Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-11 / 8479. szám
/■*> egyszerűen nem igaz. A kormányfő teóriája e tekintetben megbukott. A mngynrországi szélsojobboidalt éppen Antall József „növesztette fel”. Mindemellett nem hiszem, hogy a szélsőjobboldalnak komoly tömegbefolyása lenne nálunk. A közvélemény-kutatások - de a napi tapasztalatok is - azt mutatják, hogy az állampolgárok döntő többsége a nyugodt, kiegyensúlyozott politikai erőkhöz vonzódik.- Csakhogy időközben az országban egymillióra duzzadt a munkanélküliek száma, s az év végére már félmillióra teszik azokét, akik a segélyezésből is kiszorulnak. Nem tart attól, hogy a talajvesztett emberek könnyebben kerülnek a szélsőséges ideológiák bűvkörébe?- Bár számos történelmi példa bizonyítja, hogy a szociális elégedetlenség bázisa lehet a szélsőséges mozgalmaknak, én - a mi viszonyaink ismeretében - nem fogadom el azt, hogy a munkanélküliek döntő többsége a szélsőjobboldallal vagy a szélsőballal szimpatizál. Inkább azt gondolom, hogy a gazdasági stabilitást ígérő, de alapvetően a piacgazdaságban gondolkodó erőket támogatnák. Mert ezek programját tekintenék reálisnak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az autoriter társadalmak kialakulásában milyen nagy szerepe volt a külső politikai nyomásnak, illetve a Belső rohamcsapatoknak, félkatonai alakulatoknak. A szkinhed-jelenség nálunk eddig inkább csak szomorú divat volt. Ám abban a pillanatban, hogy a kormányhoz közel álló erők, netán képviselők támogatásával félkatonai csoportokká szerveződhetnek, megkezdődhet a szélsőjobb szervezeti kiépülése. Ez az a pont, ahol már nem lehet lebecsülni a háttérerőket, és ahol már nem lehet kesztyűs kézzel bánni a szereplőkkel sem. Szerencsére még nem tartunk itt, csak próbálkozásoknak lehetünk tanúi. De nem szabad alábecsülni a jelenség veszélyességét.-Az igazságtétcli törvények kapcsán mindvégig azt az álláspontot képviselte, hogy - az érintettek szubjektív igazságát nem vitatva - gazdasági, jogi és morális értelemben mindez érdemben nem visz előre. Most mégis egy paritásos bizottság felállítását javasolja az 1956 utáni ügyek kivizsgálására. Miért?- Úgy gondolom, hogy ilyen módon lehetne végre lezárni ezt a kérdést. Ugyanis a koalíció erőfeszítései a jogi rendezésre sorra megbuknak. Példa erre a guruló dollárok ügye, amely végül is azt a képzetet erősíti az avatatlanokban, hogy a bűnösök éppen a jog segítségéve! bújhatnak ki a felelősségre vonás alól. Ez viszont a jogállamiságba vetett hitet roncsolja. Ezért ie tartanám fontosnak egy ilyen parlamenti bizottság felállítását, amely pontosan felmérné, hogy milyen esetekben van szükség a büntetőjogi felelősség megállapítására, milyen esetekben nincs jogi felelősség, de lehet politikai vagy morális felelősségről beszélni. Ezeket szigorúan el kell egymástól választani. Tudni kel! azt is, hogy a politikai felelősség etikája a világ demokratikus államaiban abban áll, hogy ha valakire a vétség rábizonyosodik, akkor elhagyja a politikai terepet, kiválik a közéletből. Viszont azzal is számolni kell, hogy az idő bölcsebbé tesz, ezért nem szabad elhamarkodottan ítélni. Ha felállna az általam javasolt bizottság, akkor munkája legalább két évet fogna át. Ebből adódóan áthidalná a választási ciklust is.- A koalíció feltehetően a választási kampány során felhasználná az egykét „mintaperból" nyerhető előnyöket, ezért is ragaszkodnak az általuk kidolgozott jogi megoldáshoz.- Kihasználhatnák, ha egyáltalában eljutnának odáig. De nem tudnak, mert jogilag kivitelezhetetlen...- Az ellenzék egy részének is fűződhet érdeke ilyen perekhez...- Persze, mert ezzel gyöngíteni lehetne az MSZP-t. De nem fog ezzel élni, mert eddig is és ezután is ragaszkodik a jogállam szabta keretekhez.-Az előbb beszéltünk arról a taktikai megfontolásról, ahogyan az Antall-kormány elhatárolódott a szélsőjobbtól. Ennek részeként viszont olyan retorikát alkalmaztak, amely azt sugallta: a szélsőjobb azonos a baloldallal. Nem a szclsobaloldallal, hanem a baloldal - mint eszme és értékrendszer - egészével. Mi erről a minősítésről az álláspontja?- Közhelynek vesszük, hogy egy sikertelen baloldali rezsim után a jobboldali politizálás iránt van fokozottabb társadalmi várakozás, mint ahogy a sikertelen jobboldali politizálás hozzájárulhat a következő választási ciklusban a baloldal előretöréséhez. De hogy a szélsőjobb őrjöngése úgy általában a baloldalt erősítené? Ezt nem hiszem. Inkább azt tapasztalom, hogy mivel szabadjára engedték őket, ezért megerősödhetnek, és a - feltételezhető - ötszázalékos szavazati arányukat feltornázhatják nyolcra. Ez az egyik következmény. A másik, ami logikus lenne és aminek sajnos kevésbé látom a nyomát, hogy a szélsőjobb markánsabbá váló jelenléte erősítené a demokratikus erők összefogását. Én azt tartanám szükségesnek, hogy az adott helyzetben a konzervatív és a liberális erők, együtt a szocialistákkal, képesek legyenek elhatárolódni ezektől a folyamatoktól.- Igen rokonszenves, amit mond, de sajnálatosan nem tekinthető a Fidesz álláspontjának. Gondolok például azokra a támadásokra, amelyek a Demokratikus Chartát érték az Ön pártja részéről, s amelyek egy új, antifasiszta népfront létrehozásával vádolták meg az MSZP-t és az SZDSZ t.- E kérdés megítélésében eltérnek Fideszen belül a nézetek. Én nagyon örülök, hogy aláírója lehettem a Demokratikus Chartának, s nem tekintem olyan szerveződésnek amely bármiben is veszélyeztetné a parlamenti pártok integritását. Más kérdés, hogy a Charta minden akciójának megszervezésével -a pártszónokok szerepeltetésével stb. - nem feltétlenül értek egyet. De miért is kellene ezt tennem? Miért nem természetes, hogy egy ilyen sokféle gondolkodást tömörítő civil szervezet működésében jelen vannak olyan jelenségek is, amelyeket például fideBzesként nem támogatok?! A Demokratikus Charta alapvetően arról szól, hogy a demokratikus minimumok védelmében össze tudnak fogni a legkülönbözőbb pártállású, de demokratikusan gondolkodó emberek. Erre továbbra is szükség van. Éppen ezért az összefogásnak ezt a módját sérelmezni vagy vitatni egy-egy párt szempontjából nem tartom helyesnek.- Orbán Viktor nemrég úgy definiálta a Fideszt, hogy jobbközép párt. Ebben a közép-európai erőtérben, amelyben élünk, és egy ilyen jobbközép kormányzás mellett, mint amit tapasztaltunk, hogy fér össze ez a politikai arcéi a Fidesz eddig hangsúlyozott liberalizmusával és pragmatizmusával?- Ez inkább Viktor öndefiníciója. A Fideszben többféle politikai áramlat él együtt. Vannak, akik a jobboldalhoz érzik magukat közelebb, vannak, akik a balhoz. Nekem az az álláspontom, hogy a Fidesz akkor politizál jól, ha a centrumban marad. Ezt én nem politikai divatból mondom, abban az értelemben, hogy a mindenkori politikai mezőnyhöz képest legyünk a centrumban, hanem a tényleges centrumot tekintem liberális mezőnek. Azt, amelyben a liberalizmus igen széles eszmeáramlatának sokféle követője egyaránt otthon van és együtt tud működni. Európában éppen akkor lett erős a ■
