Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-01 / 8443. szám
Gyurkó János környezetvédelmi miniszter a Dunáról, a bősi erőműről Kártérítést fogunk fizetni a szlovákoknak Magyar Hírlap, 1993.márc.29. U4 Elvileg holnap kellene döntenie a szlovák kormánynak arról a kompromisszumos szerződéstervezetről, amely szerint Magyarország és Szlovákia a Hágai Nemzetközi j Bíróság elé viszi a bősi erőmű miatti vitáját. Előbb-utóbb | meg kell egyezni az ítélet megszületéséig szóló ideiglenes vízmegosztásról is. Holnapután pedig lejár a határidő, amire eredetileg ki kellett volna dolgozni a Szigetköz számára azt a megoldást, amellyel pótolni lehetne a Duna elterelése miatt bekövetkezett talajvízcsökkenést. — Hogyan halad a szigetközi vízpótlást szolgáló ideiglenes tárgyak építése? A kormánydöntés szerint a vízpótlást mindenképpen meg kell oldani a közeli hetekben. Az ágrendszer mindenképpen vizet fog kapni, de ezt műszakilag úgy kell megtervezni, hogy a közös Dunameder állapotát ne mozdítsa el a szlovákok által elképzelt végsó állapot felé. A szlovákok gátak sorozatát szeretnék megépíteni, ilyesmibe nekünk nem szabad belekezdenünk. Valamilyen más megoldást kell kitalálni, s ezen dolgoznak már. — Ha nem fenékküszöb, akkor milyen más megoldás jöhet szóba ? — A másik elképzelés szerint ott, ahol az országhatár eléri a Dunát, kellene kivenni vizet, és elvezetni bizonyos meglévő zsilipeken, csatornákon keresztül. így másodpercenként körülbelül 40-50 köbméter víz jutna az ágrendszerbe. Nehéz ügy, mert ez a talajvízszint csökkenését csak lassítani fogja, de megállítani nem tudja. Nekem legalább is ez a meggyőződésem, mert a talajvíz az utánpótlást nagyrészt a főmederből kapta, nem pedig ezekből az eliszaposodott mellékágakból, amelyek hol egy hétig, hol egy hónapig, hol több hónapig nem is kaptak vizet a magas felső elzárások miatt. Ezzel a megoldással el lehetne kerülni, hogy újabb elrekesztés kerüljön a Dunára, mert annak szerintem az lenne a következménye, hogy a szlovákok elkezdenék a saját ötelteiket megvalósítani, és még x helyen elrekesztenék a Dunát, ami az ivóvízkészletet 15-20 év alatt biztos, hogy tönkretenné. Az az ivóvíz pedig ötven év múlva a legnagyobb természeti kincs lesz e tájon — ha sikerül megőrizni. Remélem, hogy igen. — A brüsszeli háromoldalú tárgyalásokon Martonyi János államtitkár februárban bejelentette, hogy Magyarország akár egyoldalúan is megteszi a szükséges intézkedéseket az ágrendszer vízpótlására, és a szlovák fél rábólintott. Ezek után szükség van még valamilyen egyeztetésre? — Persze, a pontos helyet, méretet, az építés ütemezését egyez- j tetni kell. Nem lehet elkerülni. Viszont hogy pontosan mi lesz, hol, lesz, mekkora lesz stb., az még nincs eldöntve. — Ön viszont újsütetű miniszterként éppen olyan értelemben nyilatkozott, hogy megalázó volna a szlovákokkal egyezkedni ebben a kérdésben, mikor miattuk vagyunk nehéz helyzetben. Most meg mást mond. — Előfordul, hogy az ember eltéveszt valamit, de azóta pontosan megnéztem a szerződés szövegét. Persze, elegánsabb lenne, ha ebben a számunkra nehéz helyzetben egyoldalúan tehetnénk valamit He azzal esetleg olyan érzést keltenénk a másik félben, hogy további egyoldalú lépésekre adunk felhatalmazást, márpedig azt el kell kerülnünk. A vízpótlás konkrét megvalósítását illetően sajnos még nem volt igazi döntési helyzetben a kormány. mert csak egy változat van részletesen kidolgozva, a fenékgát, a többi nem. Emiatt is csúszik néhány hetet a vízpótlás megvalósítása. De ennyit a természet ki fog bírni. — Akkor most mi a határidő? — Valamilyen ideiglenes megoldást április 1-jéig meg kell valósítani, a parlamenti határozatban megszabott határidő pedig június 10. Addig kell beszámolni a parlament előtt a talajvízszint csökkenésének kezeléséről. — Elvben holnap a pozsonyi kormánynak dönteni kell a Hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztendő alávetési nyilatkozatról, és előbb-utóbb a papíron már meglévő másik kompromisszumról, az ideiglenes vízgazdálkodási rendről, amely többek között azt szabályozza, hogy mennyi vizet kell a szlovákoknak visszadni a Dunába. Ön szerint az itthoni közvélemény és a politikai tényezők hogyan fogják fogadni a kompromisszumot? — A hágai bíróságot? — Azt is. De főleg a vízmegosztási kompromisszumot. — Hágát biztos, hogy elfogadják. A zöldmozgalmak mosonmagyaróvári találkozóján kiadott nyilatkozat tartalmazza, hogy támogatják a Hágához fordulást. Hágát támogatja a parlament is. — És ha a hágai bíróság nagyjából annak a kompromisszumnak a vonalán fog ítéletet hozni, mint amilyen kompromisszumot az EK ajánlott? — Az EK-kompromisszum kifejezetten csak a hágai döntésig érvényes. és nem prejudikálhatja az ítéletet. — A magyarországi politikai tényezők mintha a legapróbb erőfeszítést sem tennék, hogy a közvéleményt és saját magukat felkészítsék arra, hogy a külvilág valamilyen kompromisszumot fog Magyarországra kényszeríteni. — Ez egyáltalán nem biztos. Ha komolyan vesszük a nagyhatalmak által garantált békeszerződést, akkor a Dunát vissza kell állítani az eredeti helyére. Szerintem ilyen vonalon fog mozogni a hágai döntés. A magyar egyoldalúnak nevezhető lépések miatt viszont kártérítést fogunk fizetni. Ezzel kell szembenézni. A kompromisszum inkább a kártérítés nagysága körül fog mozogni. Persze nem az idők végezetéig fogunk fizetni. Nyilván hosszadalmas veszekedések eredményeim fog kialakulni, hogy milyen ütemezésben, milyen részletekben lehet majd az összeget ledolgozni. •S. I.
