Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-07 / 8463. szám

Népszabadság, 1993.5.4 /í A FELELŐSSÉG A GYÁRTÓÉ A részletek titkosak (Tudósítóinktól) A jog embere, Strasser Tibor közismert ügyvéd szermt a ter­mékfelelősségi törvény abban hoz lényeges változást, hogy ezután a fogyasztó - a kereske­dő kiiktatásával - közvetlenül a gyártóhoz fordulhat, ha vala­mi gondja akad a vásárolt ter­mék minőségével. Ettől várha­tóan nem lesz több a reklamá­ció, legalábbis kezdetben, de a gyártók valószínűleg komo­lyabban veszik ezután a fele­lősség kérdését. Felvirágzik majd a biztosítási szakma, hi­szen nekik kell ezentúl eljár­niuk az egyes ügyekben a gyár­tók helyett és nevében. A bútoriparban a minőségi reklamációk aránya nyolc-ki­­lenc százalékos, tehát alacso­nyabb a 15-20 százalékos ipari átlagnál. Csapiár Gábor, a Royal Bútorkereskedelmi Rt. elnök-vezérigazgatója ezt is so­kallja. Az okot abban látja, hogy az országban működő 70 bútorgyárban nem megfelelő a gyártásközi ellenőrzés. A szak­ember alapjában egyetért a tör­vénnyel, amely a korábbinál több jogot ad a végső felhasz­nálónak. A tízéves szavatossági időt azonban egyes esetekben túlságosan hosszúnak tartja. Még a neves nyugati gyárak sem tudják garantálni, hogy egy évtizeden át raktározzanak bizonyos pótalkatrészeket - ki­vető pántokat, fogantyúkat, egyebeket. Az Electrolux-Lehel Hűtő­gépgyárban nem ismeretlen fo­galom a termékfelelősség, hi­szen a magyar céget megvásár­ló svédek már találkoztak ezzel a nagyvilágban, ahol egyre több helyen vált kötelezővé. Mint Pálvölgyi László, a jász­berényi vállalat alelnöke el­mondta, a háztartási gépek gyártásánál arra készülnek, hogy vizsgálati eredmények rögzítésére alkalmas programot vezessenek be. Ennek megfele­lően a készülékek élet- és va­gyonvédelmi szempontból fon­tos elemeit az átlagosnál alapo­sabban ellenőrzik. A hűtőgépek úgynevezett villamos átütési vizsgálatánál a magas feszült­ség alá helyezett gépek bizton­ságosságát próbálják ki. A gyár szerelőcsarnokaiban már mű­ködik egy vonalkódos termék­követési rendszer. A szalagok­ról lekerült minden egyes ter­mék adatait számítógép rögzíti. A Videoton Holdinghoz tar­tozó Tévégyár Kft. nemcsak is­meri a törvényt, hanem a ma­gyar jogtól függetlenül alkal­mazza is a termékfelelősséget. Sőt a társaság tavaly már szer­ződést kötött egy biztosítóval. Hogy melyik ez a biztosító, mi­lyen kockázatot vállalt és mennyiért, azt nem árulta el Tóth András igazgató. A bizto­sítás részleteit a világ minden táján titokban tartják, hiszen ezek alapvetően befolyásolják a cég és a termékek piaci meg­ítélését. A ma 60-65 ezer készü­léket Magyarországon és ennek csaknem másfélszeresét külföl­dön értékesítő társaság vezetője úgy véli, cége az elmúlt évben vissza tudta szerezni a fogyasz­tók bizalmát, ami éppen a mi­nőség javításának köszönhető. A termékfelelősség fogalma sokkal többet jelent a minőség­nél - állítja Orbán István, az EGIS Gyógyszergyár Rt. vezér­­igazgatója. A forgalomba ho­zott gyógyszereknek azt a ha­tást és mellékhatást kell tudni­uk, amelyet a gyártók tudomá­nyos, laboratóriumi vizsgálatai bizonyítottak. Ezeknek azon­ban csak egy része a minőség. A terméknek meg kell felelniük a nemzetközileg ellenőrzött gyógyszergyártási követelmé­nyeknek. Az új törvény tehát azt mondja, hogy a termékek minősége és megfelelősége ugyanolyan fontos, csak a kettő együtt jelenthet akkora bizton­ságot, amelyért a gyártónak fe­lelnie kell. Az EGIS-ben fel­használt alapanyagok kiállják a legszigorúbb nemzetközi pró­bákat is. A csomagolóanyagok­nál egyelőre még nem ez a helyzet. Mindent egybevetve, a vállalat úgynevezett bizonyla­tolási színvonala 80 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a felhasz­nált anyagoknak ekkora há­nyadáról kap a gyár is minősé­get igazoló okmányokat a be­szállítóktól. A vezérigazgató szerint nem kétséges, hogy a termékért annak kell vállalnia a felelősséget, aki a végső fel­használónak szállít. Fal Imre, a Zalahús Rész­vénytársaság műszaki igazga­tója arról számolt be, hogy ta­valy elkezdődött a vállalat mi­nőségi átvilágítása. Énnek so­rán az Országos Húsipari Ku­tató Intézet közreműködésével kidolgozták a technológia mi­nőségi rendszerét, amely az ál­latok beszállításától a készter­mék üzletekbe való kiszállítá­sáig szabja meg a követelmé­nyeket. Hamarosan elkészül az a kézikönyv, amely szabályoz­za a vállalaton belüli minőségi előírásokat, de arra, hogy mely biztositó garantálná például a zalai Piknik sonka minőségét a jövőben a nemzetközi piacon, egyelőre nincs válasz. A Zala­­húst egyébként még nem keres­te fel_hazai biztosítótársaság szerződéskötési szándékkal. * Még jó néhány vállalatot megkérdeztünk a termékfele­lősségi törvényről. A legtöbb helyen töredelmesen bevallot­ták, hogy néha tudják, miről van szó. Persze, voltak árnyal­tabb válaszok is: még nem lát­tam a végrehajtási utasítást, korai lenne bármit mondani... Bizonyára felelősek maguk a megkérdezettek, de a tájékozat­lanságot tapasztalva arra kell gondolnunk: baj van a jogi in­formáció áramlásával is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom