Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-01 / 8473. szám

Új Magyarország 1993.máj.26. r » A NATO társult tagságának ötlete Kiskapu a vétlenséghez Hozzák létre a NATO társult tagságának intéz­ményét - így foglalható össze az a javaslat, ame­lyet Csóti György (MDF), a parlament külügyi bizottságának alelnöke és Wachsler Tamás (Fi­desz) parlamenti képviselő vetett föl az Észak­atlanti Közgyűlés a napokban megtartott ülésszakán. A NATO vezetőivel nem tárgyaltak az ügyről. A NATO mellett 1955 óta, a szervezet parlamenti háttereként működő Észak-atlanti Közgyűlés nem döntéshozó testület, általában javaslatokkal segíti a NATO munkáját. A berlini ülésszakon azt vitatta meg a 31 rendes és társult tagállam (ha­zánk ez utóbbiak közé tartozik), miként válhat a NATO védelmi jellegű tömörülésből egyre in­kább stabilizáló, békefenntartó feladatokat ellátó szervezetté. A társult tagság ötlete pedig éppen azért érdemes a továbbgondolásra, mert egyrészt nem veszélyeztetné a NATO jelenlegi működő­képességét, másrészt pedig Oroszország a kelet­európai államok társult NATO-tagságát valószí­nűleg nem nehezményezné annyira, mint a ren­deset. Az ötletet nem a magyar állam hivatalos java .lataként, hanem saját elképzelésként vetet­ték >el a közgyűlésen részt vevő magyar képvi­selők. Az egész tehát egy próbaszonda, és így is kell értelmezni - hangzott el a tegnapi sajtóérte­kezleten. Amennyiben a tagországok többségének tet­szik az ötlet, a közgyűlés őszi, koppenhágai ülésszakán javasolhatják a társult tagság intéz­ményének bevezetését, és miután a 16 NATO-or­­szág parlamentje ezt meg is teszi, akkor kerül­hetne sor annak meghatározására, mely orszá­gok jöhetnek társult tagként számításba. Hogy ez mikor valósulhat meg, nehéz kérdés, esetleg 1995-ben - hangsúlyozta Csóti György. A javaslatot mindenesetre a közgyűlés vezető­je és résztvevőinek egy része jónak találta. Am hogy legyen is belőle valami, ahhoz nem elég az adott országban a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a fegyveres erők feletti dvil ellenőrzés. A hadsereg fegyverzetének és veze­tési rendszerének is kompatibilisnek kell lennie a NATO-csapatokéval. Hazánk esetében ez utóbbi feltétel hiányzik, és teljesítése nagy erőfe­szítést igényel majd A társult ország státus tehát a teljes tagságra való felkészülés lépcsőfoka le­hetne, már ha a brüsszeli NATO-központ is lát fantáziát a dologban. Ha nem, más megoldás is lehetséges. Csóti György a társult tagságra vonatkozó fel­vetés mellett szorgalmazta azt is, hogy a béke­­fenntartó erők kiképzéséről hozzanak gyakorlati döntéseket. Indítványozta, hogy a közelmúltban létrehozott Észak-atlanti Együttműködési Ta­nács létesítsen irodát a brüsszeli NATO-központ­­nál, ezáltal naprakész konzultációs lehetőséget teremthetne a Tészt vevő országok számára. A ja­vaslatok sorában elhangzott az is, hogy a NATO- val együttműködő államok elleni agresszió ese­tén lépjen működésbe a NATO-válasz automa­tikus előkészítő mechanizmusa. Kovács László (MSZP) óvott attól az illúziótól, hogy Magyarország a közeljövőben státust kap a NATO-ban. Másfelől attól sem kell tartania senkinek, hogy az egyik blokktól éppencsak megszabadulva Magyarország most egy másik paktumba lép be. J.I.B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom