Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-28 / 8457. szám
Új Magyarország, 1993.ápr.22.ÍO nek semmi alapja nincs. Ilyen ultranacionalizmusoknak mindig előnyére válik, ha erre hivatkozhatnak. Annál furcsább, mert Magyarország veszítette el a területeinek kétharmadát az első világháború után és a lakosságának a felét, és mégis állandóan ebben van részünk. A legkisebb ország voltunk addig, amíg fennállt Csehszlovákia és Jugoszlávia, a legkisebb hadsereggel. Az oroszok, szovjetek részéről 1956-tól kezdve a leginkább visszafogott hadsereggel, és mégis mindig úgy csináltak, mintha Magyarország lenne valamilyen veszélyforrás. Világos, ezek a politikusok is pontosan tudják, hogy ez nem felel meg a valóságnak.- Miniszterelnök úr történész, tehát tudja, hogy a történelem menete nem áll meg. Egy szép napon az európai határokat és Magyarország határait nem fogják-e természetszerűleg újra megkérdőjelezni? A jaltai osztozkodást és Németország kettéosztását újra megkérdőjelezték természetszerűleg egy adott pillanatban.- Magyarország jelenlegi határait két békeszerződés határozza meg. Továbbá a Helsinki és a Párizsi Charta. Ehhez nincs mit hozzátennem.- Románia Magyarország iránt tanúsított magatartása vajon nem fog-e egy ilyen újramegkérdöjelezéshez vezetni?- Ezt én nem tudom, ezt a románoktól kell megkérdezni.- Mi nyugtalanítja Önöket a leginkább a kisebbségek ügyében? A szlovák kérdés vagy a román kérdés?- Mi mindig az ottani magyar kisebbségi szervezetek politikáját támogatjuk. Mi nem diktálunk Budapestről politikát, hanem támogatjuk nemzetközi fórumokon és minden vonatkozásban az emberi és kisebbségi jogok érvényesítését. Természetesen egy-egy kisebbség helyzetét mindig befolyásolja az, hogy az adott országban milyenek az általános viszonyok. Nyilvánvaló, hogy a vajdasági, a romániai vagy a szlovákiai magyar kisebbség helyzetében vannak különbségek Mindenesetre azt egyenesen abszurdnak és komikusnak tartjuk, hogy Magyarországtól csatolták el a területeket, Magyarország veszítette el a lakosságának jelentékeny részét, benne ezt a többmilliós magyarságot, mi aláírtuk ezeket a békeszerződéseket és nemzetközi szerződéseket, mégis állandóan bennünket gyanúsítgatnak, használnak ellenségképként, és még tőlünk kívánnak szinte hetente bizonyítékokat.- Van ez a gátügy Szlovákiával, ami mégis csak konkrét kérdés? Telutt nem egyszerűen elvi vita folyik, hanem alapja van a vitának.- Az 1977-es államközi szerződést megszűntnek tekintettük, javasoltuk a hágai Nemzetközi Bírósághoz való együttes fordulást, és az Európai Közösséget kértük fel a közvetítésre. Mi úgy gondoljuk, hogy egyrészt megsértették a magyar területi integritást, a határt a Duna elterelésével, másrészt pedig környezetvédelmi szempontból nemcsak a magyar, hanem a másik oldalt is veszélyeztetik, és harmadsorban pedig gazdaságilag nem tartjuk kifizetődőnek. Emiatt mindenképpen amellett vagyunk, hogy ezt rendezzük. Erről folynak a tárgyalások. A csehszlovák, illetve most szlovákiai kérdésben azt szeretném mondani, hogy Szlovákiával mindenképpen jó szomszédságra törekszünk, és nekünk nem célunk egyetlen szomszéd ország izolálása sem. Az a véleményünk, hogy megfelelő feltételekkel kell lehetővé tenni ezeknek az országoknak az integrálódását Európába. (Az interjú második részét holnapi lapszámunkban közöljük.)
