Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-28 / 8457. szám
09 erők jelentkeznek, a jugoszláv,hadseregnek csak egy kis részét képviselik. Jugoszlávia stratégiai tartalékai étíRtetlenfek-!^*^.-... -> ■ Két rövid kérjiés/diógy bpfgezzük JugosztBQia tárgyalását: tafi-e még miniszterelnök úr attól, hogy a konfliktus túlcsap a határokon; a másik, hogyan ítéli meg személyesen miniszterelnök úr Milosevic szerepét? Természetesen ameddig egy háborús állapot áll fenn, addig mindig fennáll a veszélye, hogy átcsap a határokon. Bármelyik irányba. Ez az egyik. A másik, hogy Milosevic nyilvánvaló az egyértelmű, tényleges vezetője Kis-Jugoszláviának. Jelenleg egyesíti magában a politikai és a katonai hatalmat.- Miniszterelnök úr felfogásában Milosevic egyike azoknak a totalitárius felfogású, diktatórikus vezetőknek, akik csak arra várnak, hogy a Nyugat belenyugodjon?'.- Nyilvánvalóan az,a fő cél, hogy elérjék a befejezett tények elismerését. A nacionalizmus és a kommunista politikai eszmék benne egyesülnek. Természetesen ez már pragmatikus formában történik. Magyarország magatartását egyik oldalon meghatározza elkötelezettsége a nemzetközi szervezetek állásfoglalásaihoz, beleértve a Biztonsági Tanácsot, az Európai Közösséget, a NATO- val való együttműködést. A másik oldalon különleges helyzetet jelent az, hogy négyszázezer magyar él a Vajdaságban, és legalább negyvenezer a horvát területeken is, amelyek nagy része szerb megszállás alatt van, és ahonnan elmenekültek. Tehát amikor az embargóról beszélünk, vagy más ilyen kérdésekről, Magyarországnak mindig szem előtt kell tartania a szomszédság tényét is. Bennünket sújtanak a legjobban ennek gazdasági ■*‘*‘ következményei. Igen nagy tartozásai vannak például a jugoszláv államnak csak a vasutak területén. Az mindenki előtt világos kell hogy legyen, hogy Horvátország és Szlovénia önállósága, vagy más jugoszláv utódállamok önállósága, ezek szuverenitásának az elismerése egyszerűen befejezett kérdés. Tehát, ha bizonyos alapelveket nem követ egy külpolitika - ilyen a nemzetek önrendelkezési joga és bizonyos pragmatikus szempontokat ugyanakkor, akkor ide vezet. Ezért nem lehet úgy feltenni a kérdést, hogy a németeknek vagy a franciáknak volt-e igaza. Annak van igaza, aki ezt a kettőt együtt tudja érvényesíteni.- Ha már itt tartunk, felvetném Közép-Európábana magyar kisebbségek kérdését. Vannak-e például olyan aggodalmak - ha már a jugoszláv kérdésnél tartunk, hogy a szerbek elűzik a Vajdaságból az összes magyart, akik ilyen formán idekerülnek Magyarországra.- Kelet-Közép-Európában természetesen számunkra a magyar kisebbség helyzete rendkívül aggasztó probléma.- Három és fél, négymillió között van azoknak a magyaroknak a száma, akik a jelenlegi határaink mentén élnek. Ez azt jelenti, hogy nem számítva az oroszokat, ez Európa egyik legnagyobb kisebbségi sorban éló népcsoportja. Mi ennek ellenére tartjuk magunkat mind a helsinki, mind a párizsi megállapodásokhoz, és úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi status quo fenntartása mellett a kisebb^ ségeknek minden jogot biztosítani kell, és csak így képzelhető el a térség nyugalma. A jelen pillanatban nyilvánvaló, hogy a vajdasági magyarság és a volt Jugoszlávia területén élő magyarság van a legnagyobb veszélyben. Egyrészt azért, mert a katonai behívások áldozatokkal járnak, és ahogy szűkül Jugoszlávia területe, egyre nagyobb teher esik erre a magyar kisebbségre. Másrészt, más területekről tömegesen odatelepített szerbekkel teljesen megváltozott a Vajdaság etnikai összetétele az elmúlt hetven évben, és az óstelepes magyarság egyre előnytelenebb helyzetbe került. Ez most fokozódik, az elmúlt két év folyamán, tehát mindenképpen nagyon hátrányosan érinti a vajdasági magyarságot, vagy a kelet-horvátországi -szlavóniai magyarságot a szerbek megszállta területen. Magyarországon igen nagy számban voltak, vannak magyar, horvát és bosnyák menekültek.- Miután senki nem voll képes Miloseviccsel nyugati részről szembeszállni, amikor Boszniában etnikai tisztogatást hajtott végre, mi fogja tudni megakadályozni Milosevicet abban, hogy ugyanezt elkövesse a Vajdaságban, a magyarok ellen?- Ebben csak bízni tudok, és bízom abban, hogy most legalább, már látva a világ felkészültségét vagy legalábbis érdeklődését, kevésbé fogja erre elszánni magát. Nyilvánvaló, hogy Szerbiának is vannak jelenlegi és jövőbeli érdekei, amelyek szempontjából fontos nekik Magyarország magatartása. Tudniuk kell, Magyarország magatartását mindenkor meghatározza és nagymértékben befolyásolja, hogy a magyar nemzetiségekkel melyik országban hogyan bánnak.- Úgy gondolja tehát miniszterelnök úr, hogy a boszniai etnikai tisztogatás az egy dolog, de a vajdaságiesetleges etnikai tisztogatás előtt ott áll egy vörös vonal, amit a nyugatiak miatt és a magyarok miatt sem léphetnek át Milosevicék?- Mondtam már, hogy aktív miniszterelnökök szoktak a legkevésbé jósolni. S a legkevésbé lenne helyes, ha én ebbe belemennék. Azt viszont mindenképpen szeretném elmondani, hogy nem tartunk helyesnek semmiféle politikai lépést a jugoszláviai ügy megoldásában, amelyik pótcselekvésnek tűnhet föl, és nem valóságos, átgondolt politikán alapul. Erről többet nem akarok mondani.- A Vajdaságon kívül hol található olyan magyar kisebbségi tömb, amelynek a sorsa még ezenkívül aggasztóbbnak mondható?- Sehol nem megnyugtató. De nagyon poblematikus Románia területén a több mint kétmilliós magyarság helyzete. Nem megnyugtató alkotmányos szempontból Szlovákiában sem. Mindenhol természetesen bizonyos egyensúlyt kell teremteni. Jelenleg Ausztriában és Szlovéniában tekinthető leginkább megoldottnak. És szeretnénk remélni, hogy Ukrajnában is efelé mennek a dolgok.- Gazdasági, pénzügyi nehézségekkel és politikai nehézségekkel küzdő országokban vajon nem a magyar kisebbség-e az ideális bűnbak? Nemféló-e, hogy ha ezeknek az országoknak ilyen problémái súlyosodnak, megint csak a magyarokat fogják bűnbaknak elővenni?- Mindig fennáll ebben a térségben, és a magyarságot gyakran használták fel ellenségképnek. En-
