Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-22 / 8485. szám
Magyar Nemzet, 1993.6.18 ségéhez. A teljesen listás eljárás szembefordulna a választók igényeivel, ezért valószínűleg csökkentené a választási részvételt. Egyszóval fent kell tartanunk az | egyéni kerületi és a listás elemekből í összetett vegyes modellt, ez ugyanakkor szűkíti a képviselői létszám- t csökkentés lehetőségét. Az egyéni kerületek ugyanis már így is sokszor j mesterséges egységek, pedig kívána- f tos, hogy legyen társadalmi tartalmuk, megjelenítsenek egyfajta területi egységet, valamely helyi társadalmat képviseljenek. A 176 egyéni kerület egy része elvileg megfelel ennek a követelménynek, ellenben ma is sok olyan létezik, amely nagyon eltérő jellegű, egymással kapcsolatban nem álló települést egyesít. Ha nagymértékben csökkentenénk az egyéni kerületek számát, akkor azok legtöbbször össze nem tartozó, gyakran egymással rivalizáló városok és falvak puszta halmazává alakulnának. A magyar településszerkezet körülményei közön százötvennél kevesebb választókerület kialakítása csak úgy valósítható meg, ha azok zöme nem képez szerves egységet. Ezért az egyéni kerületi képviselők létszámát csökkenteni legfeljebb húsz-harminc fővel lehet. Marad hát a listás elem nagyobb | arányú kisebbítése. Ennek is megvannak azonban a határai. Ha meg i akarjuk őrizni a vegyes rendszer kiegyensúlyozottságát, a listás rész nem lehet száz-százötven mandátumnál kisebb. Ebben az esetben azonban már olyan kevés képviselő- ' hely jutna egy-egy megyére, hogy ezek arányos megosztása a kis- és | közepes megyékben matematika j képtelenség lenne. Ezért a megyei listás megoldást mindenképpen meg kellene szüntetnünk. A száz-százötven listás mandátumot vagy a második szavazatok' “arányában oszthatnánk ^kjupártojí^pzöttj. vagy az egyéni kerületekben vesztesek kompenzálására fordíthatnánk, vagy e két célra megosztva használhatnánk fel. Egy ilyen megoldás már 250-300 fős parlament mellett is működőképes. 5 A választási rendszer nagyban befolyásolja a hatalom gyakorlását, éppen ezért alapszerkezete általában nem változik a nyugvópontra jutott demokráciákban. Lényegi elmozdulások rendszerint csak nagyobb politikai átalakulások esetén történnek. Valószínű, hogy Magyarországon sem módosul a rendszer alapszerkezete. Alighanem az egymással szembefutó politikai akaratok csak a parlamenti belépési küszöb 5 százalékra való felemelésében és még néhány más, kisebb jelentőségű kérdésben jutnak egyezségre. Mégis azt hiszem, érdemes megfogalmazni egy kisebb parlament igényét és ennek érdekében megfontolni a választási modell megújításának lehetőségét. Tölgyessy Péter országgyűlési képviselő SZDSZ Mi lett volna a ^90-es országgyűlési választások eredménye a különféle választási rendszerekben? Párt neve Egyfordulós egyéni kerületi rendszer mandátumai* Kétfordulós egyéni kerületi rendszer mandátumai** Listás rendszer mandátumai*** Hatályos magyar vegyes rendszer mandátumai MDF 180 46.6 % 250 65 % 96 24,90%165 42,74 % SZDSZ 138 35.8% 81 21 % 83 21.51 % 94 2436% FKgP 24 6,2% 24 6,2 % 45 ÍUO % 44 11,40% MSZP 7 1,7% 2 0,6 % 42 10,80% 33 8,55 % Fidesz 7 1,7% 4 0,9 % 35 9.04 % 22 5,70% KDNP 9 2^% 7 1,7 % 25 630% 21 5,45 % MSZMP- I|;|-14 3,70%MSZDP-14 3,70%ASZ 2 0,6% 2 0,6 % 12 3,10% 1 035% VP ■ --7 1,70 %HVK 2 0,6 %-7 1,70%MNP-3 030%MZP• í 1 035%NKgP-1 0,25%SKK-1 0,25 %Függetlenek 17 43% 16 4 %-6 135% * Az első forduló eredménye alapján ** A második forduló eredménye alapján *** Az első forduló listás eredménye alapján országos szinten számítva
