Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-07 / 8463. szám
Magyar Hírlap, 1993.5.4 34 fegyveres'összecsapások vagy az éhínség elöl menekülve. Mert a háborús körülményeket, a természeti katasztrófákat is be kell venni a befogadási feltételek közé, de az éhínség megítélése már politikai döntéstől függ. —Az SZDSZ szerint az éhínség elegendő ok emberek befogadására? — A bizonytalan fogalmakat a jogász mindig gyanakvással fogadja. Ha egyértelműen definiálható, mi az éhínség, ha lesz egy intézmény, amely megállapítja! hol tört ki éhínség', akkor esetleg lehet ezen gondolkodni. De én nem tudok olyan országról, ahol ez menekült-, vagy menedékes státus elnyerésére feljogosítana. Nagyon meg kell fontolni, mert felbátoríthatja mindazokat, akik elégedetlenek saját országukban a gazdasági helyzettel. Nem valószínű, hogy ilyen lépést Magyarország megtehet. Legalábbis meg kellene várnia, hogy a nálánál tehetősebb országok megteszik-e. Ebben sem lehet az európai gyakorlattal ellentétesen cselekedni. Figyelembe kell venni a ’ nyugat-európai országok bezárkózását, és azt, hogy felelős politikai erő ma Magyarországon nem képviselhet olyan felfogást, melynek következtében az ország előszobává válnék: itt tartózkodjanak mindazok, akik kiszorulnak Nyugat-Európából. Persze az önkényt ki kell zárni, megfelelő jogorvoslati lehetőségre van szükség. Az eljárásokra határidőt kell megállapítani. S késedelem nélkül megadni az engedélyt azoknak, akiknek legális alapjuk van az itt-tartózkodásra. és ugyancsak késedelem nélkül el kell utasítani a jogtalan kérelmeket. — Megfelelő megoldásnak tartja a toloncegyezményeket? _ — E megállapodások célja, hogy ne rekedhessenek Magyarországon olyan személyek, akik nem tudják legalizálni belépésüket és itt-tartózkodásukal, illetőleg akik hazánkat tranzitorszignak tekintik, s innen próbálnak továbbmenni Nyugatra, ahonnan visszaküldik őket. Egyértelmű, hogy Magyarországnak is gondoskodnia kell arról, hogy ezek az emberek ne maradjanak itt. Mindaddig, amíg Romániával nem kötönük meg ezt az egyezményt az történt, hogy Ausztriából hozzánk küldték vissza őket, mi pedig nem tudtunk mit csinálni velük, mentek Kerepestarcsára. A toloncegyezményeknek szerepük lehet a hatékony nemzetközi együttműködés kialakításában Európának ezen a részén. Kötöttünk már ilyen megállapodást Horvátországgal Szlovéniával, Romániával. Ausztriával, Szlovákiával még nem, Ukrajnával pedig tárgyalunk róla. Az SZDSZ üdvözli ezeket az egyezményeket, annak ■ ellenére, hogy a szövegüket nem ismertették a parlamenttel. Nem vagyok biztos benne, nem kellene-e ezeket a dokumentumokat a parlament elé terjesztenie a kormánynak, hiszen az egyeíményekben emberi jogokról van szó. Úgy gondoljujc további hogy a propagandamunka javításával, ésszerű vízumkiadással és a határőrizet korszerűsítésével törekedni kell arra, hogy csak jogilag és anyagilag rendezett státusú személyek lépjenek az országba. Ebben az ügyben is fontos a nemzetközi együttműködés, ugyanakkor — s ez hangsúlyozottan személyes véleményem, mert errol még nem döntött az SZDSZ — a jelen körülmények között nem tartanám kívánatosnak, hogy Magyarország egy schengeni típusú egyezményhez csatlakozzon: ennek lényege, hogy nem feltétlenül az az állam köteles eljárni egy külföldivel szemben, amelyben az jelentkezik, hanem esetleg egy másik ország hatóságai teszik ezt meg. Fennáll a veszélye annak, hogy ezt az elvet alkalmazva a bezárkózó nyugati államok élnének a terhek „továbbgörgetésének" lehetőségével, továbbhárítanák a felelősséget, és Magyarország könnyen .Jerakattá" válhatna. Szerintem egyelőre a hasonló helyzetben lévő Csehországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal kellene regionális megállapodást kötni. Addig pedig maradnak a kétoldalú tolonceeyezmények • Karcagi Katalin
