Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-04 / 8461. szám
Magyar Hírlap, 1993.4.30 Ói r* X demokraták iránt megnyilvánuló szimpátiapontoknak. A Fidesz támogatottsága (45,8 %) ezekben a korcsoportokban majdnem eléri a kétszeresét a pártra leadott szavazatok átlagának. A többi párt — az SZDSZ-t kivéve — ebben a korosztályi csoportban jóval saját átlaga alatt szerepel, legalacsonyabb a KDNP (1,3%) és az FKGP (2,5%) szimpatizánsainak aránya. Fontos jellemzője ennek a korosztályi csoportnak, hogy a másik három korosztályi csoporthoz képest itt a legkevesebb a bizonytalan, illetve nem szavazók aránya (29,1%). Az elmúlt három hónap adatai alapján a fiatal korcsoportok pártpreferenciáiban a következő trendek rajzolhatok fel: — +—Folyamatosan csökken az MDF. az SZDSZ és a FKGP támogatottsága. 2. Nőtt az MSZP támogatottsága. bár még így is rendkívül alacsony (4.5%). 3. Nőtt, majd csökkent a KDNP támogatóinak, illetve a nem szavazók száma. 4. Csökkent, majd nőtt a Fidesz és az egyéb pártok szimpatizánsainak a száma. A középkorú korosztályok körében a Fidesz relatív (26,1%), de még mindig meghatározó súlya jellemző. Az elmúlt három hónap dinamikájának szempontjából nézve a fiatal demokraták relatív túlsúlya fokozatos és jelentős csökkenést mutat, bár a támogatás nagysága így is több mint kétszerese az utána következő MSZP- nek. Ebben a korcsoportban már lényegesen nagyobb támogatottságot élvez az MSZP, az SZDSZ és az MDF. A trendeket vizsgálva azt mondhatjuk, hogy az MSZP. az MDF és a KDNP támogatottsága folyamatosan növekszik, az SZDSZ-é szignifikánsan, az FKGP-é pedig egyenletesen csökken. A márciusi adatok szerint ezekben a korcsoportokban kapták az egyéb pártok a legtöbb támogatást, egyébként a szimpatizánsaik száma a fiatal korosztályokat kivéve minden életkori csoportnál folyamatosan nő. Amennyiben két nagyobb életkori csoportra osztjuk a választópolgárokat 18—49 évesekre és 50 évesnél idősebbekre, akkor rendkívül érdekes összefüggésekre bukkanunk (lásd ábránkat az 1. oldalon). Az 50 év alattiak pártszimpátiáit összesítve a Fidesz abszolút túlsúlyos szerepe érvényesül, jelentősen leszakadva, de egymással nagyon szoros versenyben az SZDSZ és az MSZP következik. Az 50 fölötti korcsoportokban az MSZP és az MDF meghatározó szerepe mutatkozik, kicsit lemaradva követi őket a Fidesz. Az egyes korcsoportok pártpreferenciák szerinti megoszlása után érdemes megvizsgálni a pártok szavazóbázisának korosztályos összetételét (lásd a 2. számú ábrát). Az MDF szavazóbázisa — egyezően a fent leírtakkal — folyamatos csökkenést mutat a 18—33 éves korcsoporton belül (a januári 18.8 %-ból márciusra 14.0 % maradt). Erőteljesen nő viszont a táboruk a 34—39 éves korosztályok körében (26,4%-ról 31.2%-ra). és változó képet mutat a másik két korosztály körében. Az SZDSZ szavazótáborában a középkorosztály (43.7%-kal) játssza a meghatározó szerepet. A Fidesz után nekik van a legkisebb szavazóbázisuk a 65 év felettieknél és a legnagyobb a fiatal korosztályok körében. Az SZDSZ szavazóbázisa folyamatosan nőtt az előbb említett fiatal korcsoportokban és visszaesett az 50—65 közöttiek körében. Az FKGP szavazótáborában az 50—65 év közötti korosztályok dominálnak, ezekben a korcsoportokban a párt igen jelentősen növelte a bázisát (január: 26.6 % — március: 40,7 %). A többi korcsoportban azonban mindenhol a szavazóbázis csökkenése látható. Az MSZP szavazóbázisában közel azonos súlya van a 34—49 és 50—65 éves korosztályoknak, bár mind a két korcsoportban a bázis csökkenése mutatható ki, növekedést a fiatal és az idős korosztályoknál jeleznek az adatok. A Fidesz szavazótáborának közel fele (49.2 %) a fiatal korosztályokból rekrutálódik. A szavazóbázis több mint 80 %-át együttesen a fiatal és a középkorosztály szavazói alkotják. A 65 éven felüliek szavazótáborának aránya viszont igen alacsony (4,4 %) és folyamatos csökkenést mutat. A közvélemény-kutatási adatok szerint az elmúlt három hónapban a fiatal korcsoportok körében a Fidesz folyamatosan és dinamikusan növelte a szavazóbázisát (január 44.8 %. március 49,2 %). A KDNP szavazóinak nagy többsége (45.5 %-al a 65 év feletti korosztályból kerül ki. Ebben a körben a kereszténydemokraták radikálisan növelték a szavazóbázisukat (január: 36.5 %. március 45.5 %). Legkisebb a támogatottságuk a fiatalok körében, jelentősen visszaesett az 50—65 éves korcsoportban (35.7%-ró! 25.3%ra). de valamely est nőtt a 34—49 évesek körében. Az egyéb pártokkal kapcsolatban (miután rendkívül heterogén csoportot alkotnak) csak annyit szeretnénk kiemelni, hogy a középkorú korosztályok adják a szavazótáboruk legnagy óbb részét. Anélkül, hogy túlzottan meszszemenő következtetéseket vonnánk le egy feltételezett választási helyzetre vonatkozó állampolgárt válaszokból, miként összegezhetjük a fenti összefüggések legfontosabb tanulságait? 1. Az előzetes várakozásokkal és más kutatások által jelzett folyamatokkal ellentétben — az általunk használt adatok alapján — a fiatal korcsoportokban a legalacsonyabb a választástól biztosan távol maradók, illetve bizony tálán szavazók száma. 2. A Fidesz nyomasztó fölénnyel vezet a legfiatalabb korosztályok körében, de a választásra jogosultak 2/3-át jelentő 50 év alattiaknál is domináns szerepe van. 3. Kiélezett verseny v árható az MDF és az MSZP között az 50 ev feletti korcsoportok szimpátiájának elnyeréséért-4. A KDNP és a Fidesz szavazóbázisának összetétele majdhogynem egy más tükörképének felelhető meg. 5. A fiatal szavazók egy aránt elutasítják a volt kormánypolitikusokkal reprezentált MSZP-t, valamint a jelenlegi kormánypártokat. ezeken belül különösen az ún. történelmi pártokat (KDNP, FKGP). Befejezésül a rendelkezésünkre álló adatok alapján egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a magyar választópolgárok többségét jelentő 50 év alatti korosztályok határozottan támogatnak egy a Fidesz által szimbolizált politikai generációváltást. Egy új. fiatal politikusi generáció térnyerésének jelei az 1994- es választásokon minden bizonnyal észrevehetóek lesznek, a generációváltás kiteljesedésére azonban az 1998-as választás ad majd lehetőséget. STLMPF ISTVÁN
