Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-22 / 8485. szám
alatt kötruk ki majd... — Ex nem probléma. Már csak azért sem, mert a Munkáspárt nemigen tudja majd átlépni 1994-ben, még a négyszázalékos határvonalat sem. Azt mondtam, nem szeretek jósolgatni, de hát az ember nehezen állja meg, hogy ne gondolkozzék el egy kicsit a jövő felől. Itt azonban prognózisról van szó! AThürmerféle pártról jut eszembe az a vita, amely a külföldön élő magyarok választójogával kapcsolatosan kerekedett. Én egyáltalán nem hiszem azt, hogy a határainkon túl, vagy a határainktól olyan messze élő magyarok pont szélsőséges hazai pártokat támogatnak. Ez a magyarság éppolyan megoszlott, s politikai nézeteit tekintve éppolyan gazdagon rétegzett, mint az anyaország társadalma. A szavazati jog megadása egyébként is rendkívül szép és értékes gesztus, arról már nem is beszélve, hogy milyen módon növeli a külföldi magyarok felelősségvállalását. — Véleménye szerint menynyire befolyásolhatják, fogalmazzunk úgy: mennyire ronthatják az MSZP esélyeit azok a máig rendezetlen kérdések, mint például az 1956-os kivetésekkel vagy éppen a guruló dollárokkal állnak kapcsolatban? — Mindenképpen jobb lett volna a szocialistáknak, de az egész társadalomnak is, ha a történelmi igazságtétel ügye lezárult volna. Ez kétségtelen. A guruló dollárok ‘ ügye viszont elvileg már lezáródott, bár legutóbb éppen az a Népszabadság vetett fel ezZel kapcsolatosan újabb kérdéseket, amely a szocialista jelzőt viseli a fejlécében. A lap azt állítja, hogy van egy magnószalag, melyen én olyan kijelentést teszek, hogy nyugodtan folytatható a dollárok átadása Moszkvának. Ez hamis beállítás még akkor is, ha szerepel a cikkben, hogy később mégiscsak én állítottam le a dollá' rok kivitelét. Szerencsére a ; megfelelő dokumentumok, így a kérdéses magnószalag is az ügyészség rendelkezésére áll, természetesen nincs rajta az említett kitétel. Egyébként léteznek olyan dokumentumok is, amelyek arról tanúskodnak, hogy miként tárgyaltam én a szovjetekkel a guruló dollárokról. — Tudjuk, hogy Lengyelországban is Csehországban W- rósági ítéletek születtek a dollárokkal kapcsolatosan... — Szerintem az ügyészség nálunk korrekt és teljes körű nyomozást folytatott, á azzal a megállapítással zárta le ezt a munkát, hogy nem történt bűncselekmény. A kérdéssel kapcsolatot pénzügyi problémákkal én nem foglalkoztam, mindössze politikai szerepein 1 volt. — Sem várt mégis keményebb és határozottabb lezárást t Elvégre ön annak idején többször konfrontálódott az ügyben Kádár Jánossal, pályafutását, egzisztenciáját is koc, káztatva. — Még egyszer mondom, én ezt az ügyet lezártnak te^ kintem. Ami a kockázatot illeti, hát igen, ezt vállaltam többször is. A guruló dollá• rokkal kapcsolatosan is volt i, néhány vitám Kádár Jánossal. ; -0 , ^ogy .jrjem olyan nagy ügy ez, nem érdemes miatta kiásni a csatabárdot. Sokkal nagyobb lenne a kára, mint a haszna, Moszkva ugyanis rossz néven venné a dolgot, és más, nagyobb horderejű ügyekben visszaüthetne. Végül is hozzájárult, hogy a kérdést mégis fölvessem a szovjeteknek 1986 végén. De kockázatot vállaltam akkor is, amikor szóba hoztam a határainkon túl élő magyarság problémáját. Rögtön megkaptam a nacionalizmus vádját, de hát nem zavart különösebben, már akkor tudtam, hogy a heves megnyilatkozások és a meggondolatlan vádaskodások sajnos elmaradhatatlan velejárói a politikának. Ha már a kockázatvállalást fölvetette, mindazonáltal azt gondolom, nem szabad a dolgokat eltúlozni. Nem akartam hősködni, azt tettem csupán, amit én akkor helyesnek gondoltam az or-i szág érdekében. Bár többet tehettem volna. — Korábban hallani lehetett, hogy Szűrös mennyire erős és önálló egyéniség volt az MSZMP-ben. Hallani, hogy mórt is az az MSZP-n belül... Úgy tűnik, akkor is sokat vitatkozott a párt vezetőivel, s ezt teszi napjainkban is... Vajon ez a vitára való hajlam Szűrös Mátyás természetéből fakadó sajátja, vagy pedig a szerzetese, esetleg éppen a balszerencse jóvoltából mindig olyan politikai szituációba kerül, ahol óhatatlanul is. súrlódnia, ütköznie kéül — Ez egy érdekes dolog. Egy korábbi nyilatkozatomban megfogalmaztam rriár, hogy az állampárt vezetésében is abszolút kisebbségben voltam. Bár nem vagyok az MSZP vezetőségének tagja, de ha úgy vesszük, most is hasonló a helyzet: a vezetők egy része nem favorizál, a parlamenti frakcióban kisebbségben vagyok. A pártszervezetek azonban állandóan beszámolókra, beszélgetésekre hívnak. Főleg a vidékiek. Itt tehát valami furcsa dolog játszódik le, hiszen majdnem ugyanazokért a nézeteimért bírálnak, amelyekért annak idején is feddésekben, támadásokban volt részem. Ki ai, aki megváltozott, vagy ki az, aki éppen nem változott semmit — ez itt a kérdés. Persze én sem vagyok tévedhetetlen ember. — Milyen konkrét okok miatt került ön kisebbségbe az MSZMP-ben? . — Többek között például a nemzeti ügy kezelése miatt. Mint politikust és mint diplomatát is erősen foglalkoztatott ez a kérdés. Talán ezért is alakult ki bennem az, hogy igyekeztem inkább államférfiként, mint politikusként viselkedni. Nagy a különbség! Szülőföldem, neveltetésem és tapasztalataim mindig is arra Eredesztináltak, hogy országin, népben, nemzetben gondolkozzak. Még 1988 januárjában fogalmaztam meg azt a gondolatot egy rádiőjcffyzctben, hogy a határainkon túl élő magyarság a nemzet részét képezi, és ezért az anyaronzág is felelősséggel viseltetik iránta. Akkor emiatt lenarionalistáztak. Kétségtelen tény, hogy az akkori politikai élet legneuralgikusabb sem lehetett abba az elvont internacionalizmusba beilleszteni, ami nagy divat volt akkor Kelet-Európábán. — És most hogyan kezeli a nemzeti kérdést ax MSZP? i — Szerintem’sokat lépett előre,, de hát ez még korántsem elég. Erre mutatott az is, hogy kifogásolta a párt elnöksége részvételemet azon a bizonyos kisújszállási tanácsko*j3on. Velem együtt öt MSZP-s személyiség jelent meB itt, azzal vádoltak ben- Üt., ho^ a ^«vételünkkel olyan szélsőségei politiku•okát legitimáltunk, mint péla dául Csurka István. Ez félreértés. Az egészben az az érdekes, hogy az MSZP pártvezetése mindemellett hangsúlyozza, hogy a népi politizálás híve, s hogy ez a politikai irány valójában beleillik a j)árt baloldali pártpolitikájá— Ha már a népi politikát említette, hány szárnya van pillanatnyilag az MSZP-nek ? — ,Nem szívesen beszélek erről, mert hamar megvádolnak valamivel. Egyébként legalább három fő politikai áramlat létezik az MSZP-ben, s ezeket néha nagyon nehéz elválasztani vagy éppen megkülönböztetni egymástól. Az egyik szárny képviseli leginkább a folymatosságot és egyfajta baloldali radikalizmust, s talán itt a legerősebb az utódpártiság szellem. Ennek az az oka, hogy 1989-ben, mikor az MSZP megalakult, a párt csöndes belső harcaiban végül is nem tudtak fölénybe kerülni a reformkörök emberei. Ez a szárny, élén az apparátussal, nem elég rugalmas és nem elég nyitott más erők irányába. A második szárny lényegében szociálliberális tömörülés, amely főleg a fővá-I ros, illetve a vidéki nagyvárosok értelmiségét fogja össze.