Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-21 / 8484. szám
Magyar Fórum, 1993.6.17 25 A róka foeita csuka *. r * :t in :■ if ? L Cűí/ó honatya kirohanása Bartók, Kodály, a walesi herceg) a spanyol királynő és Raisza Gorbacsova után újabb Jeles személyiségeket láthatott vendégül Kecskemét városa. Tudniillik Gadó Györgyöt, az SZDSZ patriotizmustól fűtött honatyáinak egyikét, aki megtépázott becsületét orvosolandó tette tiszteletét «’városi bíróság épületében. A legjobb szándék vezette a képviselő urát: sze• mélyesen kívánta igazolni, hogy 6 nem ellensége a nemzetnek. A maga részéről ezzel mintegy akaratlanul is eleget tett a Zétényl Zsolt által javasolt Igazságtétel követelményének. Hogy milyen sikerrel? Arról árulkodjanak á Dégyórás tárgyalást illusztráló szemelvények. ■ '•.riáC' r ”• í. .-y-'^ ' -..í. ; .j" i'»i/r.; . >-j A Gadó által kezdeményezett becsületsértési per előzményei az elmúlt évre nyúlnak vissza. Akkor a „Vélemények szabadon" szalagcim alatt dr. Molnár Sándor, a KDNP megyei elnöke és Károlyfalvi József vezetőségi tag taglalta a Csurka-dolgozat nyomán kirajzolódó állapotokat. E cikk — később Gadó által nehezményezett — egyik röpke részlete' ekként értékeli a kormánykoalíció esetleges majdani választási kudarcát: „Félő, hogy az MDF megbukik és vele xiz ország is. Meri a szociálliberális erők győzelme 'nem valószínű, hogy a nemzeti értékekei elfogadó Szűrös. Pozsgay, Mécs vezető szerepét fogja hozni, hanem a magyarság iránt ellenségei Petők. Gadók, Tamás Gáspár Miklósok. Keletik uralmát, amely utóbbiak vagy személyesen szerepeltek a: 1945 óta tartó baloldali rezsimekben. vagy szüleik töltöttek be prominens ’szerepet." Néhány hét múlva a tőle megszokott impulziv stílusban reagált a fentiekre a nevesített SZDSZ-kiválóságok egyike, Gadó György. Azt még megengedi, hogy „nézeteinket és gyakorlati politikai lépéseinket nem tartják elfogadhatónak, sőt. hogy az országra • nézve károsnak vagy veszélyesnek ítélik ..." De azt. hogy a magyarság iránt ellenségesek lennének, kerek-perec rágalmazásnak minősiti. Nem maradt el a helyi kereszténydemokrata erők riposztja sem. ..Bocsánatkérés helyett" ily módon gazdagították a reper- .• w toAri‘*r*h-$£Ö5íf említeti és1 más vezetői úgy gondolják, hogy szabadon becsmérelhetik a magyar értékeken JtlKfpf- ' két. például az Árpádok koronáját. a pápát, a nekik nem tetsző véleményeket, vagy Csvrkát. lefasisztázhatják (pedig a magyar zsidóságot államalkotó tényezőnek minősítette). ezenkívül a magyar nemzetet antiszemitának minősítik. Mi ez. ha nem rágalmazás. a magyar nemzet és állam becsületének megsértése. Ez mutatja, hogy Önök nem is igazán liberálisok, egyes véleményeket rákosista módszerekkel akarnak elnyomni (pl. Hunnia-ügyj.” „Az ellenforradalom elleni kemény fellépést” i Sőt, előhalásztak a sajtó- j archívumok mélyéről egy 1957-es és Gadó György ne-, vével fémjelzett Népszabadság-beli olvasói levelet, mely egyebekben „az ellenforradalom elleni kemény fellépést" sürgetett. Továbbá párhuzamot vontak az akkori és az 1990-ben ugyancsak a Népszabadságban cikkező képviselő közt. Ehelyütt Gadót a magyarságért hevülő szíve ilyesféle historikus verdiktekre ragadtatja: „Azt hiszem, a magyar társadalom egesze még mindig nem mérte föl a súlyát — sőt jószerint még tudomásul sem vette a tényt —, hogy 1941 és 1945 között magyar hatóságok közreműködésével hatszázezer magyar állampolgárt, magyarországi zsidót meggyilkoltak." Elénk vetíti a magyar katonát, amint ásóval agyonveri a munkaszolgálatost, avagy az aknamezőre hajszolja. Hogy eme fenyegetettség nem szűnt meg, ékes és beszédes betéttel illusztrálja. Napjainkból. Mit akartok? — tették fel nekem a kérdést Izraelben a Magyarországról elszármazott zsidók. — Nem volt elég a hatszázezer megygyilkolása. ott akarjátok megvárni. amíg a maradék is hasonló sorsra jut?" Hősünk azonban cseppet sem nyúl- ' szivii. Merész, faliújságra méltó tömörséggel zárja eszmefuttatását: „Nem félek a pogromtól — csak kissé undorodom. " A megszálló sztálinisták antifasiszta nőtiprásai Ily bőséges, ám szükséges visszapillantás után térjünk vissza a tárgyalóterembe, dr. Fekete Csaba bírói tanácsa elé. Vajon bocsánatkérés helyett miért vetették fel • kereszténydemokrata vezetők, hogy Gadónak lehet-e helye a magyar politikai életben? Miért vették zokon a tiszteletre méltó országgyűlési képviselő politikai metamorfózisait? Mással is előfordul ez. Rögvest az elején azt rószszallja Gadó, hogy miért vele foglalkoznak? Miért az ő múltját firtatja a biróság? Hiszen ő a felperes, elvégre neki dukál az igazságtétel. A bíró leinti: köteles válaszolni, hogy jobban megismerjék. Gazdag paletta bontakozik ki. A felperes '55-ig az MDP tagja. '56 végén siet belépni az újdonsült MSZMP-be. Innen '67-ben lép ki. A következő nagy ugrás: a fegyház. Egy év izgatásért. Részletek mellőzve. Majd már a '80-as években szamizdatszerkesztés. [Nem érdektelen itt a hajdani harcostárs, a ..Demokrata”-szerkesztő Nagy Jenő tavalyi Gadó-emlékeiből feleleveníteni: „Keveset tudtam személyedről, élettörténetedről. és ennek zömét sem tőled. Krassótó! értesültem, hogy „cionista izgatásért" a hetvenes évek elején egy évig börtönben is ültél. Amikor köztudottá vált. hogy társ-, illetve főszerkesztő vagy közös lapunknál (bár — sajnos — a nevedet soha nem írtad le benne), akkor egy jól értesült »Oral Historye-s jóakaró nem mulasztotta el, hogy orrom alá dugjon '57-es Népszabadságokat, melyekben egy bizonyos Gadó György az ellenforradalmárok példásan kémén;, megbüntetését szorgalmazza ,.. Máig se »nyomoztam kié, hogy te vol«
