Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-17 / 8467. szám
Pesti Hírlap, 1993.5.12 nem azok, akik fegyvereladási botrányba keveredtek, és akik a parlament beleegyezése nélkül írták alá a megállapodást. Ezután Miklós Árpád intermezzója következett. A képviselő azt javasolta, hogy ameddig a Magyar Demokrata Fórum etikai bizottsága nem dönt az Antall József és Jeszenszky Gém ellen benyújtott keresetről, addig az Országgyűlés ne vegye napirendjére az alapszerződés ratifikálását. Nemmel szavazott MDF: Balás István, Bogdán F.mil, Csurka István, Deme Zoltán, Fekete Gyula, Fodor András Attila, Halász István, Horváth laijoi, Kelemen József Király B, Izabella, Miklós Árpád, Nagy István, Réti Miklós, Roszik Gábor, Szeleczky Zoltán, Székelyhídi László, Szél Péter, Szilaiy György, Szúci M. Sándor, Takács Péter, Tóth Albert, Tóth-Kurucz János, Vona Ferenc, Zacsek Gyula, Tétényi Zsolt Független: Bertha Zoltán, Dénes János, G. Nagvné Maczó Ágnes Kisgazda 36-ok: Dragon Pál, Gerbovits Jenő, Prepejiczay István KDNP: Gáli Ákos Kisgazdapárt. Győriványi Sándor, litván József, Iván Géza, Izsó Mihály, Kávásry Sándor, Sümegi Sándorné, Torgyán József Tartózkodott MDF: Bognár László, Gyarmati DezJŐ, Sárossy László, Szabó Lukács, Szilassy Géza, Török Gábor, Varga Zoltán Független: Balogh Gábor Kisgazda 36-ok: Kocsenda Antal, Szabó Lajos, Tóth Imre, Vincze Kálmán KDNP: Gáspár Miklós, Horváth Tivadar, Inotay Ferenc, Mózs József, Rótt Nándor . Jeszenszky Géza külügyminiszter záróbeszédében hangsúlyozta: amikor a kormány 1991 decemberében megkötötte Ukrajnával az alapszerződést, akkor nemzetünk jövőjét, biztonságát és a határainkon túl élő magyarok sorsát tartotta szem előtt..Vitára természetesen szükség volt — mondotta —, de nem ezekre a szavakra, mert nyilvánvaló, hogy ez a polémia az érzelmek és az ész konfliktusa. A külügyminiszter leszögezte, nem egyoldalú szerződést kötöttünk, hanem kétoldalú együttműködési megállapodást, és a határok megváltoztathatatlanságát azért kellett belevenni a szerződés szövegfije, mert aláírásakor Ukrajna még alakulóban volt, és több állam kétségbe vonta határait. Hazánk baráti gesztusával Ukrajna első számú szövetségeseivé váltunk — mondotta a külügyminiszter. Véleménye szerint a kormány a szerződés aláírásával lebontotta a keleti vasfüggönyt, és csakis ennek következtében javulhatnak a határainkon túl élő magyarok életkörülményei. Antall József miniszterelnök a képviselők előtt válaszolt a szerződéssel kapcsolatban felmerült kifogásokra. A miniszterelnök leszögezte: vállalom ennek a szerződésnek minden következményét, és azt is, hogy Magyarország külpolitikai helyzetének és a határainkon túl flő magyaroknak az érdekében írtam alá a dokumentumot. Antall József a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az Ukrajnával 1991 decemberében megkötött szerződés nem jelenthet precedenst egyetlen szomszédos ország számára sem, mert Ukrajna a II. világháborút követően, a békeszerződések aláírásakor még nem volt önálló állam, többi szomszédunkkal ellentétben. Ugyanakkor evidenciának nevezte, hogy két ország bármikor megegyezhet új határokban, véleménye szerint erre az európai integráció fényében már nincs lehetőség Ugyanakkor elismerte, hogy az ukrán nacionalizmus valóban veszélyt jelenthetett volna a magyar nemzetiségre, ezért azzal az ukrán kormánnyal vették fel a kapcsolatot, amely elfogadta a magyar autonómia gondolatát, a magyar tanfelügyelet felállítását és magyar nyelvű tankönyvek használatát az iskolákban. A miniszterelnök végezetül reményéi fejezte ki, hogy az Országgyűlés ratifikálja az alapszerződést, és valamennyi magyar megérti, hogy hazánk biztonsága és a határainkon túl élő nemzetiségeink érdekében született a megállapodás.
