Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-29 / 8458. szám

Pesti Hírlap, 1993.ápr.24 30 HOGYAN RENDELKEZIK A JOG? _ Csecsemőkereskedelem kolimír Éva A közelmúltban nagy port vert fd a szegedi csecsemőke­reskedelem botránya. Emlé­kezetes, hogy gyors egymás­utánban több Romániából ér­kező asszony itt hozta világra gyermekét, és furcsa módon mindegyiküknek ugyanaz az ember adott „nagylelkűen" szállást. Az anyák — a szóbe­széd szerint szép summáért — lemondtak gyermekeikről és visszautaztak Romániába. Az itthagyott csecsemőket pe­dig egy amerikai, magát kari­tatívnak nevező szervezet az Egyesült Államokba akarta szállítani, és amíg a szükséges iratok után jártak, a babákat gyermekszerető családoknál helyezték d. A nagy utazás meghiúsult, kipattant a bot­rány, az újságok szervezett cs ecs em ő k er es ked d em ről cikkeznek, némdyik még az összeget is tudni véli, mennyi­be kerül egy újszülött. Embe­rileg érthető, ha egy házas­pár, akinek nem adatott meg, hogy gyermekük szülessen, bármit megadnának egy őrökbe fogadható apróságért, de ebből üzletet csinálni, új­szülöttet „szerezni” akár a törvény megszegése árán is, elfogadhatatlan. Dt. Csizmadia Judit család­jogásszal nem a szegedi ügy büntetőjogi vonatkozásairól beszélgettünk, hanem arról, vajon hogyan lehet egy gyer­mek adás-véld tárgya?. — Mindig is az volt a prob­léma, hogy több az örökbefo­gadásra vállalkozó, mint az örökbe adható gyerek. Ma­gyarországon az örökbefoga­dási kérdmek túlnyomó többségében magyar — ami ez esetben azt jdend: nem ci­gány —, egészséges és csecse­mőkorú gyermeket jdólnek meg. De nagyon kevés az új­szülött, akiket édesanyjuk a kórházban hagyott, a többsé­güket csak később, egy bizo­nyos életkor után emeli ki a gyámhatóság a nevdésükre alkalmatlannak bizonyuló családból, ók az igényekhez képest túlkorosnak számíta­nak. —Sok gyerek nevelkedik in­tézetben. ókét nem lehetne örökbe fogadniT — A dolog nem ilyen egy­szerű. A régi „állami gondo­zott” fogalom ma már három­féle, az örökbefogadás szem­pontjából is eltérő hdyzetet takar. Vannak állami nevd­­tek, intézeti nevdtek és inté­zed dhdyezetlek. Közülük az állami nevdteket lehet azon­nal örökbe adni, mivd ők ár­vák, nincs olyan hozzátarto­zójuk, aki a gyámjukként ne­velné őket, vagy a szülök le­mondtak róluk, vagy bírói végzéssd megszüntették a szülő fdügyded jogát. Az in­tézed nevdteket csak bizo­nyos körülmények között, az intézed dhdyezetteket pedig egyáltalán nem lehet örökbe sülni, mivd dhdyezésük a szülő fdügydeti jogát nem érinti. — Eddig világot. Akkor hol van az a rét a jogszabályok dzsungelében, ahova benyo­mulhatott az üzleteiéi? — Megítélésem szerint az örökbefogadási ügyletek kö­zül a nyílt örökbefogadás a jogszabályok „gyenge pont­ja”. Ezt arra az esetre találták ki, amikor az dvált szülő új házastársa lesz a gyermek őrökbe fogadója. De a jogsza­bály nem mondja ki, hogy csak házastársi örökbefogadás esetére érvényes, és a gyám­hatóság ez esetben nem vizs­gálja, hogy az őrökbeadó és az örökbefogadó közötti kap­csolat hogyan jött létre. így előfordulhat, hogy a szülő a gyámhatóság dőtt tett nyilat­kozatával lemond más javára a gyermekéről, és az a másva­laki akár idegen vagy külföldi is lehet. És ebben az esetben fdmerül a kórházak fddőssé­­ge is, hiszen az örökbefoga­dóknak valahonnan tudo­mást kell szerezniük arról, hogy náluk éppen akkor van olyan újszülött, akit az éde­sanyja nem akar hazavinni. Máris jöhetnek az örökbefo­gadók, az anya lemond gyer­mekéről és kész, vihetik a cse­csemőt. Pedig a kórházak kö­telesek jden leni a GYIVI-nek (Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetnek), ha olyan kisbaba van az osztályukon, akiről az édesanyja lemondott, hiszen a GYIVI-nd tartják nyilván az örökbefogadási kérelme­ket, amdyekex időrendi sor­rendben elégítenek ki. így aki betartja a törvény dőírásail, és csecsemői szeretne adop­tálni, erre 5-6 évet is várnia kell. —Sok külföldi házaspár jön Magyarországra örökbe fo­gadható gyermekért. Nem mi­attuk kell ilyen tokai várni? — A jogszabály úgy szól, ha a külföldi fd részéről nincs kizáró rendelkezés, vagyis a befogadó ország törvényei nem tiltják, akkor a magyar gyerekek örökbe adhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom