Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-17 / 8467. szám

Magyar Nemzet, 1993.5.12 21 sok indoka lehet Például az 1989-es módosítás­nak az volt hogy egy új rendszer keletkezett. De most nálunk ennél újabb rendszert csak rosszab­bat tudok elképzelni. Men hova tehetne előrelép­ni egy alkotmányos demokráciából? Tehát inkább technikai jellegű alkotmánymódosításokat tudnék elképzelni. Hogy 1989-ben miért nem született egészen új alkotmány, annak végül is politikai oka van. Azért nem akarta az Ellenzéki Kerekasztal sem, hogy a módosítást új alkotmányként hirdes­sék ki, mert rossz optikája lett volna, ha az új rend­szer alkotmányál a régi rendszer parlamentje al­kotja meg... Egyfajta szimbolikus szükségletet persze kielégíthet ha valamelyik következő parla­ment új alkotmányt hoz. Szerintem inkább olyan változásra volna szükség hogy az alkotmány job­ban kiemelkedjék a közönséges (akár kétharma­dos) törvények közül, ne lehessen könnyen meg­változtatni.- Gyakran hallani, hogy az alkotmánybíró­sági.határozatok nehezen érthetőek, esetenként már-már dodonaiak, több értelmezésük is lehet- Az Alkotmánybíróságnak kötelessége a le­hető leg szabatosabban fogalmazni és írni, hisz gyakorlatilag jogszabályi funkciót látnak el ezek a határozatok. Határozatainkkal egyben az alkot­mány tudományos és gyakorlati kommentárját is pótoljuk A döntések közvetlenül a szakemberek­nek szólnak. Mindemellett sajnálatos tapasztalat bogy akik vitatják, nem mindig ismerik és nem olvassák igazán az Alkotmánybíróság döntéseit. Ennek napjainkban egészen tragikomikus példá­ját éljük meg. Mintha csak 1988-at vagy 1989-et írnánk: belföldi és külföldi nyilvánosság, aláírás­­gyűjtési akciók, mozgalom, tiltakozás stb. Ha a fejekben is végbement volna a rendszerváltás, az­az úgy gondolkodnak, ahogy jogállamban szo­kás, akkor azzal kezdik, hogy megnézik az alkot­mányt és az Alkotmánybíróság döntéseit - és az­tán megnyugszanak.- Valóban úgy tetszik, hogy a vallásszabad­ságról szóló döntést kevesen forgatják.- Az Alkotmánybíróság 1993-ban három ha­tározatot is hozott a vallásszabadság kérdésében. Az egyházi vagyonról szóló döntés nagy része nem a vagyonnal foglalkozik, hanem a vallás­­szabadság értelmezésével. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az állam nem foglalhat állást hit­béli igazságok kérdésében, azaz éppen abban a kérdésben, ami a vallást vallássá teszi Az állam és egyház szétválasztása miatt az államnak a val­lási közösség önértelmezésére kell hagyatkoznia abban, hogy valóban vallást gyakorolnak-e. Egy másik ügyben - amelyben egy kis vallási közöség támadta a jelenlegi százas létszám alkotmányos­ságát - az Alkotmánybíróság leszögezte, bogy sem az egyéni, sem az együttes vagy közösségi vallás gyakorlás szabadsága nem tehető alkotmá­nyosan függővé, sem vallásos szervezeti tagság­tói sem a vallási közösség szervezeti formájától.- Kiktől várható el az, hogy olvassák az al­kotmánybírósági határozatokat?- Hogy a témánál maradjak, mind a hivatalo- 1 saktól, mind a választottaktól. Ha szabad így fo­galmaznom, ez a három határozat saját jogaikat illetően az egyházak bibliája kellene hogy legyen. De hát szemlátomást nem forgatják őket. A hely­zet tehát ugyanaz egyház- és médiaügyben: még mindig a politika az elsődleges az alkotmány i helyett. Visszatérve arra, hogy olvassák-e a hatá­rozatokat: a vitázók vagy nem olvasták az Alkot­mánybíróság határozatait, vagy csak azt emelik ki belőlük, ami érdekükben áll.- Ezek az ügyek persze kivételek. A három vastag kötetnyi döntés nyomán számtalan eset­ben hatályosuk az alkotmány. Ez az óriási mennyiség azzal is jár, hogy három év után az Alkotmánybíróság további működése már kiszá­mítható, s ezt most már lassan a politikusok is ér­zékelni fogják. Ez a kiszámíthatóság a jogállam elengedhetetlen feltétele. Mindez annak is kö-1 szönhető, hogy az Alkotmánybíróság soha nem I esett ki a semleges szerepéből. Ha van ma Ma­­• gyarországon intézmény, amely megőrizte az al­kotmányosan parancsolt pártatlanságát, az az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság min­dig is tudatában volt annak, ha enged bármilyen politikai befolyásnak, akkor abban a percben be­csukhatja a kaput. Bodnár Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom