Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-29 / 8458. szám
Pesti Hírlap, 1993.ápr.24. 31 Vallásszabadság és demokrácia • Az igazságosság demokratikus elviből következik, hogy állami támogatásra csak adófizető tagságuk arányában lehetnek jogosultak az egyházi közösségek. Ellenkező esetben nem egyhiztag vagy történelmi egyháztag pénzét-adójáí fordítja a parlament olyan vallási csoportok támogatására, akiket az adófizető nem kíván támogatni. Az arányosság érdekében az egyházhoz„pár-,, torás minimál»« ismérvei könnyen megállapíthatók: valamennyi egyház regisztrálja a keresztiég (bemerítés), illetve a temetés egyházi szolgálatát NÉMETH lí Iá * 1 Az egyházi és állami anyakönyvezés összevetésből könnyen megállapítható, hogy Magyarországon melyik egyháznak mekkora vonzásköre van. Nyilvánvaló, hogy pár száz vagy ezer lélekszámú vallási közösségek az igazságosság elve alapján sem követelhetik, hogy őket a hozzájuk nem tartozó állampolgárok támogassák, hanem fenntartásukról maguknak kell gondoskodni. A dokumentált arányosság elvének következetes érvényesítésével mind a demokrácia, mind a vallásszabadság elve érvényesül. Ezt az elvet azért is sürgősen törvényileg kell érvényesítem, mert ellenkező esetben a közömbös vagy más vallású állampolgárok terhére rövid Időn belül sokszorosára növekedik a hazai vagy külföldi hátterű „egyházak” száma. 1 A demokrácia elvéből az is jcővetkezik, hogy az állampolgároknak éppen az általuk választott önkormányzatokon keresztül joguk van a nem kívánatos szektákat, vallási csoportokat lakóhelyűk köztereiből, művelődési házaiból, közintézményeitől, iskoláitól távol tartani. Éppen a demokrácia elve biztosítja, hogy vallási téren is a többség akarata érvényesüljön, illetve az arányosság elve következetesen legyen megvalósítva. Ha egy városban valamely szektának iharoknyi híve van, nem jogosultak arra, hogy a város kő-" zömböi vagy más vallású állampolgárainak szándéka ellenére közintézményekben agitádót folytassanak. A választott önkormányzatoknak kötelessége megvizsgálni, hogy a területükön a közintézményekben a lakosság vallási értékrendjével ellentétes propagandát bérleti címen se folytassanak. Ugyanez az elv érvényesül a közszolgálati médiáknál. Bár számos szekta dörömböl a rádió és a televízió músorszerkesztóségeinek ajtaján műsoridőért — az arányosság elvét követve a szerkesztők éppen a többségi szempont alapján el kell zárkózzanak attól, hogy esetleg több száz szekta publikádós igényét kielégítsék. Hasonlóképpen a kórházak igazgatóságai, - a börtönök, menekülttáborok, állami nevelőotthonok vezetői tekintetbe kell vegyék az ország vallási megoszlásának tényleges térképét, illetve a gondozottak vallási hátterét, s csupán ebben az arányban biztosíthatnak szabad bejárást a rábízottakhoz. Ellenkező esetben kiszolgáltatott embereket teszünk ki annak, hogy válsághelyzetben ellenőrizhetetlen csoportok őket manipulálják. Vallásszabadság sohasem lehet ürügy a vallás címén folytatott nyűt üzletelésre vagy a bűnözésre. Számos, Magyarországon. . működő szekta tevékenysége egyérdmüen üd«inek-ií minősíthet tő, s ha nem védené az „egyházi cégér”, adók ötéi a lenne. Más destruktív kultuszok — amdyek a jelenlegi törvény hiányossága miatt sajnálatosan bejegyzést nyertek Magyarországon — sem egyesületként, sem vallási közösségként, semmi módon működési engedélyt országunkban ne kapjanak. Miért járjuk végig ugyanazt a botránytörténetet, amit a nyugati országok már végigcsináltak? Hogy mdyek ezek a destruktív kultuszok, annak eldöntésében nem önkényes véleményekre kell támaszkodjunk, hanem a nyugati államok igazságszolgáltatása, a szektavédelmi nyugati társadalmi csoportok, valamint a tiltakozó, károsult magyar állampolgárok dokumentálható nyilatkozatai adnak egyértelmű támpontot. Természetesen a destruktív kultuszokat nagy hiba lenne összekeverni azokkal a kisegyházakkal, amelyeknek működése dien társadalmi méretű panasz nem tapasztalható. Am ezek a kisegyházak sem követdhetik az államtól, hogy tényleges adófizető tagságuk arányán túl kapjanak állami támogatást. Működésüket a közelmúltban benyújtott törvényjavaslat nem kívánja korlátozni, mivel a százéves múlt vagy tízezres tagság csupán az állami támogatás szempontjából kíván meghatározó lenni, ami az adófizetők szempontjából demokratikus igényű javaslat. A százéves régiség dve azt is biztosítja, hogy nemzetiségi egyházaink — így pddául a román, szerb és a többi ortho-.. dox egyház — is nemzetiségi alapon pozitív diszkrimmáa-. óban részesüljenek. (Bárcsak hasonló djárást tapasztalnánk Romániában és Szerbiában a magyar egyházak irányába!) Ami a világvallások működési szabadságát illeti, azt a törvényjavaslat nem akadályozza, ám a méltányosság dvét gondolom ök is respektálják: Iránban sem támogatja az állam a keresztyén missziókat, valamint buddhista, hindu többségű államok sem építenek közpénzen keresztyén templomokat Bárcsak ugyanolyan szabadságuk lenne az iszlám országokban a keresztyén egyházaknak, mint amit a mohamedán hívők Magyarországon öveznek! De keresztény és közömbös állampolgárok adópénzé-
