Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-01 / 8473. szám
Magyar Hírlap 1993.máj.25. íil ^ ^ Magyarországon is súlyosbítják a pénzmosók büntetését' Illegális pénz nem vész el, legfeljebb átalakul A földi halandó szinte fel sem tudja fogni, hogy micsoda tetemes összegek fordulnak meg a „pénzmosodákban”. Csak dollármilliárdokban mérhető ugyanis annak a pénznek a mennyisége, amely nek forrása illegális, ám amelyeket — különféle trükkökkel legálissá téve — beáramoltatnak a gazdaság vérkeringésébe. Igazából nem is létezik erre vonatkozó nyilvános statisztika, ami — tulajdonképpen — érthető is; az illegális kábítószer-kereskedelemből, fekete fegyverüzletekből, s más bűncselekményekből származó pénzek, még ha le fülelik is „mosóikat”, nemigen kerülnek be a hivatalos statisztikákba. Becslések szerint az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelemből származó pénznek azonban 50-70 százalékát pénzmosás útján legalizálják a bűnözők. „A pénzmosás kifejezés azt a tevékenységet jelenti, amely megváltoztatja az illegálisan szerzett pénz azonosságát, és legális forrásból származónak tünteti fel azt. Három fázisa van: az elhelyezés, a bújtatás és az integrálás. A készpénz névtelenséget biztosít a szervezett bűnözés számos formájához, így különösen a kábítószer-kereskedelem, a fegyverkereskedelem és a terrorizmus szokásos közvetítő eszköze.” Egyebek között ez áll abban az indokolásban, amellyel a parlament elé beterjesztett Btk-módosítás tervezete magyarázza a magyarországi szabályozás bevezetésének szükségességét. A pénzmosásról konkrét információkhoz, de még sztorikhoz is csak nehezen, s akkor is többéves késéssel, jószerint nevek és helyszínek megjelölése nélkül férhet hozzá az ember. A homály persze nem véletlen: a bűnüldöző szervek nem szívesen árulják el metódusaikat, mint ahogy a pénzmosás lefülelésében, de legalábbis a gyanú megfogalmazásában élenjáró bankok sem szeretnék, ha a pénzmosók a kelleténél többet tudnának sikeres lefülelési módszereikről. Mint ahogy általában nem lehet sokat tudni arról, milyen méreteket ölt egy-egy nyugati országban a pénzmosás — csak sejteni lehet a mértéket és a növekedési ütemet egyes nyilvántartásokból. 1987-ben például Nagy Britanniában 501 pénz- ijnosásra vonatkozó bejelentés érkezett az illetékes szervekhez, 1990-ben már 1981, s 1991-ben elérte a 3 ezret. A pénzmosásra utaló jeleket leginkább a bankok észlelik: a bejelentések 90 százaléka a pénzintézetektől származik. A felderítést alaposan nehezíti ennek a bűncslekménynek az országhatárokon átívelő jellege. Az alábbi eset akár tipikusnak is nevezhető: az Egyesült Államokban utcai kábítószer-eladásokból összegyűjtött készpénzt Kanadába csempészték, ahol pénzváltó üzletbe fektették azzal a céllal, hogy a bankjegyek névértékét növeljék, s egyben csökkentsék a pénz tömegét. Futárok légi úton Londonba szállították a pénzt, ahol egy jerseyi pénzintézet bankfiókjába fizették be. Londonban vizsgálatot indított őfelsége vám- és adóhivatala, s ennek folyamán fény derült arra, hogy banki’átutalásokat végeztek az Egyesült Királyságból Jerseybe, ahol egyazon vállalat nevére 14 csekkszámlát nyitottak belőlük. A pénzt pedig visszahonosították Észak-Amerikába, természetesen az eredet eltitkolásával. Egy olyan ingatlanügynökségnek nyújtott álhitelek formájában történt ez, amelynek tulajdonosa maga a hitelező volt. A jerseyi letétet használták fel jelzálogkölcsönként. így került vissza a mosott pénz az eredeti helyszínre, az eredeti „tulajdonosok" rendelkezésére. Mint a példaértékű, megtörtént eset is mutatja: a bűncselekmény nemzetközi volta miatt is a Nyugatnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy a világ minden régiójában hozzájuk hasonló intézkedéseket vezessenek be, illetve hogy a lehetőségekhez képest tárják fel a helyzetet. A kelet-közép-európai, így a magyarországi pénzmosás azonban csak az elmúlt években érett „helyzetté". Szakértők szerint ugyan még nincs nagy baj. A közelmúltban az OECD által szervezett nemzetközi pénzmosási konferencián is foglalkoztak a régióval, kifejtve: Kelet- Közép-Európa egyelőre még nem jelentős központja a pénzmosásnak, ám már van gyanú, sőt bizonyíték is arra nézve, hogy a térség országainak egyes állampolgárai maguk is bekapcsolódtak ebbe az illegális tevékenységbe. Ráadásul a jogszabályok szempontjából nem eléggé lefedett ez a fajta bűncselekmény — így komoly lehetőségek rejlenek az elkövetői számára az illegálisan szerzett pénz legalizálásában. Nemzetközi szakértők attól is tartanak, hogy a régión végigsöprő privatizálási hullám kiváló lehetősé-23.5 A Btk. 303. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Pénzmosás 303. 5 0) Aki a más által elkövetett terrorizmussal, kábítószerrel való visszaéléssel vagy fegyvercsempészéssel összefüggésben keletkezőn anyagi javakat elrejü, azáltal, hogy a) az eredetét, illetőleg valódi természetét eltitkolja vagy elleplezi, b) az eredetéről, illetőleg valódi természetéről a hatóságnak hamis adatot szolgáltat bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő tz is, aki az ott emlírttttjoya^jfulaat -a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, használja vagy felhasználja, b) megőrzi, kezeli, értékesíti, az anyagi javakkal vagy ellenértékével bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha az anyagi javak eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást a) üzletszerűen vagy pénzmosással foglalkozó szervezet keretében, • b) pénzintézet, értékpapír-forgalmazó. befektetési alap. biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, ‘ f ej hivatalos személyként. d)ügyvédként köveú el. (4) Aki a pénzmosásra vonatkozó, törvényben élőin bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki a (4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettségének gondatlanságból nem tesz eleget, vétséget követ el. és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (6) Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel.”
