Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-29 / 8458. szám
Pesti Hírlap, 1993.ápr.24 26 TÉNYFELTÁRÓ VIZSGÁLATOT KÉRNEK . . Sortűz nemcsak egy volt Immár csaknem fél esztendeje, hogy a Győri Katonai Ügyészség megtagadta a nyomozást a mosonmagyaróvári sortúz elkövetői ellen, és a katonai főügyészség a panaszt is elutasította. Egyúttal azonban tényfeltáró vizsgálatot rendelt el, amely jól halad, a közeljövőben befejeződik. Dr. Gáspár Miklós, a KDNP országgyűlési képviselője és dr. Jobbágyi Gábor egyetemi docens újabb beadványában azt kérte a legfőbb ügyésztől, hogy a sortűzzel azonos tényállású cselekmények ügyében is ' rendeljen el tényfeltáró vizsgálatot. LAPINFORMÁCIÓ * 1 A legfőbb ügyész — lapunknak korábban kifejtett — álláspontja szerint az '56-os ügyekben a törvényhozásnak kell megnyitnia a büntetőjogi 1 utat. Az úgynevezett igazság. tételi törvények alkotmányos normakontrollját most végzi , az Alkotmánybíróság. A . KDNP politikusa és jogtudó, sa azonban úgy véli, a bünte, tőeljárások megindulásáig , sem telhet az idő hiába. A , vizsgálat lefolytatását az Alkotmánybíróság döntésétől függetlenül indokoltnak lát'ják, hiszen az a társadalmi 1 megbékélést szolgálja. A be' adványban további húsz ese' let sorolnak fel. Az áldozatok, 'sebesültek számát a rendelke'zésre álló adatok alapján ad'ják meg, a bizonyítékok a felsorolt esetekben azt mutatják, 'hogy a megjelölt helyszíneiken és időpontokban nem •fegyveres harcok voltak, hainem fegyvertelen tömeg ellen ihasználtak indokolatlanul ifegyvert. Az ügyészségi vizs,gálát indítványozása csak a letgegyénelmúbbnek látszó ese.ményekre terjed ki, ám a beadvány fogalmazói szerint számos bizonytalan tényállású esemény során is súlyosan megsértették a nemzetközi egyezményeket. Az indítvány tarul mázzá a szükséges bizonyítékok fellelési helyét is. Öt halott és tíz sebesült maradt október 23-án este a Kossuth Tüzértiszti Iskola épületénél, amikor a tömeg az iskola parancsnoka által vezényelt figyelmeztető sortúz ellenére tovább közeledett. Valóságos embervadászat folyt október 24-én, délelőtt a Néphadsereg (Honvéd) térerj, miután egy több száz fős tüntető tömeggel kísért magyar páncélos jött eligazításért a minisztériumhoz, amelyet Lankok lőttek ki. A néhány pierces össztűznek 25-30 ártatlan ember esett áldozatul. Nevezetes az Országház előtti, október 25-én délelőtt lezajlott lövöldözés, amelynek körülményei máig tisztázatlanok. Az azonban bizonyos, hogy a több ezer békés tüntetőre tüzet nyitottak a környező épületek tetejéről, legalább ötven dvil és húsz egyenruhás halott maradt a helyszínen, a sebesültek száma legalább négyszáz volt. A piolitikai foglyokat akarták klszabadíuni a tüntetők Győrött október 25-én, a kora délutáni órákban, amikor egy ÁVH-s teherautó hajlott a tömegbe, s a kocsiról tüzet nyitottak. Esztergomban október 26-án a tömeg fegyvert követelt, a katonák tüzet nyitottak. A tüntetés helyszínén tizenkét halott maradt. A lakosság elleni harcban a Tatabányáról elmenekült államvédelmisek is részt vettek. Fiatalok tehergépkocsiját robbantották fel október 26-án Baj község laktanyája előtt, nyolc halott maradt a helyszínen. A politikai foglyok kiengedését követelték a rendőrségtől Miskolcon is, ahol a karhatalmi sortúz eredményeként több mint tizenhatan haltak meg. Szegeden katonai közigazgatást vezettek be, lezárták a Széchenyi teret. A tömegtüntetés megakadályozása céljából „nem célzott" lövést aduk le a tüntetőkre, amely halálos áldozatot is követelt. Nagykanizsán a pártszékházal védő katonák dobtak kézigránátot a tömeg közé, egyidejűleg lőttek is. A tömeg ellen még a Marcaliból érkezett páncélosokat is bevetették. A zalaegerszegi megyei piártbizottság őrségének sortüze legalább három halottat és tíz sebesültet követelt. A tiszakécskei és csongrádi békés tüntetés ellen a kecskeméti hadtest parancsnoka vadászrepülőket vetett be. Az áldozatok száma ismeretlen. Berzencén a határőrség fegyveréből dördült el a sortúz, tisztázatlan körülmények között. Legalább ötven dvil halottja és száz sebesültje volt a Köztársaság téri emlékezetes eseményeknek. A pártházban felkelőcsoportokat őriztek, s az emiatt tiltakozó tömegre sortüzet aduk le. Ez volt az előzménye a piártház ostromának. A hűvösvölgyi katonai akadémia falánál november 7-én minden eljárás nélkül kivégezték a karhatalom által összegyűjtött 10-15 p>olgári személyt. Taubányán december 6-án és 7-én a karhatalom mellett egy szovjet tank is a tömegbe lőtt. A kövezeten hat halott és több sebesült maradt. Viszonylag többet tudunk a salgóurjáni december 7-i eseményekről, amikor a munkásunács vezetőinek szabadon bocsátását követelte a háromezres tömeg. A megyei tanács székháza előtt kezdődött mészárlás a rendőrség előtt folyutódotl. A nem hivatalos tisu szerint 132 áldozat és még több sebesült volt. A város akkori piolitikai rendőrségi és karhatalmi vezetői, valamint kirendelt országos megbízottak neve — akiknek a felelőssége mindenképpen felmerül — közismert. Nyolc halálos áldozatot követelt a miskold tömegoszlatási akaó december 10-én. A megtorlás során ugyancsak december 10—12-én lőttek agyon embereket. Tüzet nyitotuk a sztrájkoló munkásokra 1957. január 19-én Csepelen, majd le is urtózutták a munkásunácsi vezetőket. A történelmi igazság és az igazságosság mindenképpen azt követeli, hogy ezek az események, amelyekről évtizedeken át szólni sem volt szabad, felderíttessenek, s fyggeüenül attól, kik és mennyiben felelősek, a tények valós rekonstrukdója ismertté váljon.
