parlamentre is. Szűrös Mátyás, az Ország­gyűlés »ülnöke és az MSZP parlamenti képviselője az egyik olyan magyar politikus, áld szereplője, aőt egyik főszereplője volt az elmúlt időszak legfonto­sabb politikai lönénéseinek, fordulópontjainak. SIIIC0Y1CS FERENC — Hon• Gyula, az MSZP elnö­ke nemrég azt nyilatkozta, hogy a nocialittik kénen állnak a kormányzásra. Kénen állnak akkor is, ha a kabinetalakítás lehetőségét, mondjuk éppen az előrehozott választásokon kap­nák meg. Önnek, mint a parla­ment alelnökinek, és az MSZP parlamenti képviselőjének mi a véleménye az előrehozott parla­menti választások kérdés érőit — Szerintem az előreho­zott választásoknak nem sok értelme lenne, nem oldaná meg az ország problémáit Tudjuk, hogy a kérdés az MDF belső válságával kapcso­latosan vetődött fel, így lett most a napi politika egyik nagy slágere. Am az a szaka­dás, ami a Demokrata Fóru­mon belül tapasztalható, az alapjában véve mégiscsak a párt belügye. Végtére is álta­lában véve a társadalomnak nem lehet érdeke az, hogy csődbejusson a jelenlegi kor­mány, s előre kelljen hozni a parlamenti választásokat Az ország stabilitása és nyugalma azt kívánja, hogy az alkot­mánynak megfelelően, csak 1994-ben járuljanak az ur­nákhoz a polgárok. — Ami a kormányzás kér­déséi illeti, azt rebesgetik, hogy nincs egyetértés az MSZP-n be­lül. A hírek szerint Horn Gyula valóban minden további nélkül. elvállalná d"kabihetalakitás feladatát, már ha erre lehető­ség nyilik. Am a párt fiatalabb vezetői csak 1998-tól, vagyis ettől at időponttól szeretnének kormányozni, amikor már sta­bilizálódik valamennyire ax or­szág gazdasági helyzete. Vajon őrt hogyan foglal állást ebben a kérdésbenT — Kissé akadémikusnak tartom a problémafelvetést. Úgy gondolom, ha egy párt jól szerepel vagy megnyeri a választásokat, és a történelem a kormányalakítás lehetősé­gével tiszteli meg, akkor nincs kitérő. — Egyáltalán: milyen esé­lyekkel indul a választásokon azMSZPt — Szeretném előrebocsá­tani, ha a pártról kérdez, ak­kor én pusztán magánemberi minőségemben válaszolok. Az MSZP ügyeiről és esélyeiről ugyanis „hivatalból” elsősor­ban a vezetőség tagjainak kell nyilatkoznia. Egyébként pe­dig általában véve is eléggé szerencsétlen dolognak tar­tom a jóslatokat. Itt van pél­dául a tb-választások ügye. Úgy érzem, sokan ebből is messzemenő következtetése­ket vontak le, noha a tb-vá­lasztások csak egyfajta fejlő­dési irányt vagy halványan körvonalazható trendet mu­tatnak, de 'nem adhatnak prognózist parlamenti válasz­tásokra. Köztudott, hogy az MSZP mennyire jól szerepelt az időközi választásokon, s a viszonyokhoz képest a szocia­listák mozgósították a legjob­ban a szavazóikat. Am önma­gában véve ez sem ad alapot mérvadó előrejelzésekre, hi­szen az időközi választások is más műfajt képviselnek. A, magam részéről nagy kérdés­nek tartom azt is, hogy módo­sítjuk-e egyáltalán a választó­jogi törvényt. Nem vagyok el­lene a korrekciónak, hiszen úgy látom, hogy az öt százalé­kos küszöb távol tartaná a »zélsőséges pártokat a parla­menttől. Arról már nem is be­szélve, hogy nem aprózódna fel az Országgyűlés, i nem kellene a társadalomnak olyan katarzist megélnie, mint az ország kormányozha­­tatlansága. Ugye elég, ha csak a lengyel esetre utalok. Sok mindent befolyásolhat az is, hogy megmarad-e a jelenlegi választási struktúra. Kétségte­len, hogy a nagyobb pártok­nak kedvez az, ha növekedik ** effyőni képviselőhelyek aránya, és elhagynák a me­gyei listákat. A nagyobb pár­toknak ugyanis sokkal jobb az infrastruktúrájuk, és meg­vannak az anyagi lehetősége­ik arra, hogy megismertessék a jelöltjeiket a szavazók széle­sebb táborával. Az MSZP esélyei? Nyilván ön sem vitatja, ha azt mon­dom: nőtt a párt befolyása az ország életében. Az MSZP-t a nagyobb! vagy ha úgy teUzik, az erősebb pártok közé soro­lom, elsősorban szervezettsé­ge miatt. De kiderült az is, hogy nemcsak a párt befolyá­sa nőtt az elmúlt időszakban, hanem a népszerűsége is, er­ről tanúskodnak a közvéle­mény-kutatások, de ezt bizo­nyítják személyes tapasz­talataim is. Senkit sem szabad megtévesztenie annak, hogy ugyanakkor a párt egyes kö­reivel vagy vezető személyisé­geivel szemÜeh erős fenntar­tások élnek a közvélemény­ben. Ugyanis az b lényeg, hogy az MSZP egyértelműen hirdeti a maga politikájában: az elmúlt három esztendőben másként is történhettek volna itt a dolgok, s következetesen kiáll a munkavállalók érdeke­iért. — Korántsem biztos, hogy ez elegendő lehet egy jő válasz­tási szerepléshez, hovatovább a győzelemhez... — Beszéljünk bármelyik pártról is, szerintem olyan fé-i nyes és elsöprő győzelmet egyik sem arathat 1994-ben, mint három évvel ezelőtt az MDF. Úgy látom, hogy egy­fajta kiegyenlítődés megy majd végbe az MDF, az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz között. Szerintem az MDF és az SZDSZ vissza fog esni, és kevesebb szavazatot kap majd, mint 1990-ben. Ezzel szemben előrelép az MSZP, és nyilvánvaló, hogy a Fidesz is előkelőbb helyen végez. De úgy tűnik, a KDNP is konszo­lidálódni, s talán erősödni fog. Biztos vagyok benne, hogy most az SZDSZ-szel kap­csolatos véleményemre töb­ben is fölkapják a fejüket, de tudni kell azt, hogy a szabad­­demokraták egy rendkívül of­fenzív és antikommunista po­litikával érték el sikereiket az 1990-es választásokon. A ma­gyar társadalom pszichikai ál­lapota azonban megváltozott az elmúlt években, már nem vevő erre az agresszív balol­­dal-ellenességre. Persze azért sem tudja mindezt megismé­telni az SZDSZ, mert maga is sokat változott az elmúlt há­rom évben. Magyarországon egyébként túlságosan erősek a liberálisok. Az európai or­szágok politikai berendezke­dését egy jobbközép és egy balközép tömörülés jellemzi, a kettő között pedig egy ki­sebb és erőtlenebb liberális csoport játsza a mérleg nyel­vét. Ez a struktúra elvileg rendkívül stabil. Kérdés per­sze, hogy mikor sikerül vala­mi hasonlót alkotni Magyar­­országon. A jobbközép tömö­rülés már megvan a jelenlegi kormánykoalíció képében, a balközép viszont még nem alakult ki. Az MSZP viszont mindenképpen abba az irányba halad, hogy egy ilyen erős balközép centrum le­gyen. A választások nagy der­bijén persze rajthoz áll né­hány sötét paripa is. Ilyen például a Kisgazda, vagy mondjuk a Köztársaság Párt, amellyel mindenképpen szá­molni kell majd az 1994 utáni parlamentben, már ha to­vábbra is együttműködik az Agrárszövetséggel. Érdekes egyébként, hogy a Köztár­saság Párt végül is a gazdagok pártja, bár erősen liberális szí­nezetű. De egyáltalán nem tartom kizártnak az NDSZ si­kerét sem, sőt a nemzeti cent­rum erősítése érdekében kí­vánatosnak tartanám bekerü­lését az Országgyűlésbe. Ami nagyon hiányzik a magyar politikai életből, az bizony egy erlös és eredeti parasztpárt. — A legtöbb elemző szerint az MSZP növekvő népszerűsé­gében jelentős szerepe pan a Kádár-korszak iránti nosztal­giának... — Sajnos ez igaz, de ennek több oka is van. Es az is erősíti ezt a múlt iránti vágyakozást, hogy a párt egyes körei és po­litikusai időként régi logiká­val közelítenek meg bizonyos kérdéseket. Ennek ellenére állítom, hogy a választópolgá­rok szélesebb rétegei nem az emlékekkel vannak elfoglal­va. Különben is az MSZP ve­í. tetői kövelkwlaten hangsú­lyozzák azt, hogy nincs lehe­tőség a visszarendeződésre. És ezt hangsúlyozni kell, még annak ellenére is, hogy ezáltal szavazatokat veszíthet el párt. — Nem nehéz kitalálni, hogy ezek a szavazók előbb­­utóbb Thürmer Gyula lobogója

Next

/
Oldalképek
Tartalom