Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-04 / 8475a szám

Pesti Hírlap 1993.jún.1.

8

— Elnök úr, mindenkit nagyon érdekel, hogyan viszonyul az MDF liberális szárnya a párt centrumához; ugyanehhez hogyan viszonyul a párt radikális szárnya, élén Csurka Istvánnal; ugyanakkor hogyan viszonozza a centrum a viszonyulásokat. Sokunk ítélete szerint ezek az egymásnak nagyon is j ellentmondó pártrészek akaratuk ellenére és paradox módon mégis egymást támogatják, a tekintetben, hogy a kőié per ók munkáját alaposan megnehezítik.

— Míg Csurka körül való- ! ban körvonalazódni látszik az MDF-en belül egy csoport, amit már radikális szárnynak is nevezhetünk, azt a néhány politikust azonban, aki a sajtóban folyamatosan megjelenve, egyénieskedő, akciózó megnyilvánulásaival tartja állandó izgalomban a Magyar Demokrata Fórum tagságát, aligha indokolt külön szárnyként értékelni, hiszen súlyuk az MDF tagságán belül számarányukkal azonos. Persze jelentőségük ennél valóban nagyobb, de paradox módon éppen azáltal, hogy az ő megnyilvánulásaik, amelyekkel Csurka ellen felléptek, az MDF tagjai és szimpatizánsainak körében olyan visszatetszést keltettek, amellyel éppen Csurkát erősítették. A sajtóban való aránytalanul gyakori szerepléseik — „talán nem véletlenül” — politikai súlyuk látszatát erősíti, ami a magyar demokraták ellenérzését és Csurka táborát növeli.

— Elfogadva a különbségtételt, akkor úgy teszem fel a kérdést, hogy miképpen viszonyulnak az MDF centrumához egyfelől a Csurka vezette radikálisok, másfelől az a néltány közismert liberális politikus, akik — ha az MDF-en belül nem is — a sajtóban mideaképpen előtérbe kerülvén jelentős hatással vannak az MDF erőviszonyainak alakulására?

— A radikális-liberális ellentétpár kapcsán fontos még két kiegészítést megtenni: egyrészt, ha radikális szárnyról beszélünk, akkor vegyük figyelembe, hogy mindannyian radikálisok vagyunk abban az értelemben, hogy szeretnénk, ha a változások határozottabban, egyértelműbben, gyorsabban, igazságosabban mennének végbe, és ezért megpróbálunk minden tőlünk telhetői megtenni. A küKÓNYA IMRÉVEL, AZ MDF FRAKCIÓVEZETŐJÉVEL BESZÉLGET BALASKÓ JENŐ

hz egység helyreállítása közös feladat

lönbség a hogyanban van. Engedjük-e magunkat indulatainktól elsodortam, vagy a kívánalmakat a realitásokkal szembesítjük éppen annak érdekében, hogy céljainkat minél nagyobb mértékben megvalósíthassuk. Elvetjük-e mindazt, amit 3 év alatt csináltunk, vág)' továbbra is vállaljuk azt a hálátlan feladatot, amit a kormányzás jelent egy olyan országban, amelyet lepusztult állapotából kell műtétek sorozatával kigyógyítani. Aki a valóságot figyelmen kívül hagyja, és aki a kormányzati felelősség nyűgétől szabadulni óhajt, attól útjaink hamarosan elválnak. De a centrumhoz sorolom a legradikálisabb gondolkodású magyar demokratát is akkor, ha a valóság talaján politizál, és vállalja a kormányzati felelősséget. A másik dolog, hogy indokolt-e liberálisokról beszélni akkor, amikor a radikálisokkal szemben akarjuk a másik szélsőséget megjeleníteni — némileg erőltetett módon? Úgy vélem, hogy a liberalizmust, amely az MDF által váltott széles körű értékrend egyik meghatározó eleme, nem szerencsés összekapcsolni néhány kevésbé népszerű politikus céltévesztő, rossz hatású politikai gyakorlatával. Ha nagyon muszáj, akkor ezt a néhány politikust — és persze nem az egyébként csekély hatású liberális alapítvány körül tevékenykedőket egészében — tényleg csak a meghatározhatóság kedvéért inkább doktrinereknek nevezném.

— Adva van tehát az MDF- i centrumról egyaránt eltérő két

politikai vonal; a radikális szárnyé és a doktriner liberálisoké. Mi közöttük a hasonlóság és mi a különbségt

— A doktriner-liberálisok a párttöbbség ellenében akarják szemléletüket — és önmagukat — előtérbe helyezni, míg a radikálisok egy teljesen más világlátás bűvöletében kívánják az MDF-et birtokba venni. Míg azonban az előző próbálkozás az MDF-ben belül eleve kudarcra van ítélve — Elek vagy Debreczeni elenyésző számú híveikből adódó csekélyke súlyukkal képtelenek az MDF-et belső egyensúlyából maguk felé billenteni és a politikai döntéseknél esetleges külön akaratukat a

centrummal szemben érvényesíteni — addig a radikálisok az MDF-tagság valódi értékeire és tiszteletre méltó érzelmeire, a hazaszeretetre és az igazságérzetre hivatkozva a reálpolitikát folytató centrumot jó eséllyel háttérbe szoríthatták volna, különösen, hogy akaratlan szövetségesekre találtak a doktrinerekben, akiknek a meg-megűjuló akciói az MDF belső erőviszonyait az általuk célzottal ellentétes irányban befolyásolták.

— Felmerül a kérdés, hogy vajon milyen szerepe van az MDF belső megosztottságában, a három különböző szellemi örökség közötti különbségtételének, másfelől igaz-e, hogy ez a rendkívül széles politikai értékskála önmagában hordja az ellentétek szükségszerűségét.

— Az MDF nem ideológiai párt, és a tagság túlnyomó többségét az ideológiai kérdések teljesen érintetlenül hagyják. Ugyanakkor természetes, hogy egy politikai pártban, különösen a párt életének az első szakaszában folyhatnak komoly viták az eszmei politikai örökségről és egyéb ideológiai kérdésekről. Ezek a viták belső hatalmi harcok részeként is jelentkeznek, de a leghatározottabban tagadom azt, hogy az MDF széles körű értékrendszere egymással nehezen összeegyeztethető értékeket tartalmazna, szükségszerűvé téve az ellentéteket Ellenkezőleg: igenis vallom hogy azok a politikai értékek amelyeket a népi foganlatású plebejus indíttatású széllé miség, vagy amelyeket a ke reszténydemokrácia, illetve < nemzeti liberális eszmekor je lent, nagyon is jól összeegyez tethetők, nemcsak egy párt ban, hanem egyetlen ember ben is. Az MDF-tagok zömére éppen az jellemző, hogy — anélkül, hogy ezzel különösen foglalkoznának és magukat belső elemzésnek vetnék alá — mindhárom eszmekörnek egyaránt hívei. De megjegyzem, hogy az sem jelent problémát, és nem csökkenti egy párt belső kohézióját, ha a tagság egy része bizonyos értékek iránt kevésbé fogékony, mint más, ugyancsak fontos politikai értékkel szemben. Nem az a lényeg tehát az MDF-en belül, hogy ki az igazán liberális, népi vagy

kereszténydemokrata, hanen az, hogy minden egyes MDF es a nemzet iránt elkötelezve a parlamentáris demokrácia a jogállam és a piacgazdasá; értékeit tiszteletben tartva po litizáljon. Ennek során min denki felmutathatja az MD1 szerteágazó értékrendszeré nek azokat az elemeit, ame lyeket a legfontosabbnak tar — és jól is teszi, ha ezeket fel mutatja, hiszen ily módon i szerezhet az MDF számár követőket és szimpatizánso kát —, de nagyon rosszul te szí, ha az MDF értékrendjéb tartozó értékek egy csoportjá a másik visszaszorításával ki vánja előtérbe helyezni. Eg) részt azért, mert az MD rendkívül széles körű értélrendszere teszi lehetővé néppárti és középpárti jelit get, a széles körű kapcsolód;! si lehetőséget más politik. erőkhöz, és hozzájárul nagyfokú társadalmi támog. tolisághoz, másrészt pedi megengedhetetlen, hogy eg politikai párton belül egyma ellen folyó és egymás lejárati sára törekvő ideológiai alap viták bomlasszák a párt egyse gét és tegyék kockára tekintt lyét. Erről az oldalól értékelv a centrumtól eltérő két pofit kai vonal tevékenységét me kell állapítani, hogy az MD szerteágazó értékrendszeré belül Csurka István háttérb akarja szorítani a liberali. must, ami publicisztikájába már szinte szitokszónak sz; mit; ugyanakkor a doktrim liberálisaink a saját eszmi rendszerüket akarják uralki dóvá tenni az MDF többszól múságán belül.