Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-28 / 8457. szám

09 erők jelentkeznek, a jugoszláv,hadseregnek csak egy kis részét képviselik. Jugoszlávia stratégiai tartalékai étíRtetlenfek-!^*^.-... -> ■ Két rövid kérjiés/diógy bpfgezzük JugosztBQia tárgyalását: tafi-e még miniszterelnök úr attól, hogy a konfliktus túlcsap a határokon; a másik, hogyan ítéli meg személyesen miniszterelnök úr Milosevic szerepét? Természetesen ameddig egy háborús állapot áll fenn, addig mindig fennáll a veszélye, hogy át­csap a határokon. Bármelyik irányba. Ez az egyik. A másik, hogy Milosevic nyilvánvaló az egyértel­mű, tényleges vezetője Kis-Jugoszláviának. Jelen­leg egyesíti magában a politikai és a katonai ha­talmat.- Miniszterelnök úr felfogásában Milosevic egyi­ke azoknak a totalitárius felfogású, diktatórikus vezetőknek, akik csak arra várnak, hogy a Nyugat belenyugodjon?'.- Nyilvánvalóan az,a fő cél, hogy elérjék a befeje­zett tények elismerését. A nacionalizmus és a kommunista politikai eszmék benne egyesülnek. Természetesen ez már pragmatikus formában tör­ténik. Magyarország magatartását egyik oldalon meghatározza elkötelezettsége a nemzetközi szervezetek állásfoglalásaihoz, beleértve a Bizton­sági Tanácsot, az Európai Közösséget, a NATO- val való együttműködést. A másik oldalon külön­leges helyzetet jelent az, hogy négyszázezer ma­gyar él a Vajdaságban, és legalább negyvenezer a horvát területeken is, amelyek nagy része szerb megszállás alatt van, és ahonnan elmenekültek. Tehát amikor az embargóról beszélünk, vagy más ilyen kérdésekről, Magyarországnak mindig szem előtt kell tartania a szomszédság tényét is. Bennünket sújtanak a legjobban ennek gazdasági ■*‘*‘ következményei. Igen nagy tartozásai vannak például a jugoszláv államnak csak a vasutak terü­letén. Az mindenki előtt világos kell hogy legyen, hogy Horvátország és Szlovénia önállósága, vagy más jugoszláv utódállamok önállósága, ezek szu­verenitásának az elismerése egyszerűen befeje­zett kérdés. Tehát, ha bizonyos alapelveket nem követ egy külpolitika - ilyen a nemzetek önren­delkezési joga és bizonyos pragmatikus szem­pontokat ugyanakkor, akkor ide vezet. Ezért nem lehet úgy feltenni a kérdést, hogy a németeknek vagy a franciáknak volt-e igaza. Annak van igaza, aki ezt a kettőt együtt tudja érvényesíteni.- Ha már itt tartunk, felvetném Közép-Európá­­bana magyar kisebbségek kérdését. Vannak-e pél­dául olyan aggodalmak - ha már a jugoszláv kér­désnél tartunk, hogy a szerbek elűzik a Vajdaság­ból az összes magyart, akik ilyen formán ideke­rülnek Magyarországra.- Kelet-Közép-Európában természetesen szá­munkra a magyar kisebbség helyzete rendkívül aggasztó probléma.- Három és fél, négymillió között van azoknak a magyaroknak a száma, akik a jelenlegi határaink mentén élnek. Ez azt jelenti, hogy nem számítva az oroszokat, ez Európa egyik legnagyobb kisebb­ségi sorban éló népcsoportja. Mi ennek ellenére tartjuk magunkat mind a helsinki, mind a párizsi megállapodásokhoz, és úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi status quo fenntartása mellett a kisebb^ ségeknek minden jogot biztosítani kell, és csak így képzelhető el a térség nyugalma. A jelen pillanat­ban nyilvánvaló, hogy a vajdasági magyarság és a volt Jugoszlávia területén élő magyarság van a legnagyobb veszélyben. Egyrészt azért, mert a ka­tonai behívások áldozatokkal járnak, és ahogy szűkül Jugoszlávia területe, egyre nagyobb teher esik erre a magyar kisebbségre. Másrészt, más te­rületekről tömegesen odatelepített szerbekkel tel­jesen megváltozott a Vajdaság etnikai összetétele az elmúlt hetven évben, és az óstelepes magyarság egyre előnytelenebb helyzetbe került. Ez most fo­kozódik, az elmúlt két év folyamán, tehát minden­képpen nagyon hátrányosan érinti a vajdasági magyarságot, vagy a kelet-horvátországi -szlavó­niai magyarságot a szerbek megszállta területen. Magyarországon igen nagy számban voltak, van­nak magyar, horvát és bosnyák menekültek.- Miután senki nem voll képes Miloseviccsel nyu­gati részről szembeszállni, amikor Boszniában et­nikai tisztogatást hajtott végre, mi fogja tudni megakadályozni Milosevicet abban, hogy ugyan­ezt elkövesse a Vajdaságban, a magyarok ellen?- Ebben csak bízni tudok, és bízom abban, hogy most legalább, már látva a világ felkészültségét vagy legalábbis érdeklődését, kevésbé fogja erre elszánni magát. Nyilvánvaló, hogy Szerbiának is vannak jelenlegi és jövőbeli érdekei, amelyek szempontjából fontos nekik Magyarország maga­tartása. Tudniuk kell, Magyarország magatartását mindenkor meghatározza és nagymértékben be­folyásolja, hogy a magyar nemzetiségekkel melyik országban hogyan bánnak.- Úgy gondolja tehát miniszterelnök úr, hogy a boszniai etnikai tisztogatás az egy dolog, de a vaj­daságiesetleges etnikai tisztogatás előtt ott áll egy vörös vonal, amit a nyugatiak miatt és a magya­rok miatt sem léphetnek át Milosevicék?- Mondtam már, hogy aktív miniszterelnökök szoktak a legkevésbé jósolni. S a legkevésbé lenne helyes, ha én ebbe belemennék. Azt viszont min­denképpen szeretném elmondani, hogy nem tar­tunk helyesnek semmiféle politikai lépést a jugo­szláviai ügy megoldásában, amelyik pótcselekvés­nek tűnhet föl, és nem valóságos, átgondolt poli­tikán alapul. Erről többet nem akarok mondani.- A Vajdaságon kívül hol található olyan magyar kisebbségi tömb, amelynek a sorsa még ezenkívül aggasztóbbnak mondható?- Sehol nem megnyugtató. De nagyon poblema­­tikus Románia területén a több mint kétmilliós ma­gyarság helyzete. Nem megnyugtató alkotmá­nyos szempontból Szlovákiában sem. Mindenhol természetesen bizonyos egyensúlyt kell teremte­ni. Jelenleg Ausztriában és Szlovéniában tekinthe­tő leginkább megoldottnak. És szeretnénk remél­ni, hogy Ukrajnában is efelé mennek a dolgok.- Gazdasági, pénzügyi nehézségekkel és politikai nehézségekkel küzdő országokban vajon nem a magyar kisebbség-e az ideális bűnbak? Nemféló-e, hogy ha ezeknek az országoknak ilyen problémái súlyosodnak, megint csak a magyarokat fogják bűnbaknak elővenni?- Mindig fennáll ebben a térségben, és a magyar­ságot gyakran használták fel ellenségképnek. En-

Next

/
Oldalképek
Tartalom