Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-29 / 8458. szám

Pesti Hírlap, 1993.ápr.24 26 TÉNYFELTÁRÓ VIZSGÁLATOT KÉRNEK . . Sortűz nemcsak egy volt Immár csaknem fél esztendeje, hogy a Győri Katonai Ügyészség megtagadta a nyomozást a mosonmagyar­óvári sortúz elkövetői ellen, és a katonai főügyészség a panaszt is elutasította. Egyúttal azonban tényfeltáró vizsgálatot rendelt el, amely jól halad, a közeljövőben befejeződik. Dr. Gáspár Miklós, a KDNP országgyűlési képviselője és dr. Jobbágyi Gábor egyetemi docens újabb beadványában azt kérte a legfőbb ügyésztől, hogy a sortűzzel azonos tényállású cselekmények ügyében is ' rendeljen el tényfeltáró vizsgálatot. LAPINFORMÁCIÓ * 1 A legfőbb ügyész — lapunk­nak korábban kifejtett — ál­láspontja szerint az '56-os ügyekben a törvényhozásnak kell megnyitnia a büntetőjogi 1 utat. Az úgynevezett igazság­­. tételi törvények alkotmányos normakontrollját most végzi , az Alkotmánybíróság. A . KDNP politikusa és jogtudó­­, sa azonban úgy véli, a bünte­­, tőeljárások megindulásáig , sem telhet az idő hiába. A , vizsgálat lefolytatását az Al­kotmánybíróság döntésétől függetlenül indokoltnak lát­­'ják, hiszen az a társadalmi 1 megbékélést szolgálja. A be­­' adványban további húsz ese­­' let sorolnak fel. Az áldozatok, 'sebesültek számát a rendelke­­'zésre álló adatok alapján ad­­'ják meg, a bizonyítékok a fel­sorolt esetekben azt mutatják, 'hogy a megjelölt helyszíne­iken és időpontokban nem •fegyveres harcok voltak, ha­­inem fegyvertelen tömeg ellen ihasználtak indokolatlanul ifegyvert. Az ügyészségi vizs­­,gálát indítványozása csak a le­­tgegyénelmúbbnek látszó ese­­.ményekre terjed ki, ám a be­advány fogalmazói szerint számos bizonytalan tényállású esemény során is súlyosan megsértették a nemzetközi egyezményeket. Az indítvány tarul mázzá a szükséges bizo­nyítékok fellelési helyét is. Öt halott és tíz sebesült maradt október 23-án este a Kossuth Tüzértiszti Iskola épületénél, amikor a tömeg az iskola parancsnoka által vezényelt figyelmeztető sor­túz ellenére tovább közele­dett. Valóságos embervadá­szat folyt október 24-én, dél­előtt a Néphadsereg (Hon­véd) térerj, miután egy több száz fős tüntető tömeggel kí­sért magyar páncélos jött el­igazításért a minisztérium­hoz, amelyet Lankok lőttek ki. A néhány pierces össztűznek 25-30 ártatlan ember esett ál­dozatul. Nevezetes az Ország­ház előtti, október 25-én déle­lőtt lezajlott lövöldözés, amelynek körülményei máig tisztázatlanok. Az azonban bi­zonyos, hogy a több ezer bé­kés tüntetőre tüzet nyitottak a környező épületek tetejéről, legalább ötven dvil és húsz egyenruhás halott maradt a helyszínen, a sebesültek szá­ma legalább négyszáz volt. A piolitikai foglyokat akar­ták klszabadíuni a tüntetők Győrött október 25-én, a kora délutáni órákban, amikor egy ÁVH-s teherautó hajlott a tö­megbe, s a kocsiról tüzet nyi­tottak. Esztergomban október 26-án a tömeg fegyvert köve­telt, a katonák tüzet nyitottak. A tüntetés helyszínén tizenkét halott maradt. A lakosság el­leni harcban a Tatabányáról elmenekült államvédelmisek is részt vettek. Fiatalok teher­gépkocsiját robbantották fel október 26-án Baj község lak­tanyája előtt, nyolc halott ma­radt a helyszínen. A politikai foglyok kiengedését követel­ték a rendőrségtől Miskolcon is, ahol a karhatalmi sortúz eredményeként több mint ti­zenhatan haltak meg. Szege­den katonai közigazgatást ve­zettek be, lezárták a Széche­nyi teret. A tömegtüntetés megakadályozása céljából „nem célzott" lövést aduk le a tüntetőkre, amely halálos ál­dozatot is követelt. Nagykani­zsán a pártszékházal védő ka­tonák dobtak kézigránátot a tömeg közé, egyidejűleg lőt­tek is. A tömeg ellen még a Marcaliból érkezett páncé­losokat is bevetették. A zala­egerszegi megyei piártbizott­­ság őrségének sortüze leg­alább három halottat és tíz se­besültet követelt. A tiszakécs­­kei és csongrádi békés tünte­tés ellen a kecskeméti hadtest parancsnoka vadászrepülőket vetett be. Az áldozatok száma ismeretlen. Berzencén a ha­tárőrség fegyveréből dördült el a sortúz, tisztázatlan körül­mények között. Legalább ötven dvil ha­lottja és száz sebesültje volt a Köztársaság téri emlékezetes eseményeknek. A pártházban felkelőcsoportokat őriztek, s az emiatt tiltakozó tömegre sortüzet aduk le. Ez volt az előzménye a piártház ostro­mának. A hűvösvölgyi kato­nai akadémia falánál novem­ber 7-én minden eljárás nél­kül kivégezték a karhatalom által összegyűjtött 10-15 p>ol­­gári személyt. Taubányán december 6-án és 7-én a kar­hatalom mellett egy szovjet tank is a tömegbe lőtt. A köve­zeten hat halott és több sebe­sült maradt. Viszonylag töb­bet tudunk a salgóurjáni de­cember 7-i eseményekről, amikor a munkásunács veze­tőinek szabadon bocsátását követelte a háromezres tö­meg. A megyei tanács székhá­za előtt kezdődött mészárlás a rendőrség előtt folyutódotl. A nem hivatalos tisu szerint 132 áldozat és még több sebe­sült volt. A város akkori pioliti­­kai rendőrségi és karhatalmi vezetői, valamint kirendelt országos megbízottak neve — akiknek a felelőssége min­denképpen felmerül — közis­mert. Nyolc halálos áldozatot követelt a miskold tömegosz­­latási akaó december 10-én. A megtorlás során ugyancsak december 10—12-én lőttek agyon embereket. Tüzet nyi­­totuk a sztrájkoló munkások­ra 1957. január 19-én Csepe­len, majd le is urtózutták a munkásunácsi vezetőket. A történelmi igazság és az igazságosság mindenképpen azt követeli, hogy ezek az ese­mények, amelyekről évtizede­ken át szólni sem volt szabad, felderíttessenek, s fyggeüe­­nül attól, kik és mennyiben felelősek, a tények valós re­­konstrukdója ismertté váljon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom