Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-03 / 8460. szám
■__._____l. Pesti Hírlep, 1993.4.26 val meghaladja a régebben dolgozókét, továbbá a szemöyi fizetések körüli visszásságok feltáratlanok, „elkövetőik" fjedig büntetlenül maradnak. A Ktv. szerint a köztisztviselő részére — besorolása szerinti — illetményének teljes összegét csak 1995. január 1-jét követően köteles a közigazgatási szerv biztosítani [Ktv. 76. par. (2) bekezdés]. Ennek megfelelően ma még elképzelhető, hogy azonos besorolással rendelkező köztisztviselők más-más összegű illetményben részesülnek. E szabályozás pénzügyi és gazdasági indokai mindenki előtt jól ismertek. A Ktv. azonban épp a belső munkahelyi feszültségek elkerülése érdek&en úgy rendelkezik, hogy a törvény hatályba lépése után alkalmazott köztisztviselő számára nem lehet magasabb illetményt megállapítani, mint amekkora — a törvény szerinti besorolás alapján —- neki járna [Ktv. 76. par. (3) bekezdés]. Rét-háromszoros jövedelemkülönbségek csak a törvény megsértése esetén képzelhetők el. Itt kell még megjegyezni, hogy á Ktv. parlamenti vitája során az önkormányzati érdekszövetségek kérésének megfelelően került a törvény szövegébe az a rendelkezés, amely szerint az önkormányzat képviselőtestülete az e törvény szerinti ületményrendszertől eltérhet (Ktv. 42. par. (3) bekezdés]. Ennél fogva az állami szabályozásnak nincs ráhatása az önkormányzatoknál kifizetett illetmények nagyságára, azok kizárólag az önkormányzat pénzügyi erőforrásaitól függnek. — A dkk írója a képesítési előírások mellett felveti a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgával kapcsolatos problémakört is. Kifogásolja, hogy az e tárgykörben született kormányrendelet különbséget tesz a köztisztviselők között „a vizsgák kivétele" tekintetében. A központi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők a Magyar Közigazgatási Intézetnél szervezett vizsgabizottság előtt tesznek vizsgát, az e körbe nem tartozó köztisztviselők pedig a területileg illetékes köztársasági megbízott hivatalánál működő vizsgáztató bizottságnál. E differenciálás oka a vizsgák lebonyolításának jogszabályi, illetve szervezeti feltételeiben keresendő. Költségkímélési szempontból (előreláthatólag csak ez évben a vizsgák és a konzultációk lebonyolítása mintegy 70 millió forintba fog kerülni) célszerűnek mutatkozott a területhez legközelebb álló állami szervezeti egységhez telepíteni a vizsgák, illetve a konzultációk megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. — A cikkíró kifogásolja, hogy kötelező szakmai felkészítés nélkül nem lesz kialakítható az egységes követelmény- és osztályozási rendszer. A köztársasági megbízotti hivatalok, valamint a Magyar Közigazgatá-, si Intézet szakmai konzultációkat szervez a vizsgára jelentkező köztisztviselők számára. Azon azonban a részvétel nem kötelező, minden köztisztviselő saját belátásától függően döntheti d, hogy igényt tart-e szakmai felkészítésre, vagy sem. A korábbi továbbképzések tapasztalatai jól mutatják a kötelezően elrendelt tanfolyamok „szakmai értékét”. A szakmai konzultációk tekintélyét, elismertségét, ezekkel együtt hasznosságát néma kötelezőség, hanem az ott biztosított magas szakmai színvonal fogja eldönteni. Ezzel kapcsolatosan jelentős feladatok hárulnak a konzultációkat szervező állami szervekre. — Utolsó a kifogások sorában, hogy a Ktv. alapján megvalósítandó Közigazgatási és Közszolgálati Tanács még nem kezdte meg működését. A Közigazgatási és Közszolgálati Tanács megalakításával kapcsolatban a Ktv. határidőt nem tartalmaz, ennek ellenére a tanács működési feltételeinek kialakításával, valamint ezzel párhuzamosan a részletes feladataival kapcsolatos előkészítő munkálatok a megfelelő ütemben haladnak.
