Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-01 / 8473. szám

Népszabadság 1993.máj.26. c EXKLUZÍV INTERJÚNK AZ EUROPA BANK ELNÖKÉVEL Magyarország félmilliárd ECÜ-re számíthat Továbbra sem lanyhul a brit közvélemény ér­deklődése az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és különösen annak elnöke, Jacques Attali iránt. Folyik az auditáló bizottság munkája a bank állítólagos túlköltekezésével kapcsolatban, amely éppen a második éves közgyűlés előtt látott napvilágot. Mint arról a Népszabadság is több­ször beszámolt, a Financial Times tekintélyes brit gazdaságpolitikai napilap szerint kétszer annyit költött magára a bank (több mint 200 millió fon­tot, ebből 55,5 milliót székháza berendezésére), mint amennyi pénzt különböző projektekre a cél­országoknak, Kelet-Közép-Európának folyósí­tott. Az FT a márványburkolat 750 ezer fontot felemésztő kicserélésén kívül különösen sokallja Attali 748 ezer fontos magánrepülögép-számlá­­ját. Hétfői számában a lap meghökkentő részle­tességgel közli azt a kizárólag belső forrásoktól kiszivárogtathatott információt, 1992-es 26 kül­földi útján hova, hány munkatárssal, mennyi pénzért és mely chartertársasággal utazott Jacques Attali és az alternatív menetrend szerinti járatok felsorolásával próbálja bizonyítani, hogy az indo­kolt összegnek sokszorosát költötték és általában meg lehetett volna oldani egyszerűbben is az uta­zást. A bank elnöke nem hajlandó nyilatkozni a mar egyszerűen Marblegate-ként emlegetett ügy­ről, a tervezett takarékossági lépésekről, a bank várható átszervezéséről. A Népszabadsag londoni tudósítójával készült exkluzív interjú során ugyancsak nem kívánt beszélni nemrégiben meg­jelent „Verbatim" (Szó szerint) című, közel ezer­oldalas politikai memoárjáról, amelynek egy ré­szét, a Mitterrand francia elnök és az irodalmi Nobel-dijas Elie Wiesel közti beszélgetéseket a Le Nouve! Observateur francia magazin plágium­nak nevezi. Attali a maga részéről becsületsértési pert indított a hetilap ellen. Mennyiben változott meg Ke­­let-Közép-Európa azóta, hogy két évvel ezelőtt egy nagysza­bású vízió eredményeként lét­rehozták az Európa Bankot? - kérdeztem bevezetőül Jacques Attalitól, aki elmondta: az első számú különbség, hogy a politi­kai változások következtében a korábbi hét helyett ma 35 cél­országgal kell dolgoznia és biz­tosítania mindenekelőtt a gaz­daság működéséhez alapvetően szükséges (politikai, pénzügyi, jogi) intézményrendszer kiépí­tését. Másrészt különbözőek az egyes országok: Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztár­saság egészen más elbírálás alá esik, mint az összes többi. Har­madrészt két évvel ezelőtt senki nem számított ekkora recesszi­óra. A nyugati dekonjunktúra lehetetlenné teszi ezen országok remélt segítökészségét, más­részt lassítja nyugati résztulaj­donú vegyes vállalatok kiala­kulását a térségben. Az egy hónappal ezelőtti EBRD-közgvűlés üzenetéről Attali elmondta: kirajzolódott, hogy a helyi munkahelyek léte­sítésére kell koncentrálni, mi­közben ilyen értelemben de­centralizálják a bank tevé­kenységét. A banknak komoly leckét jelent, hogy a leghatéko­nyabban kell hasznosítania az adófizetők pénzét. Az elnök azonban nem vonja le a köz­gyűlést megelőző és követő vi­tákból azt a tanulságot, hogy gyorsítani kellene a projektek jóváhagyási folyamatát és a pénzfolyósítást, mert félő, hogy ez könnyelmű döntésekhez és hibákhoz vezetne, ami újabb birálatokat váltana ki. Összehasonlítandó két évvel korábban kidolgozott, majd többször is hangoztatott kon­cepcióját az Atlanti-óceántól Szibériáig húzódó „kontinen­tális közös piacról” a ma ta­pasztalt, gyakran protekcionis­ta tendenciákkal, Attali úgy vélekedett, hogy ő nem „Euró­pa elnöke”, a politikusok dolga lett volna megvalósítani az ál­tala körvonalazott ötletet. To­vábbra is azt gondolja, hogy a kelet-közép-európai országok­kal kötött kereskedelmi egyez­mények a Nyugat számára is életfontosságúak a béke szem­pontjából Magyarországnak mielőbb az Európai Közösség tagjává kell válnia és a térség valamennyi országával, bele­értve a volt szovjet köztársasá­gokat is, társulási szerződést kell kötni. Nagyon pozitívnak tartja az EK brüsszeli bizottsá­gának a piacra jutás feltételeit jelentősen javító legfrissebb ja­vaslatait, amelyeket a koppen­hágai Európa Tanácson való­színűleg el is fogadnak. Magyarországnak a bankon belüli megítélésével kapcsolat­ban az elnök megjegyezte, hogy a választások közeledtével nö­vekedni fog a bizonytalanság, mert a gazdasági megélénkülés nem elég gyors és emelkedik a munkanélküliség. Ha a kor­mány meg akarja őrizni a pénzvilág bizalmát, a költség­­vetést hozzá kell igazítania a nemzetközi előírásokhoz és végre kell hajtania a fiskális reformot. Attali biztatólag tet­te hozzá, hogy sok nyugati or­szág cserélne Magyarország költségvetési deficitjével. Az Európai Bank elnöke nem kívánt állást foglalni a Nemzet­közi Stratégiai Kutatások Inté­zete által megfogalmazott heh zetfelmérésröl, mely szerin Magyarország bizonytalanság tényezővé vált. annyit azonba: általánosságban megjegyzett hogy a recesszió a világon min­denütt nacionalizmushoz é: idegengyűlölethez vezet. A: Európa Banknak segítenie kel abban, hogy elinduljon a növe­kedés és a magyar áruk eljussa­nak a világpiacra. A maga részéről a bankelnöl helyesli a tömeges privatizácic elterjedését Magyarországon, hí éz kedvez a magyar befektetők­nek, és intézményesen is szíve­sen támogatja a folyamatot amennyiben ezzel kapcsolatos döntés születik. Általánosság­ban is elégedett a bank által ed­dig elfogadott 13 magyar pro­jekttel. melyből kettő valósul .meg az állami szektorban, t távközlésben, illetve az útépí­tésben. A jóváhagyott 264 millic ECU-ból 74 millió ECU-t folyó­sítottak is - ez az arány jelentő­sen meghaladja a banki átlagot Húsz technikai segítségnyújtás programot terveznek, többel között a bankszektorban, a kép­zésben, a környezetvédelemben mezőgazdaságban, vegyiparban A jelenleg kidolgozás és elbírá­lás alatt álló 11 projekt értéke 270 millió ECU. ebből négy az állami, hét a magánszektorban realizálódhat. Ha az elképzelé­sek valóra válnak, év végére a magyar portfolió elérheti az 50C millió ECU-t. A lehetséges álla­mi befektetések a községfejlesz­tés, a budapesti tömegközleke­dés javitása. a Budapest-Bécs autópálya építése területén va­lósulhatnak meg. és dolgoznak egy mezőgazdasági hiteikére: felállításán is. R. Hahn Veronika

Next

/
Oldalképek
Tartalom