Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-29 / 8458. szám

Pesti Hírlap, 1993.ápr.24.27

VAN ÚGY NÉHA, HOGY A LEGKÉPTELENEBB BAROMSÁG IS HASZNOS LEHET, AVAGY

Rosenberg 13 apostola

Ar Úr 1992. esztendejének egyik különösen ékes gyöngyszeme volt az az írásmű, amely egy amerikai magyar nyelvű újságban látott napvilágot, hogy aztán miként a búvópatak, hol külföldön, hol belföldön újra és újra felbukkanjon. E sorok Írójának módja volt gyönyörködni e leleményes írásmu első megjelenésében, így mostani fénymásolatos (szamizdat) felbukkanása sem lepi meg. Az „A rózsadombi tizenhárom” című leleplező erejű pamfletról van szó.

A mű az Amerikai Kanadai Magyar Élet névre hallgató orgánumban jelent meg. A dkk veleje egy titkos összeesküvés ismertetése, amelyen elhatároztatott, hogy Magyarország egy nagy frászt szabadul fd. Ez csak a látszat, miközben lényeg&en hazánk, ha lehet, még sötétebb és mélyebb rabszolgaságba taszíttatik, mint amelyben volt. Az efféle vadromantikus politikai beszél yeknek önmagukban nincs túl sok esélyük, hogy túléljék egy átlag pletykalap rikkének élettartamát, hacsak a szövegbe nem épül bele néhány olyan motívum, amdy derűsen hosszú delet kölcsönözhet neki.

Pletykaszakértők írták meg, hogy karrierre csak az olyan hazugság számíthat, amely legalább három rendkívüli tulajdonsággal renddkezik. A pletyka dőször is legyen lélegzetelállítóan érdekes. Másodszor legyen olyan, amit a terjesztő kellő múfelháborodással adhat tovább, andkül, hogy önmaga az azonosulás gyanújába keveredne. Harmadszor — tán ez a legfontosabb — legyen veszélyes. Abból nem lesz sikeres pletyka, ha dhíresztdiük, hogy a szomszéd vállalat liftesnénije műszak után a liftet szobáztatásra használja, mert bár a sztori kellemesen gusztustalan, de kit érdekd a liftesnéni.

Az már közdít a jó pletykához, ha dhíreszleyük, hogy Jasszír Arafat voltaképpen kikeresztelkedett zsidó, aki utóbb ráadásul a muzulmán hitre tért, de máig a Mosszad ügynöke. A pletyka erénye, hogy abszurd, s ráadásul, harmonizál

a nálunk éppen dívó zsidónem zsidó uszító kampánynyal, viszont Arafat lefutott lemez, messze is van, így a veszélyesség követelményének hiánya miatt nagy sikerre nem számíthatunk.

Ha ugyanezt Csvrka Istvánról terjesztenénk d, az már veszélyesebb lenne, arra tán oda is ügydnének, csak az volna a baj, hogy éppen az uszítókampány tUen dolgoznánk vde. Ámde mi volna, ha Antall JÓBffről terjesztenénk d, hogy izradi ügynök? Hiszen édesapja zsidókat mentett meg... Ez már zaftos pletyka lenne, s ráadásul kdlemesen veszeddmesnek is tűnhet. Ám a legjobb, ha nevet nem is mondva csak sejtetünk. Hadd szaladjon az olvasó fantáziája!

Ennyit dméleti fejtegetésnek a Rózsadombi tizenhármak című korszakos műről, amelynek azért adtam a hangzatos Rosenberg 13 apostola címet, hogy jdezzem, az írás úgy igyekszik hitdtdenné tenni a teljes magyarországi rendszerváltozást, hogy felvázolja egy az „idegen" érdekeket szolgáló paktum hátterét. Az már kinek-kinek a fantáziájára van bízva, hogy egyrészt kiket ért „idegenek” alatt, másrészt kikről fdtétdezi, hogy a tizenhárom „hazaáruló" tagja volt.

Önmagában már a 13-as szám fölkelti az ember gyanúját. A dkk végi visszautalás az aradi tizenhármakra meglehetősen erőltetett — volna, ha nem éppen tizenhárom titkos ügynök szövetségéről kéne dmélkednünk.

De szebb a rikkben ki nem mondott gyanúsítás diszkrét bája, az nevezetesen, hogy kikre vetül a gyanú árnyéka. Nyilvánvalóan a rendszerváltozáskor vezető szerepet betöltő pártokra és azok vezetőire. Nevet sem kell mondani. Bárki személyes dfogultságára és ellenszenvére hallgatva kitöltheti a tizenhárom név üres hdyét.

De ne találgassunk. S ne cáfoljunk kézenfekvő dolgokat. A pamflet szerzője műve megalkotásakor botcsinálta jósnak bizonyult. Mindjárt a paktum második pontja balfogás: a volt Szovjetunió semmit sem kapott hátrahagyott javai ért".

A 3., 5. és 18. pont sajnálatosan érvénytden, mivel a dkk szerzője sem hitt abban, hogy a Szovjetunió megszűtEWCtlkkNDMU____