Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-17 / 8467. szám

Magyar Nemzet, 1993.5.12 20 Dómiát élvezne > sajtó. A Tudományos Akadé­miáról szóló törvényjavaslat ugyanezt már meg­ajánlotta az MTA számára.- így van. A teljes autonómia azonban az idé­zett határozat szerint nem a felügyelet, hanem szervezeti garanciák kérdése, amelyek semmi­lyen felügyelő szervnek és semmilyen társadalmi vagy szakmai csoportnak sem teszik lehetővé a meghatározó befolyást a műsor tartalmára. Az Alkotmánybíróság még szervezeti tnodellt is kí­nált erre az ítélet indokolásában. Az Alkotmány­bíróságon nincs mit keresni ebben az ügyben. Az alkotmányos helyzetet kizárólag a parlament te­remtheti meg, és alkotmányi szeg, ha késlekedik. A tanulság: ha betartották volna az Alkotmány­­bíróságnak a médiumokkal kapcsolatos határoza­tait, nem len volna médiaháború. S még fonto­sabb: elkerülhető len volna az alkotmányosságon esen súlyos sérelem.- Áttérve egy másik, újabban széles körben vitatott kérdésre: még mindig túl sok szigorúan védett titka van az államnak a polgárai előtt. Gondolok itt a titkosnak kezelt kormányhatáro­zatokra. Haraszti Miklós képviselő nem kaphat meg az alapítványjuttatással összefüggő határo­zatokat Kérdés: megkaphatná-e Sólyom László, az alkotmány bíró?- Az Alkotmánybíróság által kért adatokat mindenki köteles rendelkezésére bocsátani. Ezt mondja ki az Alkotmánybíróságról szóló tör­vény.- Mintha valami hasonlót mondana ki a kép­viselők jogállásról szóló törvény is. A vitát akár a bírói jogértelmezés tartományába utalhatjuk. Csakhogy ma a bírói függetlenségnek is legalább négy fokozata létezik. Másként független a megyei elnök - akit a miniszter nevez ki más­ként a beosztott bíró - akinek alkalmasságát az igazságügy-miniszter rendeletére kötelezően vizsgálják - s másként a legfelsőbb bírósági bíró, akire a kormány igazgatási fennhatósága nem terjed ki. Hogy a miniszteri rangú alkotmány­bíróról külön ne is beszéljünk.- Az Alkotmánybíróság nem része a bírói szervezetnek. Az alkotmánybíró fölött a megvá­lasztása után még a parlamentnek sincs semmi­lyen hatalma. A bírói függetlenség kérdése egy előttünk folyó ügynek is a tárgya, ezért erről sem­mit sem mondhatok.- Egy politikai vonatkozású kérdést azonban föl kell tennem. Önt annak idején az MDF dele­gálta alkotmánybírónak. Milyen a viszonya, fel­­bőtlen-e ma a kapcsolata a kormányzó párttal?- Amikor megválasztottak alkotmánybíró­nak, a törvény értelmében tíz napon belül meg kellett szüntetnem párttagságomat, amit én levél­ben meg is tettem. Azóta az MDF-nek a háza tá­ján sem voltam. Tehát nincsen semmiféle kap­csolatom, ami magától értetődik. S hasonló a helyzet a többi alkotmánybíró esetében is.- A kormány rövidesen tárgyalja az Alkot­mánybíróságról szóló törvény módosítását. Elkép­zelhető, hogy meghívót kap a kormány ülésére is?- Az Alkotmánybíróság elnöke is lehet meg­hívott a kormány ülésén, habár eddig soha nem fordult elő. A törvénytervezeteket sem kapjuk meg, hiszen később ítélkezhetünk felettük. Az al­­; kotmánybírósági törvény annyiban speciális, . hogy ennek a törvénynek a módosítása a mi kez­deményezésünkre indult meg, s most jutott el a kormány, másrészt - kétharmados törvény lévén -a pártok közötti egyeztetés szakaszába.- Már nyilvánosságot kapott néhány javaslat Például, hogy jövőre talán mégsem fogják 10-ről IS főre kiegészíteni a jelenlegi létszámot, hogy szűnjön meg az előzetes normakontroll, illetve csak a köztársasági elnök kérhesse. Továbbá, bogy ne csak jogszabály, hanem egy bírósági dön­tés ellen is lehessen alkotmányos panasszal élni.- Az Alkotmánybíróság valóban szeretne bi­zonyos változásokat, de azt nem tudom megmon­dani, hogy van-e ennek politikai realitása.- Esztergom csak névlegesen az Alkotmánybíróság székhelye. Meg­lepte volna, ha a budai Várban talál­ható patinás épületet a kormány tit­kos határozatával egy alapítvány he­lyett a magyar Alkotmány bú-óságnak adja?- Alig várom, hogy ilyen határo­zat szülessék. Mármint hogy méltó épületbe költözhessünk.- A meg-megújuló politikai hul­lámverésben érzése szerint sikerült-e maradéktalanul megőrizni az Alkot­mánybíróság politikai semlegességét?- Az Alkotmánybíróság kulcs­­pozíciót tölt be a magyar alkotmányos életben, nem utolsósorban stabilizáló szerepe révén. Számos politikai vitát nyugvópontra tudón junatni. Ezt ga­ranciáit semlegességének is köszönhe­ti. Döntései egyrészt kifejtik az Alkot­mány tartalmát, másrészt összekötik a hazai alkotmányosságot az európai jogrenddel. S ez utóbbi is fontos funk­ciója a magyar Alkotmánybíróságnak. Strasbourgot nemcsak úgy lehet elér­ni, hogy oda fordulnak a magyar állampolgárok, hanem úgy is, ahogy mi csináljuk: minden fontos kérdés­ben megnézzük a strasbourgi judika­­túrát, s az on kidolgozott elveket alkal­•• mázzuk ítéleteinkben.- Eszerint a magyar alkotmá­nyon túl egy további, elvont alkotmá­nyosság is létezik?- Az alkotmány nemcsak az al­­kotmánytörvény betűjéből áll. Erre mondtuk mi azt - még 1990-ben -, hogy a láthatatlan alkot­mányt építjük. S lehet, hogy ezt az érzékletes ki­fejezést meggondolatlanság volt felröppenteni, mert könnyen félreérthették, állítva, hogy túl aka­runk lépni az alkotmányon. Valójában azt éitet­' tűk ez alatt, hogy az alkotmány néhány szavas mondatain túl, mi részletesen ki fogjuk fejteni, hogy mit is jelent egy-egy alapjog, hol húzódnak a határai a szabadságnak, az állami beavatkozás tehetőségének. A láthatatlan alkotmány nem más, i mint az Alkotmánybíróság által alkotott esetjog, az alkotmány értelmezése.- Sokan nem értik: hogyhogy Oyen jól elbol­­•dogulnak az 1949-es alkotmánnyal?- Ezt azt hiszem, nem igazán jóindulatú kér­dés. Ha egymás mellé teszik az 1949-es meg a je­lenlegi szöveget, akkor nem tudom, hogy mi kö­zöset találnak benne. Az új alkotmánynak persze

Next

/
Oldalképek
Tartalom