Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-03 / 8460. szám

Pesti Hírlap, 1993.4.26

Továbbra is elégedetlenül...?

IH ZSUFFA ISTVÁN • A SZERZŐ A BELÜ8TMNISZTÉRJUM KÖZJOGI KELTETTES ÁLLurrmcÁRA •

Fogarasi József — aki egyökként a Magyar Közigazgatási Kamara elnöke — a Pesti Hírlap 1993. április 21 -i számában több szempontból is kifogásolta a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénnyel (Ktv.) összefüggő egyes kormányrendeleteket, illetve kormányrendelet-tervezeteket.

— Álláspontja szerint a képesítési követelményeket meghatározó jogszabály nökül kiszámíthatatlan a karrierrendszer, megtervezhetetlen a köztisztviselői előrejutás követelmény- és feladatrendszere.

A fenti vélemény a törvényi rendelkezések nem kellő ismeretét, valamint alapvetően téves értelmezését tükrözi. A köztisztviselő pályaútját (I-II-III-IV. besorolási osztályok) ugyanis kizárólag iskolai végzettségének szintje, valamint közszolgálati jogviszonyban töltött ideje dönti d (Ktv. 23. par.). Erre tekintettel a köztisztviselő által ellátandó feladatkörhöz kapcsolódó képesítési előírás a pályaút kezdetét nem befolyásolja.

Az előmenetel során a Ktv. olyan szakmai követelményeket állít a köztisztviselő elé, amelyek szintén nem kötődnek a képesítési előírásokhoz (közigazgatási alapvizsga, szakvizsga). Ezek teljesítésének feltételeit részben a Ktv., részben pedig a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgáról szóló, a közelmúltban megjelent 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet határozza meg. Mindezek alapján a karrierrendszer kiszámíthatatlanságáról, valamint az előrejutás követelményrendszerének hiányáról egyáltalán nem beszélhetünk. A képesítési előírásokat szabályozó kormányrendelet a jelenlegi előmeneteli rendszert egyáltalán nem fogja érinteni, ezért a kettő közötti kapcsolatra épített kifogás nyilvánvalóan alaptalan.

— A cikk írójának további problémafelvetése, hogy az új és korszerű képesítési előírások hiányában bárki alkalmas lehet a speciális szakismeretet és emberi rátermettséget igénylő köztisztviselői tevékenység «végzésére.

E megjegyzéssel kapcsolatban a következőkre kell rávilágítani:

Ajelenleg hatályban lévő képesítési jogszabályok [1025/1971. (VI.

.22.) Korm. sz. határozat, 58/1987. (XI. 15.) Korm. rendelet] külön rendezik a tanácsi dolgozók, illetve a központi államigazgatási szervek vezetőinek és ügyintézőinek képesítési követelményeit. A tanácsi dolgozók képesítési előírásai természetüknél fogva a korábbi tanácsrendszer kategóriáihoz igazodnak, ezért automatikus alkalmazásuk az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselőkre nem lehetséges. Erre azonban rúna is szükség, mivel a Ktv. értelmében a köztisztviselői állás betöltése a munkáltatóijogkör gyakorlójának hatásköre (pl. a polgármester), s e feladat teljesítéséhez pályázat is kiírható [Ktv. 10. par. (1) bekezdés], A pályázati kiírásiján többek között a köztisztviselői állás elnyeréséhez szükséges szakmai követelményeket is fel kell tüntetni. Ezek kialakításában a pályázat kiírója részben szabadon járhat el, s ezért csúfján szándékától függ, hogy milyen magas szakmai követelményeket kíván érvényesíteni saját köztisztviselőivel szemben. Ennyiben tehát a kötelezően végrehajtandó képesítési szabályok szintén nem befolyásolják a magas szintű szakmai követelmények érvényesítését.

A jelenlegi szakmai követelmények rendszere azonban már ma is több ponton, hol kötelező, hol pedig iránymutató jelleggel, segítséget nyújt a speciális alkalmazási feltételeik kialakításához.

a) Központi közigazgatási szerv alaptevékenysége keretében csak felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt alkalmazhat [Ktv. 7. par. (5) bekezdés], A korábbi képesítési szabályokhoz képest ez a rendelkezés lényegesen szigorúbb követelményt támaszt a központi közigazgatási szervekkel szemben.

. b) Közszolgálati jogviszony legalább középiskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselővel létesíthető [Ktv. 7. par. (1) bekezdés]. Az alkalmazási feltételek alól —a községi önkormányzat képviselő-testületét kivéve — felmentés nem adható [Ktv. 7. par. (3) bekezdés]. A felmentési lehetőség fő szabályként történő kizárása szintén szigorúbb követelményt teremt a korábbiakhoz képest.

c) A Ktv. pontosan meghatározza a jegyző, körjegyző, megyei jogú város kerületi hivatalvezetője, valamint a főjegyző képesítési előírásait.

d) Vezetői megbízást csak felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő kaphat [Ktv. 31. par. (3) bekezdés].

e) Az 58/1987. (XI. 15.) Korm. rendelet szabályozza a központi államigazgatási szervek vezetőinek és ügyintézőinek képesítési rendszerét Az e rendeletben meghatározott szabályok részben továbbra is alkalmazhatók.

f) A tanácsi dolgozók képesítéséről szóló 1025/1971. (VI. 22.) Konn. határozatban foglalt szakmai követelmények továbbra is iránymutatásul szolgálhatnák — a fentiekben említettek szerint — az önkormányzatonként kialakítandó képesítési követelmények meghatározásához. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az önkormányzatok által kiírt pályázatok nagy részének képesítési előírásai igen magas szakmai követelményeket állítanak a köztisztviselők elé Ezért nehezen érthető a cikk írójának az megállapítása, hogy a szemé lyi állomány jelentős része ma már szinte szó szerint az utcáról verbuválódik.

Mindezek azonban természetesen nem teszik szükségtelenné az új típusú szakmai követelményrendszer kiépítését. Ennek érdeké ben már a Ktv. hatályba lépése előtt megkezdődtek a jogszabályi dóké szító munkák, amelyekbe több más érdekelt szervezettel együtt a Magyar Közigazgatási Kamarát is bevontuk. A képesítési előírásokról szóló kormányrendeletet előkészítő munkacsoport tagjaként, mint a Magyar Közigazgatási Kamara képviselője, Fogarasi József is részt vett, ahol lehetősége volt szakmai álláspontjának kifejtésére, amelyet az előkészítő munka során figyelembe vettünk, további segítségét is kérve.

— A szerző kifogásai közé tartozik az is, hogy az elmúlt két évben felvett köztisztviselők jövedelme jé